Az európai “egészségügyi unió” létrehozásával sokkal szorosabbra kell fonni a tagállami együttműködést – szögezték le az Európai Parlament (EP) képviselői, az EP brüsszeli plenáris ülésén a járvány utáni uniós közegészségügyi stratégiáról elfogadott állásfoglalásukban.
Az 526 szavazattal, 105 ellenszavazat és 50 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők leszögezték, hogy az együttműködésnek a minőségi egészségügyi ellátás minimumkövetelményeinek meghatározására is ki kell terjednie.
A minimumkövetelmények meghatározása azután lehetséges, hogy a tagállamokban elvégezték a helyi egészségügyi rendszerek tűrőképességét felmérő stresszteszteket, amelyek beazonosítják a még gyenge pontokat és ellenőrzik, hogy a rendszer képes-e megbirkózni a koronavírus-járvány esetleges ismételt fellángolásával.
A képviselők egy európai egészségügyi reagálási mechanizmus minél előbbi létrehozását is javasolták azzal a céllal, hogy a gyógyszerek és orvosi berendezések stratégiai készleteinek jobb koordinálása révén hatékonyabban válaszolhasson az egészségügyi válságokra.
Leszögezték, hogy a hamarosan megjelenő európai gyógyszerstratégiának tartalmaznia kell azokat az intézkedéseket is, amelyek megoldják a létfontosságú szerek azonnali európai elérhetőségét.
Üdvözölték a 9,4 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező EU4Health elnevezésű uniós egészségügyi cselekvési program létrehozását, azonban külön uniós alap megteremtését kérték a kórházi infrastruktúra és az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésére.
Két vélemény
Tóth Edina fideszes EP-képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte, hogy az uniós állampolgároknak a lehető legmagasabb szintű egészségvédelmére van szükségük.
Hozzátette, az EU a közös fellépést, a közösségi innovációs programok támogatását és a vakcinafejlesztés támogatását tartja a megoldás hatékony módjának. A Fidesz-KDNP képviselői támogatták az állásfoglalási indítványt, véleményük szerint ugyanis az egészségügyi stratégiának állandóan meg kell újulnia, alkalmazkodva a megváltozott körülményekhez.
Tóth Edina megjegyezte, hogy az unió a kezdeti időszakban nem tudott eléggé hatékonyan fellépni és segíteni a koronavírus elleni védekezésben. Ehelyett az állami szerepvállalás, a nemzetállamok és az országok közötti regionális együttműködések bizonyultak hatékonynak. A képviselő arra emlékeztetett, hogy 2010 óta sorra újulnak meg a vidéki és budapesti kórházak, a magyar kormány 770 milliárd forinttal fordított többet az egészségügyre, a dupláját egészségügyi bérekre, átfogó béremelési programot hajtott végre az ápolók számára, és az orvosok átlagos bére két-háromszorosára növekedett.
Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője közleményében “történelmi sikernek” nevezte a koronavírus utáni időszakra vonatkozó közegészségügyi stratégia megszavazását, benne – mint közölte – az MSZP által szorgalmazott európai egészségügyi unió koncepciójával. Kiemelte, a közös állásfoglalás európai szintű egészségügyi ellátást szorgalmaz minden tagállamban, egyebek között kötelező minőségi standardok előírásával.
Az állásfoglalás arra is felszólítja az európai intézményeket és tagállamokat, hogy tanuljanak a koronavírus adta leckéből, és sokkal erősebb együttműködéseket alakítsanak ki az egészségügyben: hozzák létre az európai egészségügyi uniót – közölte.
