Az önkéntes nyugdíjpénztári alapok több mint fele kétszámjegyű hozamot ért el tavaly, a rekorder 30 százaléknál is többet emelkedett. Még a legkiszámíthatóbb portfóliók is megverték az inflációt – írja elemzésében a Bank360.hu. Ilyen hozamok láttán kell arról dönteniük a tagoknak 2025-ben, hogy hagyják-e tovább fialni itt a pénzüket vagy inkább elköltik lakásra.
A 2023-as ragyogó esztendő után 2024 is pompásan sikerült a hazai nyugdíjpénztárak számára. Nem volt olyan portfólió a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján közzétett napi árfolyamadatok alapján, amelyiknek ne sikerült volna megvernie a tavalyi átlagos inflációt. Az áremelkedés mértéke 3,7 százalékos volt 2024-ben, az önkéntes nyugdíjpénztári alapok hozama pedig 4,47 és 30,78 százalék között alakult.
A Bank360.hu elemzése szerint a magas kockázat tavaly is kifizetődött, az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai közül azok a pénztártagok jártak jobban, akik nagy részvénykitettségű alapokban tartották a nyugdíjcélú megtakarításaikat. A legmagasabb hozamot a Pannónia Gyémánt portfóliója érte el, a nagyon magas kockázatú és tavaly 30,78 százalékos hozamot hozó alap azonban csak kiegészítésként választható másik, bázis portfólió mellé. A Pannónia második legkockázatosabb alapja, a Rubin több mint 26 százalékos hozamot ért el tavaly, a Smaragd pedig 23,21 százalékosat.
Az alapok több mint fele kétszámjegyű pluszban
Összesen nyolc olyan pénztári alap volt a 46-ból, amelyiknek 20 százalék fölött alakult 2024-ben a hozama, ezek többnyire kimagaslóan magas kockázatúak voltak. A részvénypiacok emelkedésén – különösen a fejlett részvénypiacokéból és a magyarországi tőzsdéből – 2024-ben nagyon sok pénzt lehetett keresni. A Pannónián kívül az Allianz, az Alfa, az OTP, az Aranykor és Budapest önkéntes nyugdíjpénztárnak is lett olyan portfóliója, amelyik elérte ezt az álomhozamot. Az ilyen alapok sokszor 80 százalékosnál is magasabb részvénykitettséget vállaltak.
Azok a pénztártagok sem lehetnek elégedetlenek, akik ennél valamivel szerényebb hozammal zárták 2024-et. Az alapok több mint felének az árfolyama (24 portfólió a 46-ból) 10 százalék fölött emelkedett. Az összes olyan portfólió, amelynek legalább 40 százalékos a részvénykitettsége (növekedési vagy annál kockázatosabb portfóliók), kétszámjegyű hozammal zárta az évet.
A legtöbb pénztártag megtakarítása viszont közepes kockázatú kiegyensúlyozott portfóliókban van, amelyek csak 25-40 százalék között tartanak részvényeket. Tekintettel azonban arra, hogy tavaly a magyar állampapírpiacon is az infláció fölött lehetett keresni, ezek a konstrukciók is vaskos pluszban voltak az év végén. Jellemző volt a 9-15 százalékos hozam, a Pannónia Smaragd pedig kiemelkedett a mezőnyből.
Alacsony kockázattal is megvolt a reálhozam
Még a 25 százalék alatti részvénykitettségű klasszikus alapok között is akadt olyan, amelyik 10 százalékot meghaladó árfolyamnyereséget ért el. Az Aranykor Klasszikusa például 11 százalék fölött hozott. A nagyrészt állampapírokat tartó portfóliók azonban jellemzően 5-10 százalék közötti árfolyamnyereséggel zárták a tavalyi évet, ami annak köszönhető, hogy a nem lakossági magyar állampapírokon átlagosan körülbelül 5 százalékos hozamot lehetett az év végéig összeszedni. A rövid futamidejű állampapírok valamivel jobban, a hosszabbak rosszabbul teljesítettek az év végére.
2025-ben megnyílt a lakáscélú felhasználás egy évre
Ilyen kiemelkedő hozamú év után dönthetnek arról az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai, hogy élnek-e a kormány kínálta lehetőséggel, ami alapján egy évig a megtakarításukat vagy annak egy részét adómentesen lakáscélra használhatják fel – maximum a 2024. szeptember 30-án fennálló egyenlegük erejéig. Mivel a pénztári alapok az utolsó negyedévben is kivétel nélkül pozitív hozamot értek el, a legtöbb tag egyenlege jelenleg magasabb, mint a lakáscélra fordítható összeg. Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője szerint különösen igaz ez a magas kockázatú alapokat választó pénztártagokra, akik akár 5-10 százalékkal magasabb megtakarítással rendelkeznek most, mint a tavalyi harmadik negyedév végén.
A pénztárak levélben tájékoztatták a tagjaikat arról, hogy pontosan mekkora a lakáscélra fordítható egyenleg. A jogszabály elég széleskörű felhasználást enged: a rendelkezésre álló összegből lehet jelzálogkölcsönt törleszteni, új lakáshitel mellé a szükséges önerőként is felmutatható, továbbá hitel nélküli telek- és lakóingatlan-vásárlásra, építkezésre vagy akár lakásfelújítási is használható.
A jogszabály konkrétan fel is sorolja azokat a lakásfelújítási célokat, amelyekre igénybe lehet venni a nyugdíjpénztári megtakarítást egy évig, így aki ilyen hozamok láttán is inkább erre költené a nyugdíjra félretett pénzét, annak előbb érdemes megnézni, mit enged meg az erről szóló törvényi rendelkezés – hívja fel a figyelmet a Bank360.hu, amely itt írt részletesen a felhasználási célokról.
