A dán kormány több vállalatnak is zöld utat adott a szén-dioxid (CO₂) tengerfenék alatti tárolására. Évente több millió tonna szén-dioxidról van szó.
Dánia kiadta az első engedélyeket a vállalatoknak arra, hogy CO₂-t nagyobb mennyiségben tároljanak az Északi-tenger feneke alatt. Az engedélyeket a TotalEnergies, valamint az Ineos és a Wintershall Dea vállalatok konzorciuma kapta meg – jelentette be a dán klímavédelmi minisztérium. Ez azt jelenti, hogy a munka azonnal megkezdődhet.
A Spiegel által idézett közlemény szerint a két projekt 2030-tól várhatóan évente akár 13 millió tonna szén-dioxidot is képes lesz tárolni az Északi-tenger dániai része alatt. “A CO₂-tárolás iparosítása azért fontos, mert így nagyobb lesz a kapacitás, és mert olcsóbb lesz számunkra az éghajlati céljaink elérése” – mondta Lars Aagaard éghajlat- és energiaügyi miniszter.
A Dán Energiaügynökség azt javasolta, hogy a minisztérium adja meg a szóban forgó vállalatoknak az első három engedélyt az északi-tengeri nagyobb CO₂-tárolási lehetőségek felkutatására. Ez fontos lépés Dánia CCS-stratégiája felé. A CCS a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás rövidítése. Az eljárás a kibocsátott CO₂-t felfogja és a föld alá szivattyúzza.
A TotalEnergies projektje a Bifrost, míg az Ineos és a Wintershall Dea konzorciumáé a Greensand nevet viseli. A Greensand két hónappal ezelőtt már megkapta a Dán Energiaügynökség jóváhagyását egy kísérleti projektre, amelynek keretében 15 ezer tonna CO₂-t tárolnának egy volt északi-tengeri olajmezőn.
Eltérő nézetek
A CO₂ tárolása a CCS segítségével ellentmondásos és még mindig viszonylag drága. A Greenpeace szerint a CCS “nem bizonyított, energiaigényes, kockázatos és drága“. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) azonban az 1,5 fokos cél elérésének módjáról szóló jelentésében alapvető szerepet szán a CCS-nek: 2100-ra világszerte mintegy 700 milliárd tonna CO₂-t kell tárolni – ez több, mint amennyit az összes ország jelenleg 15 év alatt kibocsát.
Más országok már építenek ilyen CCS-kísérleti erőműveket. Norvégiában az Equinor olajvállalat több millió tonna európai ipari üzemekből származó klímagázt akar a partoknál lévő sziklaképződménybe injektálni. Hollandia és Belgium is a föld alá akarja juttatni az éghajlati gázokat. Rotterdam, Antwerpen és Gent kikötői már tervezik és építik a CCS-berendezéseket, hogy a CO₂-t csővezetéken keresztül az Északi-tenger alatti két üres gázmezőbe szivattyúzzák.
