A feltörekvő országok valutáinak – közöttük a forint – közeljövőjét is jelentősen befolyásolja a török líra megmentését célzó, csütörtökre ígért török kormányzati bejelentés. A forint felminősítése napirenden van, de erősödést csak a nemzetközi piacok megnyugvása hozhat. Pénzpiaci elemzés.
Miközben a török líra árfolyama az elmúlt napokban rég nem látott mélységbe süllyedt, hétfőn már az is némi erősödést hozott, hogy a török kormány bejelentette: megmentési tervet dolgoztak ki a nemzeti valuta zuhanórepülésének megállítására és a szakszervezetek is a kamatemelést szorgalmazták – értékel Németh Dávid a K&H vezető elemzője. Hozzátéve: azt, hogy milyen komoly kockázatot jelent a török gazdaság és vele a líra bedőlésének veszélye, jól mutatja, hogy már a jelzést is pozitívan árazta be a piac, ami azonnal a líra és vele a feltörekvő valuták árfolyam emelkedését váltotta ki.
A globális piac egymásra hatását jelzi, hogy a szintén bajban lévő Argentína, a líra vesszőfutásának továbbgyűrűző hatásától tartva emelte az IMF-fel egyetértésben, 40 százalékról 45 százalékra a peso kamatát (ami most talán a legmagasabb kamat a világon).
Mivel a török líra és a gazdaság bajainak fundamentális okai vannak – elsősorban az, hogy a vállalti szektor növekedését dollár alapú hitelek táplálták, miközben a török jegybank tudatosan tartotta alacsonyan az alapkamatot, pedig az infláció miatt emelni kellett volna -, a piacok most elsősorban azt várják, hogy a kormányzat a török líra kamatemelésével hűti le a belső gazdaságot.
Mindez azért az egyetlen járható út, mert önmagában a devizatartalékok beáldozásával hosszútávon öngyilkos vállalkozás megkockáztatni az árfolyam stabilizálását.
Az elemző szerint a török líra mélyrepülése is hozzájárult ahhoz, hogy a mostani nyáron a szokásosnál aktívabbak a pénzpiacok, miközben ismét felújult a kockázatkerülési attitűd. Ezt mutatja, hogy a hétfői török bejelentés előtt a piacok sorra dobálták el a feltörekvő piaci valutákat, ami a forint mellett – amely a 320 forintos euro árfolyamról 325-re gyengült -, a zloty és a cseh korona árfolyamcsökkenését is előidézte.
Ugyanakkor a forint szempontjából is jó hír a magyar gazdaság most bejelentett negyedéves 4,4 százalékos növekedési adata, amivel Lengyelország 5 százalékos rátája után a másodikok lettünk az EU-ban. Még akkor is – tette hozzá – ha ez az adat a munkanaphatással kiigazítva (figyelembe véve azt, hogy ebben az időszakban hány munkanap volt egy évvel korábban) inkább némi lassulást mutat.
Az is a jó hírek közé tartozik, hogy augusztus 17-én kerül sor az S&P hitelminősítő szokásos adósság-besorolás felülvizsgálatára, amelynek keretében minden esély megvan arra, hogy a forint a jelenlegi „ BBB-” pozitív kilátásból a „BBB” kategóriába kerüljön. Ettől ugyan még nem kerülünk be az elit adósok körébe, de távolodunk a befektetésre nem javasolt kategóriától.
Mindez azonban önmagában nem elég a forint erősödéséhez, ahhoz a nemzetközi környezet megnyugvására is szükség van. Amit nem segít az általános bizonytalanság, főként a török helyzet, illetve az USA által többfelé – most éppen Oroszország és Irán irányába – kivetett szankciók és büntetővámok. Ez utóbbiak közül a török gazdaság számára is kifejezetten hátrányos, hogy az USA a múlt pénteken duplájára növelte a török acél és alumínium importjára vonatkozó vámokat.
