Elfogadta a fővárosi önkormányzat 2020-as összevont költségvetését a Fővárosi Közgyűlés. Karácsony Gergely főpolgármester szerint zöld büdzsé született.
A rendelet az önkormányzat költségvetési bevételét 284 milliárd 97 millió 500 ezer forintban, kiadásait 408 milliárd 550 millió 332 ezer forintban állapítja meg.
Az így keletkező 124 milliárd 452 millió 832 ezer forintos hiányt az előző évek maradványának – 17 milliárd 558 millió 905 ezer forintos – igénybevételével, a hitelszerződések alapján lehívni tervezett 31 milliárd 299 millió 124 ezer forintból, belföldi értékpapírok 81 milliárd 997 millió 116 ezer forintos bevételeiből, valamint bankbetétek – 50 millió forint – bevételeiből finanszírozzák.
Ugyanakkor 6 milliárd 94 millió 37 ezer forintos összeget hiteltörlesztésre, illetve 358 millió 276 ezer forintot további belföldi finanszírozás kiadásaira kell fordítani.
A Fővárosi Közgyűlés 18 igen szavazattal, 14 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett fogadta el az idei büdzsét.
Karácsony Gergely főpolgármester expozéjában elmondta, hogy az új városvezetés első költségvetésének kiindulópontja a zöld és szabad Budapest programjára épül. A büdzsé fókuszában az ember, a város lakója áll, ezért – mint fogalmazott – azt “joggal hívhatjuk (…) az esélyteremtés költségvetésének”. Ez a büdzsé egy gyarapodó, gondoskodó-szociális, zöld- és klímatudatos város részvételre épülő költségvetése – jelentette ki a főpolgármester, aki hangsúlyozta: a cél világos és egyértelmű: a budapestiek hosszabban, egészségesebben és jobb minőségben élhessenek a városban.
Karácsony Gergely szólt arról is, hogy a büdzsé ugyanakkor még erősen a múlt öröksége által terhelt. A korábbi városvezetés feszítettnek nevezte a költségvetéseit. Ez volt a büdzsé eposzi jelzője, amely kifejező volt, arról azonban elfelejtettek beszélni, hogy ki feszíti azt – mondta a főpolgármester. Kijelentette: a kormány az, amely évről-évre egyre jobban feszíti Budapest pénzügyeit.
Kiemelte azt is, hogy a költségvetés megteremti annak a lehetőségét, hogy a Katona, az Örkény, a Radnóti és a Trafó színházakat, valamint a margitszigeti Szabad-tér színpadot állami befolyástól mentes, tisztán önkormányzati finanszírozásba vegyék. Továbbá meg kell teremteni annak a feltételeit is, hogy a független társulatok számára is biztosítsák a szabad alkotás feltételeit – mondta a főpolgármester.
Karácsony Gergely álságosnak és méltatlannak nevezte az az ultimátumot, amit a színházak finanszírozása kapcsán “a kormány, a fővárosi Fidesszel az oldalán megfogalmazott”. “Semmiféle ultimátumnak, semmiféle zsarolásnak nincs helye, amikor a város sokszínű kulturális élete a tét. Várjuk hát vissza a tárgyalóasztalhoz a kormány képviselőt annak érdekében, hogy a fővárostól elvont pénzek miatt saját hatáskörben finanszírozni nem tudott színházak és a független társulatok működéséről tárgyaljunk tovább” – fogalmazott.
A főpolgármester elmondta, nemcsak a zöldterületeket óvják és terjesztik ki, hanem emberközpontú, gyalogos és biciklibarát közlekedés felé mozdítják a várost. A közösségi közlekedés támogatása mellett több zebra, biciklisáv, bicikliút segíti majd, hogy biztonságosabban, egészségesebben és tisztább levegőjű városban élhessünk – tette hozzá.
Karácsony Gergely közölte azt is, hogy a Lánchíd felújítása még az idén elkezdődhet, a 3-as metró felújítása részeként akadálymentesítik majd az aluljárókat, környezetbarát trolihálózat fejlesztésébe kezdenek még az idén, valamint egy forgalomcsillapító tervek hajtanak majd végre.
Mint az elfogadott javaslatban olvasható, a 2020. évi költségvetés megteremti a pénzügyi feltételeit annak, hogy az álláskeresők ingyenesen használhassák a közösségi közlekedést és a fővárosi fenntartású intézményeknél és a fővárosi cégeknél bevezessék az úgynevezett Budapest-pótlékot. Ezzel az újfajta szemléletű juttatási rendszerrel ismerik el azt, ha valaki évek, évtizedek óta a fővárosiakat szolgálja munkájával.
Megteremtik a pénzügyi feltételeit annak, hogy ősztől a 20 ezer legrászorulóbb családnak évi 20 ezer forintos lakásrezsi támogatást adjon a főváros. Plusz forrásokat biztosítanak arra, hogy a “szegények üldözése helyett” szociális támogatással mérsékeljék az utcai szegénységet, ezért kibővítve folytatják a már megkezdett Elsőként Lakhatás programot. Megnyitják a fővárosi álláskeresők irodáját, és programot indítanak a diplomás roma fiataloknak a közigazgatásban való elhelyezkedésük segítése érdekében. A főváros évi kétmilliárd forintot költ a szociális intézmények, köztük az idősotthonok átalakítására, felújítására.
Elindítják Budapest részvételi költségvetési programját, amelyben évi egymilliárd forint felhasználásról dönthetnek a fővárosiak – olvasható az elfogadott javaslatban.
