Hosszabb távon is átalakulnak a munkavégzés egészségvédelmi szabályai, a koronavírus terjedése ellen meghozott intézkedések egy részét a pluszköltségek ellenére fenntartják majd a vállalkozások.
Erről több szakmai szervezet szövetségi vezetője mellett Vajda Attila, a higiéniai papír termékeket gyártó a piacvezető vállalatcsoport, a Vajda-Papír ügyvezető igazgatója beszélt az MTI-nek.
Az ügyvezető is úgy látta, hogy a koronavírus-járvány idején alkalmazott egészségvédelmi szabályok egy részét a járványveszély megszűnése után is fenntartják a Vajda-Papír magyarországi és norvégiai üzemében.
Az összetett védekezés költséges, de szükségszerű és hosszú távon megtérülő befektetés lesz nemzetközi szinten is – hangsúlyozta. A Vajda-Papírnál a fertőtlenítőgépek telepítése – ózon generátorok, germicid lámpák – valamint a fertőtlenítő eszközök telepítése a magyarországi és a norvégiai telephelyekre: 600 dolgozó ellátása maszkkal, kesztyűvel, fertőtlenítővel, valamint az extra takarítási és fertőtlenítési feladatok eddig több mint 8 millió forint pluszköltséget jelentettek. Jövőre az egészségvédelemre éves szinten 70 millió forinttal kalkulálnak összvállalati szinten.
A védekezés és a munkaátszervezés nem csak a koronavírus terjedését akadályozza meg, de egy későbbi influenzaszezonban is segítséget nyújthat. Az egy évvel korábbihoz képest a cég alkalmazottainál a betegállományban töltött napok száma például 26 százalékkal csökkent ezekben a hónapokban. A kedvező statisztika persze a nagyobb arányú, a cégnél kiemelkedő hatékonyságú otthoni munkavégzésnek is köszönhető, ezért az irodai dolgozók nagy része továbbra is home office-ban maradhat – tette hozzá Vajda Attila. A járvány pozitív eredménye volt a cégnél is a digitalizáció erősödése, a digitális megoldások fejlesztése és elfogadottságának emelése – jegyezte meg.
A világ vezető auditor cége, a Lloyd’s Register Európában is kiemelkedőnek nevezte a cég járvány elleni védekezési intézkedéseit, a Vajda-Papír üzemi termelésre szabott védekezési protokollját a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Országos Vállalkozói Mentorprogramjának mentor vállalataként megosztják a mentorált cégekkel is.
A változás a legtöbb szektorra, köztük a kereskedelemre is jellemző lesz Magyarországon.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára hangsúlyozta, hogy a hosszú távú, akár véglegesen megmaradó bolti megelőző intézkedésekről minden üzletlánc, illetve kisebb bolt saját hatáskörben dönthet.
Az MTI kérdésére úgy vélte, hogy a most használatos megoldások közül hosszú távon is jellemző lesz a bankkártyás fizetések korábbinál jóval nagyobb aránya, számítani lehet az önkiszolgáló pénztárak számának növekedésére, illetve sok üzletben valószínűleg meghagyják a kasszák előtt elhelyezett plasztik falakat, amelyek egy influenzajárvány esetén is hasznosak lehetnek. Emellett az élelmiszerboltokban nőni fog az előrecsomagolt termékek aránya – jegyezte meg.
A turizmusban, vendéglátásban is tartósan együtt kell élni az egészségügyi, járványügyi távolságtartási szabályokkal. Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) elnöke azt mondta: a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által kiadott Covid19 kézikönyv ajánlásokat fogalmaz meg az üzletek megnyitásához, amelyek bár nem kötelezőek, minden vendéglátó üzletnek jól felfogott érdeke ezek betartása a vendégek biztonsága, és bizalmának megtartása érdekében.
Mindez jelentős többletkiadást jelent az éttermeknek, ahogy a tálalási és egyéb higiéniai előírások betartása is, miközben az eredeti kapacitásnál kevesebb vendéget fogadhatnak. Az azonban kérdéses, hogy ez megjeleníthető-e az árazásban és milyen mértékben – jegyezte meg.
Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) elnöke elmondta, hogy a szájmaszk viselését, a védőfal biztosítást, a fertőtlenítést még sokáig meg kell tartani a kisipari szolgáltatásban is. A munkát pedig úgy szervezik, hogy minél kevesebben legyenek egyszerre egy munkavégzési területen. A többletkiadások és az emelkedő beszerzési árak kissé drágíthatják a szolgáltatásokat, ráadásul a korábbinál jóval kevesebb a megrendelés, főleg az önkormányzati megbízás, ezért egyre több a fizetési gonddal küzdő kisiparos – mondta Németh László.
Vadász György, a Magyar Iparszövetség (Okisz) ügyvezető elnöke arra számít, hogy a második fél év elején, július első heteiben a szigorú egészségvédelmi intézkedések betartásával, az egészségügyi helyzet javulásával egyre több területen indul el a gazdaság, a vállalkozások pedig az egészségügyi előírásokat továbbra is szigorúan betartva dolgoznak, az adminisztrációs feladatok zömében továbbra is távmunkában végezhetők majd.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az otthoni munka nem jelent kevesebb feladatot. A tagság jelzése alapján arra számítanak, hogy a hónap végén még mindig szigorú, de enyhébb körülmények között dolgozhatnak, a második félévben beindul a gazdaság, és év végére visszaállhat a járvány előtti működésre – mondta az iparszövetség ügyvezető elnöke.
