A Fiumei úti Sírkertben és arborétumban egyre több program indul. Legutóbb Halmos Mónika fitoterapeuta, virág- és borsommelier, író vezetésével ismerhették meg a gyógynövényeket az érdeklődők.
Sokan nem is tudják, hogy Budapest szívében 56 hektárnyi zöld, fás, gyógynövényes területen sétálhatunk. A gazdag növény- és állatvilágáról is ismert arborétumra, a Fiumei úti sírkertre sokan csupán nagyjaink temetőjeként gondolnak. Pedig a mintegy 170 éves történelmével a Fiumei úti sírkert (régen Kerepesi úti temető) mára olyan kultuszhellyé vált, mint a párizsi Père-Lachaise. Csakhogy itt Molière, Chopin és Jim Morrison sírja helyett Ady, Jókai, Arany, vagy Deák Ferenc sírját lehet felkeresni. Ám ez a különleges júniusi túra nem a sírhelyeket járja körbe, hanem a megbúvó növényeket veszi szemügyre. A séta rögtön a bejárathoz közel, egy virágzó jezsámen bokornál kezdődik, aminek az illata azt is körbefonja, aki messzebb áll meg az árnyékban. Bár a növény a múlt század elejének egyik divatnövénye volt, mára kissé feledésbe merült. Pedig illatos, virágos színfoltja lehet bármelyik kertnek. A bokor alatt ott lapult csendesen a fű.
Az aljnövényzet sokszínűsége
Nem is fű ez, mutatja a túrát vezető fitoterapeuta – zöldnek zöld, de nem egységes, egy növényből álló aljnövényzet. Néhány lépés, egy-két hajlongás – és már gyermekláncfüvet, pitypangot tart a kezében, majd lándzsás útifüvet.
Nem csupán azt tudták meg a résztvevők, hogy csupa gyógynövény hever a lábuk alatt, hanem azt is, melyiknek melyik része: virága, szára, esetleg gyökere – mit gyógyítana.
A túra egésze erről szólt: a séta közben egy-egy síremléknél mégis csak megáll a csoport, mondjuk Xantus Jánosénál, de leginkább a növényeket csodálják. A hársfát, a platánt, az akácost, a gesztenyés sort. Utóbbinak most persze még nincs termése, pedig a vadgesztenyéből készült gyógykrémet sokan alkalmazzák. A benne lévő gyulladáscsökkentő összetevők támogatják a vénák megerősítését, a visszérproblémák kezelését, illetve a keringés szabályozását.
Zamatos turbolya vagy édes petrezselyem
A zamatos turbolya kissé felborzolta a kedélyeket. A növény már majdnem leszáradt… Ám amikor a vezető bemutatásából kiderült, hogy különösen fűszeres, ánizsra emlékeztető ízvilága miatt nagyon népszerű volt a konyhában, mindenki kóstolni akarta! Nem hiába hívta a népnyelv édes petrezselyemnek. Mónikának végül egy egészen friss hajtást is sikerül találnia egy árnyékosabb részen, és a vele sétáló csoportnak megmutatnia. Az édes ízű egynyári növényt már a rómaiak is használták, magas a C és A vitamin tartalma. A franciák egyenesen finom fűszernövénynek tartják. A belőle készült tea a hólyagproblémákra hat gyógyítólag.
Süssünk virágos palacsintát!
A séta félidejében következett egy kisebb tisztás, amit csupa százszorszép borított. A fehér szirmú aprócska virágok nem csak szépségük miatt állították meg az érdeklődő társaságot. Mónika, mint virágsommelier arról mesélt, hogyan süssük a virágfejeket palacsintába! Virágos remekmű, plusz ízvilág – még több ásványi anyag, vitamin. Ha az átlagosnál is különlegesebbet szeretnénk, vagy laktózérzékenyek vagyunk, tej helyett csalánlét süssünk ki. Ebbe a tésztába szórjuk a virágfejeket a palacsintasütőben. (Forrázott és pépesített friss csalánt használjunk).
Mindaz, ami eddig csak fűnek tűnt körülöttünk, lassan sokféle növénnyé változott. És valóban, ha csak a leveleket nézzük, a szárak magasságát, a virágokat, terméseket: lassan egyedivé vált minden, ami a lábunk alatt hevert. Legalább tíz, tizenötféle növényt ismertünk meg. S hogy mi adta a túra címét? Azt Konkoly-Thege Gyula és Dorothy Arents tragikus szerelme ihlette a századelőről, illetve az ő sírkövükre vésett Csokonai Vitéz Mihály idézet.
A következő túrát Mónika majd Zebegényben vezeti július 11-én, 17.30-kor.
https://halmosmonika.hu/termek/viragmesek-zebegenyben-novenyseta-gyogynoveny-vadnoveny/
Szöveg Papp Noémi
