A járvány felerősítette a nyaralók iránt évek óta tartó keresletnövekedést. Az előzetes adatok alapján tavaly 7 ezer nyaraló cserélt gazdát, ami 20-25 százalékkal több 2019-hez képest – közölte az Otthon Centrum.
Soóki-Tóth Gábor az ingatlanközvetítő hálózat elemzési vezetője elmondta, várhatóan kitart az idén a nyaralók iránti lelkesedés, a tranzakciószámok akár a tavalyi évet is túlszárnyalhatják, amely az árak emelkedésével jár.
Az elemző hozzátette, a járványhelyzet érezhető változásokat generált az üdülőingatlanok piacán. A távmunka és a távoktatás bevezetésével komoly igény mutatkozott arra, hogy a családok több időt töltsenek nyaralójukban.
A balatoni ingatlanok az erős kereslet nyomán nagyot drágultak az idén. Az áremelkedés mértéke mindenhol meghaladta a 10 százalékot. Nem ritka a 30 százalékot meghaladó árnövekedés sem. Ez különösen azokra a területekre jellemző, amelyek eddig alacsonyabb árfekvésűek voltak.
Ugyanakkor jelezték, hatalmas különbségek alakultak ki a négyzetméterárakban. A főváros és a tótól való távolság függvényében 200 ezertől 1 millió forintig váltakozik a négyzetméterár.
Példaként említették, hogy a Balatonfüredi és Balatonalmádi járás településeinek átlagos négyzetméterára a legmagasabb. Jellemzően módon meghaladják a 600 ezer forintot. Idén eddig Balatonmáriafürdő térsége volt a legolcsóbb, ahol még akadtak négyzetméterenként 300 ezer forint alatt értékesített ingatlanok is.
Ezt az árszintet azonban lehagyta a Balatonfelvidék, amely bár a tótól távolabb helyezkedik el, a csendet és kilátást mégis sokra értékelik a Badacsony közeli településeken. Kövágóörs, Balatonederics térségében átlag 300-400 ezer forintos fajlagos áron kötött adásvételek voltak jellemzők az idén.
Közölték, hogy nagyot drágult az eddig olcsónak számító Tisza-tó: igaz, a 40 százalékos áremelkedés dacára még mindig kedvezőbb árazású a térség, egy négyzetméterre vetítve átlagosan 145 ezer forintért lehetett nyaralót vásárolni, ami a balatoni árak harmada.
