Elkezdődött a termelés a németországi Grünheidében épített Tesla-gyárban, az elektromos autókat gyártó amerikai cég első európai üzemében.
A Tesla rekordidő alatt építette fel autókat és később majd akkumulátorokat is gyártó üzemét a Berlin melletti településen, és a beruházás bejelentésétől számított 861. napon adta át az első 30 kocsit a vásárlóknak.
A hatmilliárd eurós (2200 milliárd forint) beruházást jelentő Tesla-gyár a többi között azt is mutatja, hogy “a német egység működik” – emelte ki a gyáravató ünnepségen Olaf Scholz kancellár, utalva arra, hogy a 12 ezer embernek munkát adó üzem az egykori NDK területén épült.
Felidézte, hogy az egyik legtekintélyesebb amerikai autógyártó vállalkozás, a Ford csaknem száz éve, 1925 óta tevékenykedik Németországban. Akkor is igaz volt, most is érvényes, hogy “globális versenyre van szükség, és nem deglobalizálásra“, a világot átszövő gazdasági kapcsolatok felszámolására, mert az a jólét jelentős csökkenésével járna – mondta a kancellár.
Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója aláhúzta, hogy a Grünheidében gyártott “minden egyes kocsi újabb lépés a fenntartható jövő felé“.
Robert Habeck gazdasági miniszter az évi 500 ezer autó összeszerelésére tervezett gyár – hivatalos nevén Gigafactory Berlin Brandenburg – megnyitója előtt tartott tájékoztatóján rámutatott, hogy a Tesla rekordidő alatt építette fel az üzemet, méghozzá állami támogatás nélkül.
A beruházás gyorsasága azzal magyarázható, hogy a Tesla már a végleges hatósági engedélyek előtt elkezdte az építkezést, a saját kockázatára. Ez Németországban még új vállalkozói hozzáállást, kultúrát jelez – fejtette ki a Zöldek politikusa, megjegyezve: miniszterként azért dolgozik, hogy sok más területen is meghonosodjék a “Tesla-sebességű” működésmód.
Arról is szólt, hogy az amerikai cég azért választotta Németországot első európai üzeméhez, mert bízik a német “mobilitási fordulatban“, azzal számol, hogy az egész ország közlekedése átáll a megújuló energiaforrásokra épülő elektromos meghajtási technológiára.
A Tesla projektje egy sor további beruházást vonzott a térségbe, a Berlin körül elterülő Brandenburg tartományba. A német BASF – a vegyipar egyik legnagyobb szereplője – katódgyárat épít, amelyben évente 400 ezer elektromos autóhoz gyártanak akkumulátorhoz való elektródákat, a kanadai Rock Tech Európa legnagyobb lítiumfeldolgozó üzemét tervezi a tartományban, az elektromos meghajtású teherautókhoz gyorstöltő berendezéseket gyártó amerikai Microvast pedig az európai központját telepíti Brandenburgba.
Ugyanakkor a Tesla beruházása kezdettől komoly lakossági ellenállás mellett zajlott. A környék lakói és környezetvédő szervezetek tiltakoztak a többi között azért, mert a melléképületekkel és az elkészült gyártmányok parkolóival együtt 302 hektárt elfoglaló üzemhez kivágtak egy egész erdőt, és attól tartanak, hogy a gyár évi 1,4 millió köbméteres – negyvenezres település fogyasztásának megfelelő – vízfogyasztása ivóvízhiányt okozhat az eleve egyre szárazabb éghajlatú vidéken. A beruházás bírálói a megnyitóra is szerveztek tüntetéseket, amelyeken több százan vettek részt.
