A lakáspiacot az idén az emelkedő kamatkörnyezet, az infláció, valamint a lakásépítés költségeinek növekedése új helyzet elé állítja – jelentette ki a Magyar Nemzeti Bank ingatlanpiaci elemzések osztályának vezetője.
Winkler Sándor a jegybank legfrissebb lakáspiaci jelentésének bemutatásakor elmondta: tavaly az ingatlan adásvételek száma az előző évhez képest 15 százalékkal nőtt, az idén pedig az év első negyedévében 9,3 százalékos bővülést tapasztaltak éves összevetésben országos szinten.
Arra is rámutatott, hogy 2021-ben felépült mintegy 20 ezer lakás, a lakásállomány éves megújulási aránya 0,44 százalék, ami az Európai Unióban nagyon alacsony érték. Ráadásul a tavaly átadott új lakások száma csaknem 30 százalékkal elmarad a 2020-as szinttől. Az újlakáskínálat elmarad a kereslettől.
Kiemelte, a lakásépítéseket és a kivitelezési szektort jelentősen visszafogja a lakásépítési költségek erőteljes növekedése: tavaly éves szinten az alapanyagok ára 21 százalékkal, a munkaerő-költségek pedig 10 százalékkal emelkedtek.
Felhívta a figyelmet, hogy a lakásépítési költségek tavaly Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben az uniós országok között.
Ehhez hozzájárult, hogy Magyarországon az európai uniós országok összehasonlításában nagyon magas az építőipar importaránya.
Elmondta, hogy 2021 végén 21 százalékos éves lakásárdrágulást tapasztaltak országos átlagban. Az idén pedig az év első három hónapjában országosan 25 százalékra gyorsulhatott az áremelkedés éves nominális üteme.
Kitért arra, hogy 2021-ben a jelentős lakáspiaci drágulást élénkülő hitelpiac kísérte. Tavaly éves szinten 21 százalékkal nőtt a kihelyezett háztartási hitelek aránya, ezen belül azonban 40 százalékra emelkedett a lakáshitelek aránya. Ez a dinamikus lakáshitelezési aktivitás 2022 első negyedévében is fennmaradt.
A hitelintézetek által kibocsátott hitelek volumene eltolódott az új lakás vásárlása vagy építése céljából felvett hitelek irányába. Ebben jelentős szerepet játszott az MNB által elindított nhp zöld otthon program is: idén márciusra az új lakás vásárlására vagy építésére felvett hiteleken belül a programban nyújtott hitelek aránya 90 százalékra nőtt.
Winkler Sándor megjegyezte, a kamatemelések következtében nőnek a piaci alapú lakáshitelek kamatai, ezek azonban még nem jelennek meg a tényleges ügyfelek által fizetendő kamatlábakban, ami a támogatott hitelek növekvő arányának tudható be.
Szimuláció segítségével viszont arra a megállapításra jutottak, hogy magasabb kamatok mellett a lakásár-indexeknek alacsonyabb lenne a növekedési üteme. Bár csökkenne a tranzakciók száma is, a jegybank számításai szerint főként a befektetési célú vásárlások esnének vissza, a lakhatási célú kereslet csak kis mértékben – ismertette az osztályvezető.
