A következő hónapokban mérséklődhet, de várhatóan továbbra is a jegybanki cél fölött alakulhat az infláció. A májusi adat a júniusi tanácsülésen lépésre késztetheti a jegybankot – vélik elemzők.
A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint májusban a fogyasztói árak átlagosan 5,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, egy hónap alatt pedig átlagosan 0,5 százalékkal nőttek.
Virovácz Péter, az ING Bank senior elemzője szerint lefelé mutató meglepetés az inflációs adat, a hazai elemzők ugyanis egyöntetűen az áremelkedés további gyorsulását várták az áprilisi, szintén 5,1 százalékos infláció után. Úgy véli, egyértelműen a gazdasági újranyitáshoz köthető az inflációs meglepetés.
Annak ellenére, hogy az élelmiszerek és a házon kívüli étkezés esetében az érzékelt infláció jóval nagyobb volt, mégsem ugrott meg érdemben a termékcsoport inflációja, 2,6 százalék volt májusban. A jellemzően jelentős szezonális drágulást mutató ruházati cikkek esetében is inkább mérsékelt, csak 1 százalékos áremelkedés volt éves összehasonlításban.
Az elemző szerint a legnagyobb meglepetést a szolgáltatások hozták. Havi összevetésben csak 0,2 százalékkal nőttek az árak májusban, ami éves alapon 2,1 százalékos inflációnak felel meg, ez alig mutat gyorsulást áprilishoz képest. Mindez annak ellenére, hogy az újranyitást követően már a szolgáltatások széles köre ismét elérhető, és a beszámolók alapján jelentős drágulás volt várható – fejtette ki.
Virovácz Péter úgy fogalmazott, a friss inflációs adat fényében jelentősen nőtt annak a valószínűsége, hogy a szolgáltatások inflációját még mindig alulbecsüli a módszertan és talán a júniusi adatban jelentkezik majd az újranyitás hatása.
Összegzése szerint a májusi inflációs adat önmagában kismértékben lefelé módosítaná az ING elemzőinek idei inflációs várakozását, ugyanakkor meglátásuk szerint az újranyitás inflációja csak egy hónappal később jelenik majd meg a statisztikákban. Emellett továbbra is jelen van a mezőgazdasági és ipari termelői árak drasztikus emelkedése, és a nyersanyagárak, félkész termékek drágulása, ami hamarosan begyűrűzhet a fogyasztói árakba.
Az elemző ezért továbbra is úgy véli, hogy az év hátralévő részében végig 4 százalék felett lesz a drágulás, így az év egészében 4,4 százalék körül alakulhat az átlagos infláció.
Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője kifejtette, májusban az infláció továbbra is magas, 5 százalék feletti volt, amelyet a jövedéki adó emelése és a bázisidőszakban alacsony olajár miatti üzemanyagár-növekedés magyaráz. Ugyanakkor a májusi adat a várakozásoknál kismértékben alacsonyabb, azaz az újranyitáshoz kapcsolódó áremelések a vártnál kisebbek voltak.
Az előző hónaphoz képest gyorsult az élelmiszerek áremelkedése, ezen belül is kiemelhető az idényáras élelmiszerek, például a gyümölcsök drágulása, amelyet a kedvezőtlen időjárás okozta terméshozam-csökkenés mozgat – mutatott rá.
A következő hónapokban az infláció a bázishatások megszűnése miatt mérséklődhet, de várhatóan továbbra is a jegybanki cél fölött alakul – jegyezte meg.
Regős Gábor szerint a májusi inflációs adat a júniusi tanácsülésen lépésre késztetheti a jegybankot, amelynek keretében kismértékű szigorítást vár. Megjegyezte, hogy a szigorítás a gyakorlatban már meg is kezdődött, a 3 hónapos bankközi kamat az elmúlt 1 hónapban már több mint 10 bázisponttal emelkedett.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szintén úgy látja, hogy a következő hónapokban bázishatások miatt csökkenhet az infláció, a nyári hónapokban visszaeshet a tolerancia sáv felső széle, azaz 4 százalék közelébe, de nagy valószínűséggel felette marad. A Takarékbank elemzői idén 4,2 százalékos átlagos inflációra számítanak a tavalyi 3,3 százalék után.
Az elemző jelezte ugyanakkor, hogy a számos felfelé mutató kockázat miatt nem zárható ki, hogy az infláció az év hátralévő részében sem kerül vissza a tolerancia sáv közelébe, így kiemelten szükséges figyelni a szolgáltatói árak, valamint a maginfláció alakulását.
Suppan Gergely kifejtette: a maginfláció 3,1-ről 3,4 százalékra emelkedett, ami már előjele az inflációs nyomás fokozódásának. Az MNB által kiemelt adószűrt maginfláció szintén 3,4 százalékra emelkedhetett.
Hozzátette: az MNB alelnöke és legutóbbi közleménye előre vetítette, hogy a következő kamatdöntő ülésen megelőző jelleggel szigorításra kerülhet sor, mivel az inflációra nézve jelentős felfelé mutató kockázatot jelent az olaj-, a nyersanyag- és a mezőgazdasági árak megugrása, a nemzetközi szállítási költségek elszállása, valamint a nyitás után várhatóan meredeken felfutó kereslet, ami alacsonyabb kínálati kapacitás mellett szintén jelentős áremelkedéshez vezethet.
Az elemző arra számít, hogy júniusban 0,90 százalékra emelkedik mind az alapkamat, mind az egyhetes betéti kamat, majd azt követően az MNB kivárhat.
Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője szintén meglepetésnek nevezte, hogy májusban megállt az infláció gyorsulása. Kockázatot jelent ugyanakkor, hogy a változékony élelmiszer-, energia- és hatósági árak nélkül számolt maginfláció gyorsult – fejtette ki.
A szakértő szerint a mostani kilátások alapján júniusban 4,9 százalék körüli szintre lassulhat az éves infláció, júliusban és augusztusban átmenetileg 4 százalék környékére, az őszi hónapokban pedig újból felgyorsulhat, várhatóan 4,5 százalék körüli szintre. Az év egészében 4,1-4,2 százalékos emelkedést vár az elemző.
Németh Dávid rámutatott arra is, hogy kockázatot jelent az inflációs várakozások fokozódása, emiatt ugyanis kérdéses, hogy milyen ütemben tér vissza az infláció a jegybank 3 százalékos céljához.
