A monetáris tanács szerint az infláció 2022 elejétől csökkenő pályára áll, miközben a koronavírus-járvány negyedik hulláma a gazdasági helyreállást övező kockázatok emelkedésének irányába mutat, ami a kamatemelési ciklus havi ütemű, kisebb lépésközzel történő folytatását indokolja – írta a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a kamatdöntés indoklásában.
Hozzáteszik, a testület a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak. Rövid távon az infláció emelkedésére számítanak ugyan, de – mint írták – a jegybanki szigorító ciklus jövőre már egyértelműen megmutatkoznak, és a második fél évben már a 3 százalékos jegybanki cél körül stabilizálódik a fogyasztóiár-index.
A grémium az elemzői várakozásoknál kisebb mértékben, 15 bázisponttal 1,65 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot kedden. Elemzők 20-30 bázispontos szigorításra számítottak.
A monetáris tanács folytatja az állampapír-vásárlási program fokozatos, a piaci stabilitás fenntartásának szempontjait figyelembe vevő kivezetését. Ennek megfelelően a 2021. szeptember 27-i héttől kezdődően 50 milliárd forintról 40 milliárd forintra mérséklődik az MNB vásárlásainak heti célmennyisége, amelytől a jegybank a kínálat és egyéb piaci kondíciók függvényében rugalmasan eltérhet. A testület legközelebb 2021 decemberében határozza meg a heti vásárlások következő negyedévre érvényes célmennyiségét.
Amennyiben a piaci stabilitás fenntartása indokolja, az MNB bármikor kész a heti vásárlások mennyiségének átmeneti növelésére. A jegybank nem értékesíti a mérlegében lévő állampapír-állományt, a megvásárolt állampapírokat lejáratig tartja – írták.
Szükségesnek tartják továbbá a forintlikviditást nyújtó devizaswap-eszköz fokozatos kivezetését, és az eszközön keresztül nyújtott forintlikviditás szűkítését is. A közlemény szerint a jegybankok másutt is módosítják a válságkezelő programjaikat, visszafogják az eszközvásárlásokat, monetáris szigorításokat terveznek.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) továbbra is elsődleges célnak nevezte az árstabilitás elérését és fenntartását. A pénzügyi stabilitás fenntartását, valamint a kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját ennek veszélyeztetése nélkül támogatják.
A magyar GDP 2021-ben várhatóan 6,5-7 százalékkal, 2022-ben 5-6 százalékkal bővül. A kedvező munkaerőpiaci környezetben a háztartások fogyasztásának bővülése várhatóan folytatódik, miközben az általánosan élénkülő beruházások az idéntől már ismét pozitívan járulnak hozzá a GDP növekedéséhez. A beruházási ráta tovább emelkedik és 29 százalék közelében stabilizálódik az előrejelzési időszak második felében. A hazai export teljesítménye 2021-ben erőteljes visszapattanást mutat, és a korábbi években kiépült új exportkapacitások termelésbe állásával várhatóan dinamikusan nő.
Az év végéhez közeledve a koronavírus-járvány negyedik hulláma növeli a gazdasági kilátásokat övező kockázatokat.
Az infláció növekedésének hátterében leginkább az üzemanyagok, az iparcikkek és a feldolgozatlan élelmiszerek inflációjának emelkedése állt. A globális nyersanyagár-emelkedés hatása az iparcikkek egyre szélesebb körében okozza az infláció gyorsulását. A piaci szolgáltatások jelentős havi áremelkedése a nyáron megállt, ami arra utal, hogy az újranyitáshoz kapcsolódó átárazások döntő része már megvalósulhatott.
Az infláció az őszi hónapokban várhatóan tovább emelkedik, és az év hátralevő részében 5 százalék felett lehet. A maginfláció az év hátralévő részében 4 százalék közelébe emelkedik. A jegybanki szigorító ciklus hatásai 2022-ben már egyértelműen érezhetővé válnak. Az Inflációs jelentés előrejelzése szerint az infláció 2022 év elejétől csökkenni kezd és a második negyedévben kerül ismét a jegybanki toleranciasávba.
A költségvetés hiánya az idei évtől mérséklődik, és a szeptemberi devizakötvény-kibocsátással együtt is az államadósság-ráta csökkenő pályára áll. Az előrejelzési horizonton a folyó fizetési mérleg egyenlege javul, amelyhez a kiépült új exportkapacitások mellett növekvő nettó export is egyre inkább hozzájárul. A gazdaság külső finanszírozási képessége tovább emelkedik és a GDP 3 százaléka körül stabilizálódik, ezért az ország nettó külső adóssága tovább csökken.
A monetáris tanács a kamatfolyosó esetében szintén 15 bázispontos emelést tart indokoltnak: az O/N betéti kamat 0,70 százalékra, míg az O/N és az 1 hetes fedezett hiteleszköz kamata 2,60 százalékra nő. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg. A monetáris tanács megítélése szerint az egyhetes betéti eszköz kamatának az alapkamatéval azonos mértékű emelése indokolt – áll a közleményben.