A lakbérek befagyasztásáról fogadott el jogszabályt a berlini törvényhozás. A német főváros parlamentjének döntése alapján a lakbér nem emelkedik a jövedelmhez képest a következő öt évben.
A lakhatási költségek rohamos emelkedése miatt hozott törvény a 2014 előtt épült lakásokra vonatkozik, és a tavaly nyári szinten fagyasztja be a bérleti díjakat 2025-ig. A városvezetés számításai szerint ez hárommillió berlini helyzetét javítja.
Az új szabályok alapján a négyzetméterenkénti havi lakbér az építés évétől és a komfortszinttől függően nagyjából 4 és 12 euró (1360-4080 forint) között lehet, az érvényes és jövőben kötendő bérleti szerződések esetében egyaránt. A felső határokat kétévente hozzá kell igazítani a reáljövedelem változásának mértékéhez.
A 3,6 millió lakosú Berlin az első a 16 német tartomány közül, amelyben jogszabályi eszközzel igyekeznek megállítani a lakbéremelkedést.
A fővárosban az utóbbi 10 évben nagyjából 100 százalékkal emelkedtek a lakbérek. A legtöbbet az újépítésű lakásokért kell fizetni, a négyzetméterenkénti 18-20 eurós havi bérleti díj sem számít ritkaságnak, míg a havi bruttó átlagkereset nagyjából 3500 euró.
A drágulás csaknem valamennyi városra és nagyobb településre jellemző, és a lakosság jelentős részét sújtja, mivel a németek jellemzően nem saját tulajdonú, hanem bérelt ingatlanban laknak.
A berlini Képviselőházban – a tartományi törvényhozásban – a kormánypártok, a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és az SPD-tól balra álló Baloldal (Die Linke) szavazataival fogadták el az előterjesztést. A többi között arra hivatkoztak, hogy sok berlini jövedelmének több mint 50 százalékát viszi el a lakbér, és az alacsonyabb jövedelműek egyre inkább kiszorulnak a városból, ahol veszélyes piaci buborék kialakulásával fenyeget az elharapódzó ingatlanspekuláció.
Az ellenzék és több gazdasági érdekképviselet szerint a törvény alkotmányellenes módon korlátozza a tulajdon feletti rendelkezés szabadságát, és elriasztja az ingatlanberuházókat, a városvezetés így csak tovább súlyosbítja a lakásínséget. Közölték, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak.
Berlinben és a legtöbb német nagyvárosban a 2010-es évek elején, az euró jövőjét övező aggodalom és az alacsony kamatok révén indult el az ingatlanok árának, és ezzel együtt a lakbérek emelkedése. A gyors ütemű emelkedéshez az is hozzájárult, hogy a legtöbb nagyváros lakossága növekszik, Berliné például évente 30-40 ezer fővel.
