Oroszország ukrajnai invázióját a háztartások világszerte meg fogják érezni a magasabb energia- és élelmiszerárak révén, a kereskedelmi zavarok és a törékeny bizalom pedig hozzájárulnak a globális gazdasági növekedés jelentős gyengüléséhez – közölte a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).
A párizsi székhelyű szervezet számításai szerint a globális gazdasági növekedés 1,1 százalékponttal alacsonyabb, az infláció pedig mintegy 2,5 százalékponttal magasabb lesz, mintha az orosz invázióra nem került volna sor. Az OECD 2021 végén még azt prognosztizálta, hogy a világgazdaság idén 4,5 százalékkal nő, a fogyasztói árak pedig 4,2 százalékkal emelkednek.
A gazdasági növekedésre gyakorolt hatás az Oroszországgal és Ukrajnával szoros kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatban álló országok esetében lesz a legnagyobb, de Laurence Boone, az OECD vezető közgazdásza szerint
az alacsony jövedelmű emberek világszerte szenvedni fognak, mivel kiadásaik nagyobb részét teszik ki az élelmiszerek és az energia, mint a gazdagabb háztartásokban.
“Ha a nyersanyagárakat nézzük, ez a világ minden egyes fogyasztójára hatással lesz” – mondta a The Wall Street Journalnak Boone.
Az OECD számításai szerint Oroszország és Ukrajna a világ búzakivitelének 30 százalékát, a világ műtrágyakivitelének több mint negyedét és a kukoricaexport közel 15 százalékát adja. A búza ára a február 24-i invázió kezdete óta csaknem megduplázódott, a műtrágyaárak több mint háromnegyedével, a kukorica ára pedig több mint 40 százalékkal emelkedett.
Az OECD aggodalmát az ENSZ is megerősítette, amely egy külön jelentésében úgy becsülte, hogy a legszegényebb országok importjának több mint 5 százaléka olyan árukból áll, amelyek árai emelkedtek az invázió óta. Ez az arány gazdag országok importjának esetében csupán 1 százalék.
A háború hatása a világ legszegényebb országaira is hatással van. Az ENSZ számításai szerint 2018 és 2020 között Afrika búzaimportjának 32 százaléka Oroszországból, további 12 százaléka pedig Ukrajnából származik. Szomáliában és Beninben ezekben az években az összes importált búza a háborúban álló országokból származott.
Az OECD nem számít arra sem, hogy az árak hamarosan visszaesnek, tekintettel az energiaellátás, valamint a búza és más gabonafélék vetésének várható zavaraira.
“Ez hatással lesz a következő télre. Ezek nem olyan sokkok, amelyek néhány hónapig tartanak” – mondta Boone.
Az OECD becslése szerint az euróövezet gazdaságának növekedése 1,4 százalékponttal gyengébb lesz, mintha az invázió nem történt volna meg, az Egyesült Államokban pedig körülbelül 0,9 százalékpontos veszteséggel kell számolni. Korábbi előrejelzéseiben az OECD az eurózóna gazdaságának 4,3 százalékos, az Egyesült Államok gazdaságának pedig 3,7 százalékos növekedését várta 2022-re.
Boone szerint azonban a kilátások rendkívül bizonytalanok, ami az egyik oka annak, hogy az OECD úgy döntött, átmenetileg felhagy a szokásos, negyedéves prognózisok készítésével.
A kutatószervezet arra számít, hogy az eurózónában az infláció 2 százalékponttal magasabb lesz, mintha a háború nem kezdődött volna el, az Egyesült Államokban pedig 1,4 százalékponttal magasabb lesz az infláció. Boone szerint a kormányoknak, ahol csak tehetik,
közvetlenül a legszegényebb háztartásoknak kellene segítséget nyújtaniuk, ahelyett, hogy szélesebb körű intézkedéseket hoznának az áremelkedés hatásának enyhítésére adócsökkentésekkel vagy hasonló intézkedésekkel.
“Ezzel elkerülhető lehet az ár-bér spirál” – mondta.
A legnagyobb gazdasági kárt valószínűleg Oroszország és Ukrajna fogja elszenvedni, bár Boone szerint “szuper nehéz” megbecsülni a megszállt országot ért kár mértékét. Az OECD feltételezése szerint az orosz belföldi kereslet idén 15 százalékkal lesz alacsonyabb, mint tavaly, Ukrajnában pedig 40 százalékkal.
