Hirdetés
Kezdőlap Menedzser-Kihívások Ifj. Chikán Attila: az itthon termelt megújuló energia tisztán hazai termék
No menu items!

Ifj. Chikán Attila: az itthon termelt megújuló energia tisztán hazai termék

Ifj. Chikán Attila, az ALTEO Nyrt. vezérigazgatója

Nincs messze az az idő, amikor már úgy is megéri majd beruházni egy alternatív erőműbe, hogy az ott termelt energiát tisztán piaci alapon akarja értékesíteni a befektető – állítja a lapunknak adott interjúban ifj. Chikán Attila, a magyar tulajdonú ALTEO Nyrt. energetikai szolgáltató- és kereskedővállalat vezérigazgatója, akinek cége a körforgásos gazdaság területén is egyre aktívabb szerepet vállal.

– Lassan másfél évtizede már annak, hogy beléptek az energetikai piacra, ami akkoriban merész lépésnek számított. Miként tudtak megjelenni ott, ahol korábban csak a legnagyobbak rúghattak labdába?

– Egyszerre két gazdasági hatás is szerepet játszott abban, hogy az ALTEO 2008-ban, független szolgáltatóként piacra léphetett. Az egyik, hogy miközben korábban az energetika területe az induláshoz elengedhetetlen hatalmas tőkeigény miatt a legnagyobb cégek kizárólagos játéktere volt, nagyjából két évtizede megjelentek azok az új technológiák, amelyek az iparágat demokratizálva, már a kisebb tőkeerővel rendelkező startupok számára is lehetővé tették a piacra lépést. A másik jelentős változás az volt, hogy abban az időben vált megkérdőjelezhetetlenné a klímaváltozás problémája, amely új lehetőségeket, piacokat, kihívásokat teremtett.

– Ami gondolom az energetikai cégek működését is befolyásolta.

– Előtérbe került a környezetvédelem, a fenntarthatóság iránti tudatosabb elköteleződés, a cégek pedig megértették, hogy nem mellőzhetik a kérdést: mi köze van az energetikának a fenntarthatósághoz? A változást az is jól érzékelteti, hogy a megújuló energia három évtizede még csak a tudományos magazinok hasábjain szerepelt, és ott is még távoli valóságnak tűnt. Két évtizede viszont hirtelen egyre több helyen jelentek meg azok a szélerőművek, majd napelemek, amelyek hamar bebizonyították, hogy az alternatív, fenntartható energiatermelés kisebb volumenben is kivitelezhető és nyereséges lehet.

Mindezek alapján, amikor a céget létrehoztuk, arra a felismerésre alapoztunk, hogy a kisebb méretekben, helyben megvalósított energiatermelés, a fenntarthatóság iránti igény erősödése mellett, a hazai piacon is népszerű lesz. Mert az, hogy valami kicsi, az eleve egy fenntarthatósági kritériumnak tekinthető. Emellett ma már az is evidencia, hogy ha mondjuk a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, vagy a vendéglátásban a helyi igényeket helyi szinten elégítjük ki, akkor jelentősen csökkentjük a károsanyag-kibocsátást azzal, hogy például nincs szükség a szállításra. Ugyanez az energetikában is igaz: minél inkább és minél többféle módon tudjuk az energiát helyi szinten megtermelni, annál előrébb juthatunk a fenntarthatóság területén.

– De nyilván ahhoz is óriási összegek kellenek, hogy viszonylag kicsiben elő lehessen állítani energiát.

– Valóban, de segített, hogy éppen abban az időszakban jelentek meg azok az állami támogatások, amelyek a zöldenergia, valamint az úgynevezett kogenerációs energia termelését egyaránt ösztönözték. Utóbbi ugyan még fosszilis energiát jelent, de mégis környezetbarát irányt vett azzal, hogy az új megoldásokkal egységnyi gáz elégetésével a korábbinál jóval több energia hasznosul. A cég építése során nem véletlenül kezdtünk már az elejétől foglalkozni a földgázzal, a gázmotorokkal és a megújulókkal – ezen belül a nap-, a szél-, a víz- és a biogáz energiatermeléssel. Ez is jelzi, milyen hihetetlen folyamatos átalakulás jellemezte, és jellemzi ma is ezt az iparágat. A változás ráadásul állandó, hiszen néhány évtized múlva az ágazat már nem is hasonlít majd ahhoz, amit ma energetikának nevezünk. Csak egy példa az gyors fejlődésre: a földgázmotorok ma már szabályzó, kisegítő eszközök, az a feladatuk, hogy amikor az időjárási körülmények nem kedveznek a megújuló energiák megtermelésének akkor ezek a kicsi, hatékony, gyors gépek pótolják a kieső energiát. Ez a példa egyébként azt is jól mutatja, hogy a fenntarthatóság csak az egyik szempont, az ellátásbiztonságról sem szabad megfeledkezni. És persze ott az ár kérdése is: az sem járható út, hogy egy rendszer környezetbarát és megfelelően stabil ellátást nyújtó, de közben kifizethetetlenül drága.

– A mostani háborús helyzet miatti gáz- és olajellátási bizonytalanságok különösen felértékelik az energiabiztonság kérdését. A megújuló energiatermelés mennyiben tekinthető megbízhatónak Magyarországon?

– Az ellátásbiztonságban abból a szempontból nagyon jó a megújuló, hogy ez itt van. Ezt nem kell importálni. A nap süt, a szél fúj. Tehát előre tudunk lépni, mert az így megtermelt energia mindenképpen meglesz. Ezzel együtt muszáj ezek mellé tenni azokat a beruházásokat és szolgáltatásokat, amelyek a rendszerek rugalmasságát, folyamatos fenntarthatóságát biztosítják.

– A gyorsan változó szemlélethez és technológiához miként igazodik a piac?

– Elég csak a naperőművek szegmensét nézni, látható, milyen elképesztően nagy bumm volt az elmúlt években a piacon, és ez más területekre is igaz. De más oldalról nézve is óriási a változás. Egyre több az olyan fogyasztó, akinek a választásaiban szempont, hogy fenntartható cég termékéért, szolgáltatásáért fizessen. Magunk is készítettünk egy fenntarthatósági barométert, egy felmérést arról, hogy mi a fontos a munkavállalóknak, befektetőknek és kiderült, egy cég megítélésében már a negyedik legfontosabb szemponttá lépett elő a hiteles fenntarthatósági stratégia megléte. Ez is közrejátszik abban, hogy a mi szolgáltatásaink iránt is nagyon erősen megnőtt az igény. Ezt jelzi az is, hogy a 2019 óta elért kimagasló eredményeinknek köszönhetően idén év elején már át tudtuk tervezni, még ambiciózusabbá tudtuk tenni a 2026-ig tartó stratégiánkat. A módosított üzleti tervben pedig a korábbiaknál sokkal merészebb célokat tűztünk ki a következő öt évre: az eredeti 20 milliárdos beruházási volument 35 milliárd forintra emeltük.

Portfóliónk gerincét továbbra is a megújuló energia és a földgáz alapú villamosenergia-termelés adja, amely mellett továbbra is prioritás marad a saját tőkés beruházás, erőműépítés.

Érsek M. Zoltán

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A Microsoft gigabefektetése a mesterséges intelligenciába

A Kearney globális tanácsadó cég becslése szerint az AI 2030-ra közel 1 billió dollárral járulhat hozzá a délkelet-ázsiai bruttó hazai termékhez (GDP).

Csökken a kereslet, olcsóbb lehet a benzin

A benzin iránti kereslet globális növekedése idén lelassulhat az elektromos autók kínai és USA-beli térnyerése miatt.

Májustól az Accent Hotels üzemelteti a Cardoner Hotelt és a Tihany Yacht Clubot

Két új szállodával bővült az Accent Hotels portfóliója.

Itt a kínai versenyképesség alig rejtett titka  

A kínai gyártók kilencszer több állami támogatást kapnak, mint nyugati társaik - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) számításaiból, amelyek segítenek megmagyarázni az ország teljes dominanciáját oly sok ágazatban, a napelemektől az akkumulátorokon át az acélig.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon
Hirdetés

Gazdaság

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.