A brit gazdaságot egyszerre sújtják a korona-válság és a küszöbön álló Brexit következményei. Brutális GDP esés, felszökő államadósság, üres kincstár. Szakértői vélemények szerint két év múlva sem éri el a Covid-19 előtti szintet a brit gazdaság. Petrus Szabolcs írása.
Drámai járványügyi és gazdasági helyzet
Amíg a COVID tovább pusztít, elhamarkodott lenne mérleget vonni – tartja Boris Johnson miniszterelnök. De a számok önmagukért beszélnek: 60 ezer halott és 1,6 millió regisztrált beteg. Nagy-Britannia mindkét szomorú rangsorban az élén áll Európában.
A népegészségügyi mellett a gazdasági helyzet is drámai. A tavaszi első hullám és lockdown hatására 25 százalékkal zsugorodott az első féléves GDP. A recesszió ezzel nagyobb volt, mint Itáliában és Spanyolországban, amelyeket a pandémia és annak gazdasági következményei a legerősebben érintettek a kontinentális Európában. A Bank of England a gazdaság nyári felfutása idején abból indult ki, hogy 2020-ban éves szinten 9,5 százalékos lesz a visszaesés és 2022 előtt nem sikerül elérni a 2019 végi GDP-t. De még ez a prognózis is túl optimistának bizonyult a november eleje óta tartó második lockdownra figyelemmel. Jelenleg 11 százalékos éves recessziót vár a brit jegybank.
A munkanélküliség négyéves csúcsra emelkedett, de még így is csak 4,8 százalék. A nem túl dráma számnak azonban komoly ára van. A kormány nagyvonalú rövidített munka szabályt fogadott el: átvállalja a munkáltatóktól a kényszerszabadságra küldött dolgozóik munkabérének 80 százalékát és elengedi valamennyi terhet.
Johnson az élet és a gazdaság másodszori leállítását ellensúlyozandó az intézkedést 2021 márciusáig meghosszabbította. Figyelmen kívül hagyva a pénzügyminisztere, Rishi Sunak tiltakozását, aki az üres államkasszára és az elszabadult államadósságra figyelmeztette a miniszterelnököt.
Hosszú és szigorú lockdown
A kiugróan rossz GDP adatok legfőbb oka az európai összehasonlításban tavasszal és ősszel is sokáig tartó lockdown.
Az október vége óta tartó második leállás is keményebb, mint a legtöbb országban a kontinensen. Csak a létszükségleti cikkeket árusító üzletek, tehát alapvetően a szupermarketek, a gyógyszertárak és a fodrászok üzemelhetnek. Az üzletek nagy része, az éttermek és pubok, valamint a szolgáltatást nyújtó üzlet zárva vannak. London hetek óta kísértetvárosra emlékeztet. Az iskolákban ugyan tovább folyik a tanítás és a home office se kötelező, de a britek csak elengedhetetlen okból hagyhatják el az otthonukat.
Kép/Fotó: skynews
Érthető a brutális recesszió egy olyan országban, ahol a GDP 71 százalékát a szolgáltató szektor adja. Nagy-Britannia ebben a vonatkozásban is az élen járnak Európában.
Újabb sokk: járvány után Brexit
A britek már elkezdtek oltani. Mégsem reménykedhetnek abban, hogy az új év a megbetegedések számának várt csökkenésével és az élet újraindulásával gazdasági fellendülést fog hozni. Január elsején ugyanis véget ér a Brexit kétéves átmeneti időszaka. Nagy-Britannia elhagyja a közös piacot és a vámuniót. A gazdaságot újabb sokk fogja érni.
A brit termelő vállaltok költségei abban az egyre valószínűtlenebb esetben is emelkedni fognak, ha Brüsszelnek és Londonnak az utolsó pillanatban sikerül tető alá hoznia egy kereskedelmi megállapodást. E nélkül a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) általános szabályai fognak érvényesülni az EU és Nagy-Britannia között. A sziget egyszerűen egy harmadik ország státuszába süllyedne a vámkulcsok és az ellenőrzés vonatkozásában is.
„Káosz jön!”
A Brexit-ügyi tárcanélküli miniszter megbízására készült elemzés megállapodás esetén is borús képet fest. Virágnyelven íródott, de a konklúziója egyértelmű: káosz jön.
Az EU-ba történő beutazás megnehezedése miatt már az első nap 7 ezer kamion torlódhat fel Doverben. Középtávon két nappal fog meghosszabbodni a szállítási idő a sziget és a kontinens között.
A szigorodó uniós határrezsim nagy bürokratikus terhet ró a termelő vállaltokra és fuvarozóikra. A prognózis szerint az esetek 50 százalékában nem lesznek megfelelően kitöltve a dokumentumok, illetve hiányoznak majd a szükséges papírok. Ráadásul a már elfogadott rendelkezés szerint 300 font bírságot kell fizetnie annak a kamionosnak, aki jogszabályi feltételeknek nem megfelelő dokumentációval gördül a vámos elé. Mindezek hatására január és március között 50 százalékkal eshet vissza a teherforgalom és 80 százalékkal a közúton szállított áruk cseréjének volumene – áll a kormány megbízásából készült elemzésben.
A bírságból származó bevétel talán fedezheti a 50 ezer új közalkalmazott bérét, akiket a vámellenőrzés bevezetése miatt kellett felvennie a brit vámhatóságnak – hangzik az elemzés egyetlen optimista megállapítása.
Petrus Szabolcs
