Minden korábbinál nagyobb mértékben csökkentek a reálbérek Németországban 2022-ben – derül ki a szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis adataiból.
Az előzetes számítások szerint a reálbérek 4,1 százalékkal csökkentek tavaly az egy évvel korábbihoz képest. Ez nem csupán a legnagyobb mértékű visszaesés a rendszeres adatfelvételek kezdete óta, hanem sorban a harmadik a 2020-as 1,1 százalékos, és a 2021-ben regisztrált 0,1 százalékos reálbércsökkenés után.
A nominális bérek ugyan szintén rekordütemben, 3,4 százalékkal emelkedtek, de az infláció is új csúcsra, 7,9 százalékra ugrott. A tartósan magas infláció így nem csupán a növekedést "falta fel", hanem ismét csökkentette reálbéreket.
A szakértők szerint 2023 már jobb év lesz, a vezető gazdaságkutató intézetek mind az infláció csökkenésére számítanak. A müncheni ifo például 6,4 százalékot jósol, a kieli IfW előrejelzése szerint pedig az idén 5,4 százalékos, jövőre 2,2 százalékos infláció várható Németországban.
A szövetségi kormány egy sor intézkedéssel igyekszik csökkenteni a háztartások és a vállalkozások terheit. Támogatási programjainak összértéke nagyjából 300 milliárd euró. A középpontban az energia áll, mert az Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben éppen az energia drágul a leginkább.
Az intézkedések közé tartozik a földgáz áfájának csökkentése és a földgáz, a távhő és az áram árának korlátozása az úgynevezett árfék programokkal. A napokban arról is döntöttek, hogy ismét kedvezményes havi bérletet vezetnek be a helyi és a térségi közösségi közlekedésben. A Németország-menetjegy (Deutschlandticket) elnevezésű bérletet a tervek szerint májusban vezetik be. Ára 49 euró lesz, ami komoly megtakarítást jelent, tekintve, hogy például Berlinben 86 euróba kerül a havi bérlet.
