Kezdőlap Világgazdaság Nem jósolnak túl sok jót az inflációt illetően
No menu items!

Nem jósolnak túl sok jót az inflációt illetően

Illusztráció: Bigstock

A gazdasági szakértők továbbra is magas globális inflációra számítanak az ifo német gazdaságkutató intézet és az Institut für Schweizer Wirtschaftspolitik svájci gazdaságpolitikai intézet negyedéves kutatási eredményei szerint.

A június 14. és július 2. között végzett inflációs felmérésben 133 országból összesen 1405 gazdasági szakértő vett részt.

A 2023-as inflációs rátára vonatkozó várakozás lassan csökkent az elmúlt negyedévekben, az Economic Expert Survey (EES) legutóbbi, 2023. első negyedéves felméréséhez képest azonban nem történt jelentős változás.

A megkérdezett szakértők globálisan továbbra is 7 százalékos inflációs rátát valószínűsítenek 2023-ra.

A globális érték az országok átlagos várható inflációs rátáinak mediánja. Az ifo közleménye szerint azért a mediánt használják, mert a várható inflációs ráták régiónként nagyon eltérőek, az egyes országokban és régiókban jelentősen magasabbak, mint a világ egyéb részein.

Az idei második negyedévben várt 7 százalékos inflációs ráta megegyezik az első negyedévben várt rátával. A szakértők a következő évekre is magas globális inflációra számítanak: a jövő évre 6,0 százalékos inflációval számolnak az első negyedévi felmérésben közzétett 5,9 százalék után.

A hosszú távú globális inflációs várakozások szintén továbbra is magasak: a megkérdezett szakértők 2026-ra 4,9 százalékos inflációt jeleznek előre az első negyedévi felmérésben közölt 5,0 százalékot követően. A rövid és hosszú távú inflációs várakozások 2022 harmadik negyedévében érték el csúcspontjukat, és azóta némileg alacsonyabb szinten vannak.

Az egyes régiók várható inflációs rátái között azonban igen jelentős különbségek vannak – hangsúlyozta az ifo gazdaságkutató intézet.

Észak-Amerikában (4,5 százalék), Délkelet-Ázsiában (4,8 százalék) és Nyugat-Európában (4,9 százalék) viszonylag mérsékeltebb idei inflációs rátákat valószínűsítenek a szakértők.

2024-re és 2026-ra világszerte Nyugat-Európában várták a legalacsonyabb inflációt: 3,4, illetve 2,6 százalékot. Európa egyes részein azonban a várt értékek magasabbak: Észak-Európában 7,5 százalékos, Dél-Európában 7,9 százalékos idei inflációt valószínűsítenek, Kelet-Európában pedig 13,5 százalékos inflációra számítanak idén az előző negyedévi felmérésben közölt 14,8 százalék után.

Jövőre Észak-Európában 4,8 százalékos, Dél-Európában 5,8 százalékos, Kelet-Európában pedig 9,5 százalékos inflációs rátára számítanak a megkérdezett szakértők.

Egyes régiókban azonban a számok jelentősen magasabbak: Dél-Amerikában 23,3 százalékos, Észak-Afrikában 63,9 százalékos, míg Kelet-Afrikában 109,9 százalékos a megkérdezett szakértők által várt idei infláció – áll az ifo összefoglalójában. Az előző negyedévhez képest az afrikai szakértők idei és jövő évi inflációs várakozásai meredeken emelkedtek Közép-Afrika kivételével, míg a többi kontinens valamennyi régiójában (Óceánia kivételével) csökkentek az idei inflációs várakozások.

Az ifo felmérésében minden szakértőt saját országával kapcsolatos inflációs várakozásairól kérdezett, ebből alakultak ki az egyes országok átlagértékei. A globális és regionális értékek meghatározásakor pedig az országok átlagos várható inflációs rátáinak mediánját vette figyelembe.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Itt a kötelező maszkhasználat a Semmelweis Egyetemen

A rendelet értelmében kötelező az orrot és szájat eltakaró maszk a betegellátó szervezeti egységekben a betegellátási területeken és a várótermekben.

A SPAR és a szakszervezet megállapodott a bérekről

Az áruházakban dolgozók elérhető legalacsonyabb alapbére havi bruttó 395 ezer forint.

Nőnek a reálbérek az idén az Aldinál

A mintegy ezer embernek munkát adó Aldi International IT Services Kft.-nél a belépő szintű pozíciókban is már mintegy bruttó 650 000 forint lesz a bér.

One Magyarország Zrt. néven folytatja a Vodafone Magyarország

A márkaváltás miatti nagy érdeklődés okozta technikai fennakadások, rendszerlassulások, bejelentkezési nehézségek elhárításán folyamatosan dolgoznak.

Hírek

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggel

Az eurót 1,0364 dolláron jegyezték kedden reggel a hajnali 1,0354 dollár után.

Devizapiac – Minimálisan gyengült a forint hétfő reggel

Minimálisan gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

A forint reggel óta tovább erősödött

Az euró a csütörtök reggeli 1,0398 dollár után magasabban, 1,0402 dolláron állt.

Vegyesen mozgott a forint árfolyama szerda reggel

Az euró 411,14 forintra erősödött 7 órakor a kedd esti 410,82 forintról.

Alig változott a forint árfolyama péntek reggelre

A decemberi kezdéshez képest a forint az euró ellenében 0,4 százalékkal, a dollárral szemben 2,5 százalékkal a svájci frankkal szemben 0,6 százalékkal gyengült.

Csökkent a 6 hónapos diszkont kincstárjegy aukciós átlaghozama

A 6 hónapos diszkontkincstárjegy-aukción az ÁKK 10,0 milliárd forintért vitt piacra állampapírt.

Vegyesen alakult kedd reggel a forint árfolyama

Kedd reggeli jegyzésén a forint erősebben áll a decemberi kezdésnél, 0,9 százalékkal az euró, 0,2 százalékkal a dollár és 1,8 százalékkal a svájci frank ellenében.

Országgyűlés – Kedd a döntések napja – két tucat előterjesztés

A Pénzügyminisztérium év végével beolvad a Nemzetgazdasági Minisztériumba.

Gazdaság

Elindult a kereskedés a Gránit Bank részvényeivel a Budapesti Értéktőzsdén

Az elmúlt 25 év legnagyobb magyarországi nyilvános részvénykibocsátását (IPO) hajtotta végre a Gránit Bank - mondta Hegedüs Éva, a Gránit Bank Nyrt. alapító tulajdonosa,...

Lezárult a állampapír-vásárlási nyereményjáték

A MÁK tájékoztatott arról is, hogy a kincstár értékpapír- vagy Start-számlával rendelkező ügyfélköre az idén elérte az 1 milliót, ezzel 2020-hoz képest megduplázódott az ügyfelei száma.

A Fed 25 bázisponttal csökkentette az irányadó dollárkamatokat

z irányadó dollárkamatláb az idén átlagosan 4,4 százalék lesz.

Csökkentette az irányadó eurókamatokat az EKB

A kamatcsökkentést az EKB a kedvezőbb inflációs kilátásokkal és a monetáris politika transzmissziójának javulásával indokolta.