Magyarország külkereskedelmi többletének több mint felét az agrárium adja az idén – jelentette ki az agrárminiszter, aki arról is beszélt, hogy jogszabály mondja ki: az öntözés közérdek.
Nagy István a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei Gazdafórumán Demjénben úgy fogalmazott: a gazdák 2019-ben nehéz körülmények között, sok kihívás mellett, ám mégis sikeresen dolgoztak.
Emlékeztetett: munkájukat a jövőben az idei év két kiemelkedő törvényalkotása, a 25 év után “újraszületett” állattenyésztési törvény és a hasonlóan nagy jelentőségű, várhatóan hamarosan elfogadandó öntözési törvény is segíti.
Az állattenyésztési törvényről elmondta: a szektort versenyképes helyzetbe hozza és szabályozását európai szintre emeli. Az öntözési törvényt várhatóan a jövő héten fogadja el a parlament – tette hozzá.
A tárcavezető arról is beszélt, hogy az öntözéses gazdálkodásról szóló jogszabály kimondja majd: az öntözés közérdek. Ez pedig “olyan korszakváltást jelent a magyar agráriumban, melyre joggal építhetünk, mert biztonságot teremt, jövedelmezőséget növel és a környezet iránt is felelősséggel bír” – húzta alá.
Példaként említette, hogy az új törvény a mai feltételeknél 5 millió forinttal teszi olcsóbbá egy 100 hektáros terület öntözésének engedélyeztetését, miközben jelentősen megkönnyíti az eljárást is.
A változtatások célja, hogy a mai 87 500 hektárról a ciklus végéig 200 ezer, majd a következő ciklusban 400 ezer hektárra bővüljön az öntözhető területek nagysága Magyarországon. Ez utóbbi adat 8 százalékos arányt jelentene az agrárium összterületét figyelembe véve, amely már megfelelne a jelenlegi uniós átlagnak – közölte.
A jövő év egyik kiemelt feladata lesz, hogy az osztatlan közös tulajdont: “a magyar mezőgazdaság gúzsba kötött állapotát” miként lehet megszüntetni – tájékoztatott, megjegyezve, hogy ennek törvényi szabályozását az Országgyűlés 2020-as tavaszi ülésszakára tervezik.
Mindemellett a fiatalítás, ezen belül az agrár öröklés témakörével is foglalkozni kell – hangsúlyozta. Ehhez várhatóan több törvénymódosításra is szükség lesz – tette hozzá, kitérve arra is: szintén versenyképességi tényező, hogy “amit az elődök működő gazdaságként felépítettek, azt az öröklés ne darabolja szét, és tegye ezáltal működésképtelenné.”
Ugyancsak fontosnak nevezte a mezőgazdasági integrációról szóló jogszabály megalkotását is, melyet az egyetlen olyan megoldásként jellemzett, ami segít kiküszöbölni az üzemméretből származó gazdasági hátrányokat és különbségeket.
Összességében minden intézkedés annak érdekében történik, hogy az versenyképesebbé és még sikeresebbé tegye az agráriumot – összegzett Nagy István, aki szerint ezek a célok a további eredmények elérésének alapjául is szolgálnak, beleértve, hogy vonzóbbá tegyék a gazdálkodói hivatást a fiatalok számára.
