Londoni pénzügyi elemzők szerint több millió alacsonyabb képesítésű ipari munkás járhat meglehetősen rosszul, ha a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után vámok terhelnék Nagy-Britannia és az Európai Unió kétoldalú kereskedelmét.
A Költségvetési Tanulmányok Intézete (IFS) nevű független londoni gazdaságkutató műhely pénteken ismertetett tanulmánya kimutatja, hogy a brit alkalmazotti állomány 14 százaléka – 3,7 millió munkavállaló – dolgozik olyan iparágakban, amelyekre rendkívül erőteljes hatást gyakorolna, ha a kereskedelmi kapcsolatok feltételrendszeréről szóló egyezmény híján a kétoldalú kereskedelem a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna.
Ez az alkalmazotti réteg olyan ágazatokban dolgozik, amelyekben a megtermelt hozzáadott érték e Brexit-forgatókönyv esetén az IFS becslései alapján 5 százaléknál nagyobb mértékben zuhanna.
A WTO általános szabályzata alapján az EU – ha nem születik kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás Londonnal – a brit EU-tagság megszűnése után külső kereskedelmi partnerként kezelné Nagy-Britanniát, és ebben az esetben például a járműalkatrészekre 4,5 százalékos, a Nagy-Britanniából érkező autóimportra 10 százalékos, egyes brit agráripari termékekre pedig akár 30-50 százalékos vámot is kivethetne.
Az IFS pénteken bemutatott tanulmánya szerint az alacsonyabb képesítésű férfi munkavállalók csaknem 20 százaléka dolgozik olyan iparágakban, amelyek nagyon erősen ki lennének téve egy ilyen Brexit-forgatókönyv negatív hatásainak. Ugyanez a magasabban képzett férfiak 15 százalékára, a magas szakképesítésű nőknek nem egészen a 10 százalékára vonatkozik.
Az elemzés szerint a megállapodás nélküli Brexittel járó kereskedelmi akadályok különösen erőteljesen sújtanák a feldolgozószektor egyes területeit, köztük például a különböző nyersanyag-feldolgozó vagy gépkezelői munkaköröket.
A Költségvetési Tanulmányok Intézetének számításai szerint az ilyen jellegű munkakörökben dolgozók közül félmillióra tehető azoknak a száma, akik már idősebbek, és szakképesítésük csak arra a szűkebb munkavégzési területre terjed ki, amelyet jelenleg ellátnak. Ők különösen nehezen találnának olyan egyéb állást, amely jobban fizet és kevésbé van kitéve a megállapodás nélküli Brexit negatív hatásainak – áll az IFS elemzésében.
Theresa May brit miniszterelnök a kormányzó Konzervatív Párt e héten tartott éves kongresszusán felszólalva kijelentette: Nagy-Britannia megállapodásra törekszik az Európai Unióval a Brexit feltételrendszeréről, “de nem bármilyen áron”, és nem fél attól sem, hogy esetleg megállapodás nélkül kell kilépnie az EU-ból.
A kétoldalú megállapodás elmaradása és a WTO-szabályrendszer alapján folytatódó kereskedelem valószínűsíthető súlyos veszteségeire azonban a brit üzleti szektor számos vállalata és képviseleti szervezetei is felhívták már a kormány figyelmét.
Az Airbus európai repülőgépgyártó konzorcium nemrégiben közölte, hogy kérdésessé válna további jelenléte a brit gazdaságban, ha Nagy-Britannia a jövőbeni kapcsolatrendszer feltételeiről szóló megállapodás nélkül távozik az Európai Unióból.
Az Airbus 25 nagy-britanniai telephelyétől közvetve vagy közvetlenül 100 ezer brit munkahely függ.
A Jaguar Land Rover brit luxusautó-gyártó minapi figyelmeztetése szerint a vállalatnak évente 1,2 milliárd font (több mint 440 milliárd forint) többletköltséget okozna, ha európai exportját a brit EU-tagság megszűnése után, a WTO-szabályozás alapján vámok terhelnék, és ez a cég puszta fennmaradását sodorná veszélybe.
