infláció

Szeptemberi kamatdöntő ülésén egyhangúlag döntött a monetáris tanács a jegybanki alapkamat 15 bázispontos emeléséről - olvasható a Magyar Nemzeti Bank rövidített jegyzőkönyvben.

Elsősorban az energiaárak emelkedése miatt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban 4,3 százalékra gyorsult a fogyasztói árak éves emelkedése augusztusban. Júliusban 4,2 százalékos inflációt mértek.

A vártnál jobb második negyedéves GDP-adat miatt a Takarékbank a korábbi 7,7 százalékról 8,0 százalékra emelte idei növekedési előrejelzését.

A béremelkedés mértékét a költségvetési szférában folytatódó kiigazítások és a munkaerőkereslet mellett technikai elemek is befolyásolják. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a felgyorsult infláció miatt a fizetések valós emelkedését tükröző reálbéremelkedés lelassult - hívták fel a figyelmet elemzők.

Továbbra is 7 százalék körüli gazdasági növekedést vár erre az évre a GKI Gazdaságkutató. Friss prognózisában ugyanakkor megjegyzi, hogy a korábban gondoltnál gyorsabb második negyedévi növekedést a járvány negyedik hulláma ellentételezi.

A munkaerő-tartalék csökken, a munkaerőpiacon tapasztalható erősödő bérverseny pedig tovább növelheti az inflációt - hívták fel a figyelmet elemzők a legfrissebb munkaerőpiaci adatokat értékelve.

A gyors, határozott és proaktív kamatemelések a jövő év elejétől mérséklik az infláció ütemét, továbbá a bázishatások is tompítják majd az adatokat - mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzéssel és elemzéssel foglalkozó igazgatóságának vezetője.

Sikeres a hitelközpontú válságkezelés, a magyar gazdaság újraindult, az ország a második negyedév végén elérte a 2019. év végi GDP-szintet. Ez jó alapot teremt a következő évtized kihívásainak leküzdéséhez - mondta a jegybankelnök.

A válságra adott költségvetési lépések hatására a gazdasági növekedés visszatért, az államadósság-szabály teljesül, a költségvetés bevételei pedig az időarányosnál kedvezőbben alakultak - foglalták össze az első félévi költségvetési folyamatokat elemzésükben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szakértői.

Az idei év egészében a GDP 6,5 százalékos bővülésére lehet számítani, amelyet jövőre 4,5 százalékos növekedés követhet - áll az Equilor Befektetési Zrt. legfrissebb elemzésében.

A Magyar Nemzeti Bank 4,6-4,7 százalékra emelte idei inflációs és 6,5-7,0 százalékra GDP-várakozását legfrissebb Inflációs jelentésében.

Londoni pénzügyi elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi monetáris szigorítási ciklusán belül egy kamatemelés még bizonyosra vehető.

Az infláció megugrása tapasztalható a világban, mégis hiba alulbecsülni az infláció tartós megemelkedésének kockázatát - hangsúlyozta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke.

Felfelé módosította a gazdasági növekedésre vonatkozó várakozásait a Századvég Gazdaságkutató: az idei évre 7,8 százalékos, 2022-re pedig 5,5 százalékos GDP-bővülést prognosztizál.

A monetáris tanács augusztusi kamatdöntő ülésén egyhangúlag döntött a jegybanki alapkamat 30 bázispontos emeléséről - olvasható a Magyar Nemzeti Bank rövidített jegyzőkönyvben.

Az elemzők a várakozásoknál magasabb augusztusi infláció fényében az áremelkedés további gyorsulására és újabb kamatemelésekre számítanak. Az ING Bank szakértőinek várakozása szerint az év hátralévő részében további 75, de akár 100 bázispontot is emelkedhet az alapkamat mértéke.

Az infláció augusztusban 0,3 százalékponttal 4,9 százalékra emelkedett az előző hónaphoz képest. A drágulás hátterében az üzemanyagok, az iparcikkek és a feldolgozatlan élelmiszerek inflációjának növekedése állt - állapította meg a Magyar Nemzeti Bank.

Az infláció augusztusban 4,9 százalékos volt, a fogyasztói árak ennyivel nőttek egy év alatt. Júliushoz képest pedig átlagosan 0,2 százalékkal voltak magasabbak - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

A válságkezelés kitűnőre vizsgázott Magyarországon. Mellettünk Lengyelországban, Romániában, Litvániában és Lettországban is helyreállt már a gazdaság. A mediterrán országokban ez még sokáig várat magára. Erről a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója beszélt.

Gyorsuló infláció és stabil gazdasági növekedés – a két ok, amiért az eurózóna egyre több állama véget vetne az EKB kötvényvásárlási programjának. A vita az uniós jegybankelnökök csütörtöki ülésén eszkalálódhat, ahol a vártnál nagyobb inflációra is reagálniuk kell.