Elindult az ENSZ humanitárius oltási programja, a COVAX. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ’oltási nacionalizmussal’ vádolja a nyugatot. Amíg a fejlődő országok nem győzik le a járványt, nem áll talpra az iparosodott államok gazdasága – mondják a Világkereskedelmi Szervezetnél is (WTO).
Az első szállítmány megérkezett Ghánába. A 30 milliós nyugat-afrikai ország az első a legszegényebb kontinensen, amely a COVAX keretében kap korona-vakcinát. Az ENSZ által szervezett és finanszírozott akció jóvoltából a tervek szerint 92 fejlődő ország idén 2 milliárd dózis COVID elleni védőoltáshoz jut.
Oltási nacionalizmus?
A COVAX ellenére a harmadik világ ’oltási nacionalizmussal’ vádolják a nyugatot: a fejlett államok annyi vakcinát rendeltek, hogy másoknak nem jut! A nyugatnak fontosabb, hogy újrainduljon a korlátozások miatt takaréklángon működő gazdasága, mint a fejlődő országok több milliárd lakójának élete – mondják.
A nyugat-afrikai nemzetek február végén egyenként több mint félmillió adag AstraZeneca / Oxford vakcinát kaptak – tette közé az ENSZ hivatalos portálja.
A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) elnöke, Ngozi Okonjo-Iweala is kritikával illette a nyugatot, amiért a gigamegrendeléseikkel felverik a vakcinák árát. „Életbevágó a gyógyszerekre és egészségügyi berendezésekre vonatkozó kereskedelmi korlátozások feloldása” – nyilatkozta Okonjo-Iweala a Reutersnek.
Németország a múlt héten tett ígéretet, hogy 1,5 milliárd euróval támogatja a COVAX-programot és a többi G7 ország is számottevő anyagi segítségről biztosította az ENSZ-et. „Nem ér semmit a pénz, ha nem lehet oltóanyagot venni, mert a gazdag országok mindent felvásárolnak” – reagált a Világegészségügyi Szervezet (WHO) főtitkára, Tedros Adhanom Ghebreyesus.
Gazdaság és morál
A civil szervezetek elsősorban a nyugati országok moralitására apellálnak. A WTO és a Világgazdasági Fórum, amely a davosi konferencia szervezőjeként közismert, ökonómiai érvekkel próbálja a meggyőzni őket.
A dúsgazdag városállam, Szingapúr gazdasági minisztere Tharman Shanmugaratnam is azon a véleményen volt a Világgazdasági Fórum által szervezett februári online konferencián, hogy a tehetős országok gazdasági fellendülése nagyban attól függ, milyen gyorsan birkóznak meg a feltörekvő államok a pandémiával. Álláspontja igazolásaként elmondta, hogy utóbbiak adják a világ-GDP több, mint harmadát és nekik köszönhető a globális növekedésének jelenetős hányada.
A világgazdaságot 1919 óta elemző Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) januári elemzése hasonló következtetésre jutott: ameddig a fejlődő országokhoz nem jut a védőoltásból és nem tudnak kilábalni a járványból, nem nőhet a gazdaságuk, ami a fejlett országok GDP bővülését is akadályozni fogja. Az ICC számítása szerint az iparosodott országok 2022-ben 4.300 milliárd dollárnyi gazdasági teljesítménytől esnek el, ha a világ szegényebb kétharmada nem lesznek úrrá a koronavírus-válságon.
Elsősorban az export bővülése fog elmaradni. „Amig az elmaradottabb országok a járvánnyal küzdenek, nem lesz, aki a fejlett országok termékeit vásárolja és a nagyrészt a fejlődő országokba telepített gyártás sem fog ismét gördülékenyen működni”– mondta a tanulmány bemutatásakor az ICC elnöke, Harold McGraw. „Ez 5 százalékos GDP kiesés okozhat a nyugati országokban” – tette hozzá a párizsi székhelyű szervezet vezetője.
Németek a középpontban
Az exportorientált Németország, Európa legnagyobb gazdasága különösen megsínylené, ha a fejlődő országokban nem térne vissza a krízis előtti szintre a nyugati import iránti kereslet. Az ICC számítása szerint minden euró, amit Berlin az oltási programok támogatására ad ki, 20 euróval növeli a német GDP-t. A tanulmány ismertetésekor Németországra külön kitérő McGraw elmondta, hogy amíg a fejlődő országokban tart a pandémia, az ottani üzemek termelésének akadozása sem ér véget. „Ez legalább akkora probléma Németországnak, mint az exportbevétel további kiesése.”
„A humanitárius oltási programok támogatása jóval kevesebb pénzébe kerülne a fejlett országoknak, mint a gazdasági- és a mindennapi élet elhúzódó korlátozása a fejlődő államokban” – hangzott McGraw összegzése.
Logisztikai rémálom
A WHO szerint félő, hogy a COVAX bőkezű támogatása esetén is elhúzódó járványra és korlátozásokra kell számítani a fejlődő országokban. Az ICC elemzése is kitér a problémára: a szegényebb országok földrajzi elhelyezkedése, éghajlati viszonyai és elmaradott infrastruktúrája komoly logisztikai kihívás. Az ICC elemzői elengedhetetlennek tartják privát logisztikai cégek bevonását a program végrehajtásába.
„Legalább ekkora probléma, hogy az oltóanyagok gyártása akadozik” – mondta McGraw a logisztikai nehézségekkel összefüggésben. Példaként az AstraZeneca Wales-i üzemében január végén pusztító tüzet említette, amit a brit-svéd gyógyszergyártó szabotázsnak minősített. „Még, ha a gyógyszercégek valóban le is tudnák nyártani év végéig az ígért milliárdos mennyiséget, kérdéses, hogy képesek lesznek-e a szérumokat kiszállítani” – folytatta McGraw. Majd egy eddig kevés figyelmet kapott további nehézségre is felhívja a figyelmet: ha újabb gyógyszercégek kezdenek védőoltást gyártani, alapanyaghiány fog kialakulni.
