Csökkenéssel nyitottak a New York-i tőzsde irányadó indexei csütörtökön. A befektetők attól tartanak, hogy az amerikai-kínai kereskedelmi háború egy technológiai hidegháborúba fordulhat át, a megoldásnak pedig nyoma sincs.
A 30 vezető iparvállalat DJIA-indexe 1,12 százalékos, az S&P 500-as mutató 1,15 százalékos, a technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója pedig 1,29 százalékos mínuszban állt a kereskedés elindítása után pár perccel.
A kínai kereskedelmi minisztérium csütörtökön közölte, hogy hivatalos tiltakozást nyújtottak be az amerikai kormánynak a Huawei Technologies kínai óriásvállalatra kivetett szankciók miatt. Kao Feng, a minisztérium szóvivője kijelentette, hogy Washingtonnak ki kell javítania “helytelen lépéseit”, ha folytatni akarja a kereskedelmi tárgyalásokat Kínával. Hozzátette, hogy a tárgyalásoknak a kölcsönös tiszteleten kell alapulnia. A szóvivő egyúttal arra figyelmeztetett, hogy a kínai-kereskedelmi viszály kiszélesedése egy világgazdasági válságot robbanthat ki.
Jóllehet az amerikai kormányzat 90 napra enyhítette a Huaweit sújtó szankciókat, a feszültségek tovább fokozódtak azokra a sajtóhírekre, hogy újabb technológiai vállalatok kerültek a Fehér Ház célkeresztjébe, köztük a videó megfigyelő rendszereket gyártó Hikvision. A befektetők attól tartanak, hogy a világ két legnagyobb gazdasága az egymás termékeire kivetett vámokkal és egyéb megtorló intézkedésekkel lefékezi a világgazdasági növekedést, és különösen nagy csapást mér a technológiai vállalatokra.
Az Apple árfolyama 1,7 százalékkal esett a tőzsdenyitás előtti elektronikus kereskedésben, és a nagyobb kínai kitettséggel rendelkező csipgyártók erős mínuszokban forogtak, így az Intel, a Micron Technology és és Qualcomm 1,7 százalék és 3,6 százalék közötti veszteségben várta a nyitást.
A nagy nyugat-európai értéktőzsdéken is borús a hangulat. Csütörtök délután fél négykor a londoni FTSE-100 index 1,27 százalékos, a frankfurti DAX-30 index 1,53 százalékos, a párizsi CAC-40 pedig 1,61 százalékos mínuszban állt.
A nemzetközi bankközi devizapiacon egy euróért 1,1113 dollárt adtak, 0,36 százalékkal erősödött az amerikai deviza. A japán jenhez képest viszont 0,27 százalékkal gyengült a dollár, 110,05 jenen forgott.
A globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajkeverék, az északi-tengeri Brent és a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) ára csökken az amerikai nyersolajkészletek emelkedésének, valamint a kereslet kilátásait beárnyékoló kereskedelmi feszültségek fokozódásának következményeként.
A legközelebbi, júliusi határidős jegyzésekben a Brent hordónként 2,63 százalékos mínuszban, 69,12 dolláron, a WTI pedig 3,11 százalékos veszteségben, 59,51 dolláron forgott délután fél négykor. A Brent ára utoljára március végén járt 70 dollár alatt, a WTI-é pedig március közepén állt 60 dollár alatt.
A New York-i árupiacon az arany unciánkénti ára júniusi szállításra 0,38 százalékkal, 1279,05 dollárra nőtt.
Szerdán mérsékelt mínuszokban zártak a New York-i tőzsdeindexek. A Dow Jones 0,39 százalékkal, 25 776,61 pontra, az S&P 500-as mutató 0,28 százalékkal, 2856,27 pontra, a Nasdaq Composite mutatója pedig 0,45 százalékkal, 7750,84 pontra süllyedt. (MTI)
