NASA

Aszteroida tart a Föld felé, kínai szakértők szerint azonban semmi esélye annak, hogy az égitest összeütközik bolygónkkal.

A Szaturnusz, a Jupiter, az Uránusz és a Neptunusz atmoszférájának felső rétege forró, csakúgy, mint a Földé. Viszont a Földdel ellentétben ezektől a planétáktól túlságosan távol van a Nap ahhoz, hogy ilyen magas hőmérsékleteket okozzon. A jelenség régóta foglalkoztatta a bolygókutatókat.

Egy távoli kis égitest adatainak elemzése alapján csillagászok megállapították, hogy a Naprendszer bolygóinak kialakulását nem ütközések idézték elő.

Az eddigi legnagyobb felbontású panorámafelvételét készítette el a marsi felszínről a NASA Curiosity marsjárója.

Útnak indították az amerikai űrkutatási hivatal és az Európai Űrügynökség Solar Orbiter nevű űrszondáját, amely a tervek szerint elsőként fogja lencsevégre kapni a Nap sarkvidékeit.

A Földön található legősibb szilárd anyagot fedezték fel egy Délkelet-Ausztráliába csapódott meteorit darabjaiba zárva.

A csillaga körüli lakható övezetben lévő, a Földnél alig nagyobb planétára bukkant az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) exobolygóvadász űrszondája, amelynek ez az első ilyen típusú felfedezése.

A NASA kutatói vízgőzt észleltek a Jupiter hetvenkilenc holdjának egyike, az Európa felett. A felfedezéssel először tudták igazolni korábbi sejtésüket, miszerint folyékony vízóceán húzódik az égitest jégpáncélja alatt.

A póheten indiánok nyelvén égboltot jelentő Arrokoth nevet kapta az a Földtől mintegy 6,5 milliárd kilométerre lévő jeges bolygókezdemény, amely a Naprendszer eddig vizsgált legtávolabbi égitestje - jelentette be a NASA.

Csaknem ötven év után nyitották fel a NASA szakemberei az 1972-es Apollo-17 misszió során begyűjtött holdkőzet- és talajminták egyikét, amely reményeik szerint új információkkal fog szolgálni az égitestről.

Egy éve lépett át a csillagközi térbe az 1977-ben útnak indított Voyager 2, a második űreszköz, amely elhagyta Naprendszerünket. Az űrszonda missziójáról a kutatók öt tanulmányt tettek közzé.

Szokatlan felvételt készített a Hubble: az ürteleszkóp által megörökített galaxisütközés közben a két összeolvadó galaxis látványa úgy hat, mint egy kozmikus arc.

Holland kutatók növényt termesztettek a Mars és a Hold talajához hasonlító, a NASA által kifejlesztett talajban. Kutatásukból kiderült, hogy nemcsak lehetséges élelmet termelni az égitesteken, hanem életképes magokat is lehet nyerni belőlük.

Közel 11 millió nevet visz fel a Marsra a NASA Mars 2020 szondája egy chipen. A legtöbben Törökországból, Indiából és az Egyesült Államokból küldték el a nevüket.

Három óriási fekete lyukat fedeztek fel három galaxis hatalmas ütközésénél - jelentette be csütörtökön a NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory.

A NASA egyik műholdjának felvételei igazolták, hogy a Csandraján-1 indiai holdszonda Vikram nevű leszállóegysége kemény landolást hajtott végre.

Közel hárommilliárd éven át volt mérsékelt hőmérséklet és víz a Vénuszon, tehát lakható lehetett a bolygó. A planéta felszíne 700 millió éve változott meg gyökeresen - vélik amerikai kutatók.

Biztonságos távolságot jelentő 5,6 millió kilométerre halad el a Föld mellett két közepes méretű aszteroida szombaton - közölte a NASA.

Tizenegyezer euróért vásárolták meg egy hamburgi aukción azt a levelet, amelyet az Apollo 15 űrhajó asztronautái csempésztek magukkal a Holdra, majd hoztak haza.

A fekete lyukról alkotott első képek készítőit, az Event Horizon Teleszkóp kutatócsapatának munkáját ismerték el a Breakthrough Prize-zal, amit a Szilícium-völgy Oscarjának is neveznek.