Az eurózóna inflációs rátája februárban új csúcsra ugrott, ami az Európai Központi Bankot nehéz választás elé állította a gyengélkedő növekedés támogatása, illetve az ukrajnai orosz inváziót miatt megugró árak visszaszorítása között.
Oroszország adja az Európai Unió földgázimportjának mintegy 40 százalékát, amely a blokk kulcsfontosságú energiaforrása. Emellett az EU kőolajimportjának mintegy negyedét is Oroszország szállítja. Miközben az olaj- és gázszállítmányok továbbra is áramlanak Oroszországból Európába, a piaci árak megugrottak, ami a jövőbeli rendelkezésre állással kapcsolatos aggodalmakat tükrözi.
Az Európai Unió statisztikai hivatala szerint a fogyasztói árak februárban 5,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, ami a januári 5,1 százalékos infláció gyorsulását jelenti. Ez volt a negyedik egymást követő hónap, amelyben az inflációs ráta rekordot döntött, és valószínűleg nem az utolsó.
“Az ukrajnai háború tovább növeli az inflációra nehezedő nyomást. A legnagyobb hatást a gáz- és az olajárak fogják kifejteni, amelyek valószínűleg hosszabb ideig lesznek magasabbak, mint korábban vártuk. Az Oroszországból érkező gázellátás bármilyen zavara újabb árrobbanást okozhat.” – mondta Andrew Kenningham, a Capital Economics közgazdásza a The Wall Street Journalnak.
Az infláció emelkedésének nagy részét az energiaárak okozták, amelyek 31,7 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, miután januárban 28 százalékkal voltak magasabbak. Ez volt a leggyorsabb éves növekedés a mérések kezdete, 1997 óta.
Az EKB döntéshozói 2022-re vonatkozó terveik elkészítésekor az energiaárak csökkenésére számítottak – mivel a téli fűtőanyagok iránti kereslet e hónap vége felé csökkent -, hogy az euróövezet inflációs rátájának emelkedése megforduljon, és az év végére visszatérjen a 2 százalékos célértékhez.
De az ukrajnai orosz invázió ténye szertefoszlatta ezeket a reményeket. A Capital Economics közgazdászai most arra számítanak, hogy az éves inflációs ráta ebben a hónapban több mint 6 százalékon tetőzik, és az év utolsó három hónapjáig 5 százalék felett marad.
A JPMorgan közgazdászai arra számítanak, hogy az átlagos inflációs ráta 2022-ben 1 százalékponttal magasabb lesz, mint az invázió előtt, vagyis 5 százalék. Ezzel szemben az EKB decemberi előrejelzése az idei inflációra 3,2 százalék volt, ami jóval a 2% százalékos cél felett van.
De a gazdasági növekedés is gyengébbnek bizonyulhat, mint amire az EKB számított. A JPMorgan közölte, most arra számít, hogy az euróövezet gazdasága stagnálni fog a márciusig tartó három hónapban, miután korábban a bruttó hazai termék 1 százalékos éves szintű növekedését prognosztizálta. A cég a következő negyedévekre vonatkozó növekedési előrejelzését is csökkentette.
Az EU vezető gazdaságpolitikai tisztviselője azt mondta, hogy az invázió gyengíteni fogja a blokk fellendülését, “de anélkül, hogy kisiklatná azt“.
“Oroszország ukrajnai inváziója valószínűleg negatív hatással lesz az EU növekedésére, többek között a pénzügyi piacokra gyakorolt visszahatások, a további energiaár-nyomás, az ellátási lánc tartósabb szűk keresztmetszetei és a bizalmi hatások révén” – mondta Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdasági biztosa.
Ez dilemma elé állítja az EKB-t. Az inflációt a kötvényvásárlási program leállításával kezelhetné, és ezzel utat nyitna az irányadó kamatláb emelésének még az idén vagy a jövő év elején. Ez azonban valószínűleg súlyosbítaná a növekedés lassulását, és azzal fenyegetne, hogy az infláció jövőre ismét a célérték alá csökken.
Alternatív megoldásként az EKB érvényben hagyhatja ösztönző intézkedéseit, és eltűrhet egy nagyon magas inflációs időszakot, hogy tompítsa a gazdaságot az orosz háború következményeivel szemben. Ez azonban meggyőzheti az euróövezet munkavállalóit arról, hogy az infláció meghatározatlan ideig magas marad, és arra ösztönözheti őket, hogy lényegesen magasabb béremelést kérjenek, mint amilyet az elmúlt évtizedekben kaptak. A nagyarányú béremelések újabb áremeléseket indíthatnak el, mivel a vállalkozások igyekeznek fedezni a magasabb költségeiket.
Ugyanakkor kevés jele van annak, hogy a munkavállalók nagyobb béremelést kapnának. A német statisztikai hivatal közölte, hogy a szakszervezetek vagy hasonló csoportok által kialkudott éves béremelések mindössze 1,1 százalékot tettek ki a decemberig tartó három hónapban.
Az invázió előtt az EKB jelezte, hogy valószínűleg az első lépést választja, és a március 10-i ülésén bejelenti a kötvényvásárlások befejezésének menetrendjét. Sok közgazdász azonban most ezt valószínűtlennek tartja, tekintettel az euróövezet gazdasági növekedését fenyegető növekvő veszélyekre.
“Az ukrajnai drámai konfliktus most negatívan nehezedik mind a kínálati, mind a keresleti feltételekre, ami még inkább fokozza a bizonytalanságot” – mondta Fabio Panetta, az EKB egyik döntéshozója. “Ebben a környezetben nem lenne bölcs dolog előre elkötelezni magunkat a jövőbeli politikai lépésekkel kapcsolatban, amíg a jelenlegi válság következményei nem válnak egyértelműbbé” – tette hozzá.
Az elmúlt napokban az európai államkötvények emelkedtek, mivel a befektetők arra fogadtak, hogy az EKB késleltetni fogja a kamatemelést.
“Senki sem várhatja komolyan, hogy az EKB a monetáris politika normalizálásába kezdjen egy ilyen nagyfokú bizonytalanság pillanatában” – mondta Carsten Brzeski, az ING Bank közgazdásza.
