A GfK-nak az európai kiskereskedelem alakulásáról szóló idei tanulmánya szerint idén a kiskereskedelmi forgalom értékben 2,1 százalékkal fog növekedni az Európai Unió 28 tagállamában. Az egyes országokban látható trendek azonban nagyban eltérnek – a magyarok a nagy vásárlók közé tartoznak. Veszélyek azért akadnak.
Míg reálértékben növekedés várható például Franciaországban, Spanyolországban és Magyarországon, addig az alacsony növekedési rátát felmutató országokban a helyzet kevésbé kedvező az enyhén növekvő infláció miatt – állapítja meg a GfK elemzése.
Az európai gazdaság komoly változásoknak néz elébe részben a Brexit, részben pedig a különböző gazdasági és politikai nehézségek miatt. Az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem feltételeinek jövőbeli alakulása körül fennálló bizonytalanság szintén aggodalomra ad okot annak az európai exportra gyakorolt hatása miatt. Ahogy a korábbi években is, a GfK Geomarketing megoldásban jártas szakértői idén is átfogóan elemezték az európai kiskereskedelem aktuális helyzetét és várható alakulását a fő kiskereskedelmi mutatószámok mentén. A GfK ingyenesen letölthető „A kiskereskedelem helyzete Európában 2018” c. kiadványának 32 európai tagállamban látható trendekről szóló elemzése és a 2018. évre vonatkozó előrejelzése iránymutatásul szolgálhat úgy a kiskereskedők, mint a beruházók és projektfejlesztők számára.
„Valamennyi európai ország képes volt profitálni a 2017. évi gazdasági növekedésből” – állapítja meg Dr. Johannes Schamel, az elemzés vezetője, a GfK kiskereskedelmi szakértője. „Összességében 2018-ra a hagyományos offline kiskereskedelem további növekedését valószínűsítjük Európában, azzal együtt, hogy a forgalom bővülése és az áremelkedés egyes országokban várhatóan kioltják majd egymás hatását.”
A tanulmány legfőbb megállapításai:
- Vásárlóerő: 2017-ben az EU-28 minden egyes polgára átlagosan 16.436 euro fölött rendelkezett. Ez a megelőző évhez képest 1,9 százalékos nominális emelkedést jelez. Az országok sorában egyedül Nagy-Britanniában (-1,5 százalék) látható a vásárlóerő csökkenése, ami részben a font leértékelődésének eredménye. Nagy-Britanniától eltekintve a korábbi években jellemző és a közép- és kelet-európai országokbeli átlag feletti növekedési ütemmel fémjelzett helyzet számottevően nem változott.
- Forgalmi előrejelzés 2018-ra: Az elmúlt évben tapasztalt keresletnövekedés kiegyenlítette a bolti kiskereskedelem online kereskedelem miatt elszenvedett piaci részesedésveszteségét. 2018-ra a GfK az értékalapú forgalom 2,1 százalékos növekedését várja az EU-28-ban. Ám mivel ez az arány csak alig marad el az előrejelzett inflációs rátától, így reálértékben csupán csekély növekedés valószínűsíthető. A jövedelmek folyamatos növekedésének köszönhetően megőrizték helyüket a rangsorban a növekedési ütemüket tekintve tavalyi évben vezető országok 2018-ban is. A GfK robusztus növekedést jósol Bulgáriában (+5,3 százalék), Magyarországon (+6,0 százalék), a Cseh Köztársaságban (+6,5 százalék) és Romániában (+7,5 százalék).
- Infláció:A 2017. évi 1,7 százalékos inflációs rátával az EU-28 újra közel járt a fogyasztói árak Európai Központi Bank (EKB) által meghirdetett +2,0 százalékos növekedési céljához. A fogyasztók sok, az elmúlt években deflációval küzdő kelet-európai országban újra mélyebben kellett, hogy a pénztárcájukba nyúljanak különböző árucikkek vásárláskor. Az EKB-nak az alapkamat 2019-ig változatlanul hagyásáról szóló bejelentésére tekintettel a GfK 2018-ban a kiskereskedelem 2017. évihez hasonló alakulását és az árak 1,9 százalékos emelkedésére számít. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy ez az előrejelzés nem számol az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi vita további eszkalálódásával.
- Eladótér: 2017-ben a vizsgált európai országokban az abszolút eladótér növekedett. Itt egyetlen kivételként Hollandia említhető, ahol az eladótér mérete 0,4 százalékkal zsugorodott. Más azonban a kép, ha az egy főre jutó eladóteret szemléljük, amelynek mérete minden második vizsgált országban stagnált vagy éppen csökkent. A mutatószám egy főre jutó értéke Európa-szerte jelentős különbségeket mutat. Így például a Benelux országok lakosai (1,48-1,64 m²) számára kétszer akkora kiskereskedelmi eladótér áll rendelkezésre mint Románia lakosai számára (0,72 m²).
- Eladótér-termelékenység:Ahogy az egy főre jutó eladótér mérete esetében is látható, az eladótér termelékenysége is országról országra változik. A mutatószám értéke Svédországban 1,5 százalékkal 6.000 euro/ m²-re csökkent, ami persze még mindig igen magas. Belgiumban hasonlóképpen csökkent– bár mindösszesen csak 1,1 százalékkal – 2017-ben az eladótér termelékenysége. Magyarországon a megszorító tervezési szabályozás és a kiskereskedelemben terjedő protekcionista szemlélet lelassította a nemzetközi kiskereskedelmi szereplők terjeszkedését. Ennek eredményeként csak korlátozott mértékűnek mondható a nagy alapterületű eladótér fejlesztés. A kiskereskedelmi forgalom erőteljes növekedése ugyanakkor növelte az eladótér-termelékenységet, amely az elmúlt év során 6,9 százalékkal 2.997 euro/ m²-re emelkedett. Az eladótér termelékenységének dinamikus növekedése bizonyos mértékig más kelet-európai országokban is ellensúlyozta a meglehetősen zsúfolt kereskedelmiingatlan-piacon egyre növekvő bérleti költségeket.
