Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Az amerikaiak sem tudják, jó lenne-e, ha Putyin veszítene
No menu items!

Az amerikaiak sem tudják, jó lenne-e, ha Putyin veszítene

Illusztráció: Bigstock

Oroszország legutóbbi fenyegetései, hogy atomfegyvereket vet be és még tovább csökkenti az energiaellátást, eddig nem riasztották el Ukrajna amerikai és európai szövetségeseit, sőt még eltökéltebbé tették őket abban, hogy győzelemre segítsék Kijevet. Amiben nem annyira biztosak, az az, hogy akarják-e, hogy Vlagyimir Putyin veszítsen.

Joe Biden múlt csütörtökön a feszültséget a nyilvánosság elé hozva arra figyelmeztetett, hogy az orosz elnök nukleáris fenyegetései nem biztos, hogy blöffnek bizonyulnak, mivel egyéb lehetőségei szűkülnek az ukrajnai invázió megmentésére.

A Bloomberg beszámolója szerint Putyin még jobban sarokba szorította magát azzal, hogy gyakorlatilag kizárta a tárgyalásokat a megszállt ukrán területek annektálásával, és megduplázta a harc iránti elkötelezettségét a részleges mozgósítás elrendelésével.

Sarokba szorítva?

Putyin tulajdonképpen új feltételeket tett le az asztalra. Gyakorlatilag nincs mozgástere” – mondta Alekszej Makarkin, a moszkvai Politikai Technológiák Központjának helyettes vezetője.

Egy európai tisztviselő Putyin helyzetét egy sarokba szorított állatéhoz hasonlította, amely egyre veszélyesebbé válik, ahogy egyre jobban belehajtja magát a csapdába.

Ráadásul Ukrajna ellentámadása néhány hét alatt több ezer négyzetkilométernyi területet foglalt vissza, amely korábban Oroszország kezében volt, és ez felerősíti Kijev azon törekvését, hogy Moszkva erőit még jobban visszaszorítsa, esetleg még azon a vonalon túlra is, amelyet a február 24-i invázió előtt tartottak. Minél nagyobb előrehaladást érnek el, annál nagyobb lesz a nyomás egy olyan vereségre, amelyet Putyin nem tudna elfogadni.

Amerikai és európai tisztviselők kevés esélyt látnak arra, hogy Oroszország újonnan mozgósított, kevés motivációval, kiképzéssel és korlátozott felszereléssel rendelkező erői lehetővé teszik Putyin számára az ukrán előrenyomulás megállítását.

De nem látnak gyors győzelmet sem, és ellenálltak Kijev azon követelésének, hogy nagyobb hatótávolságú fegyverekkel gyorsítsák fel az eredményt.

Mivel már csak néhány hét van hátra, mielőtt a téli hideg elkezdi megnehezíteni a harcokat, amerikai és európai tisztviselők attól tartanak, hogy a háború elhúzódhat, mivel Oroszország nem tudja visszaszerezni a kezdeményezést, de hajlandó hatalmas mennyiségű embert és felszerelést bevetni Ukrajna előrenyomulásának lassítására. Egyesek szerint Kijev jövő nyárra képes lehet visszaszorítani Moszkva erőit.

Ukrán tisztviselők szerint az ellentámadásuk eddigi sikere azt mutatja, hogy 3-6 hónapon belül kiűzhetik az orosz csapatokat a február 24-i invázió óta elfoglalt terület nagy részéről, ha az Egyesült Államok és a NATO szövetségesei továbbra is szállítanak fegyvereket. Az eddigi harctéri sikerek felerősítették azokat a felhívásokat, amelyek az Oroszországtól elvesztett összes terület visszafoglalására irányulnak, beleértve a Krímet is, amelyet Putyin 2014-ben annektált.

További eszkaláció?

Moszkvában egyes tisztviselők azt remélik, hogy az európai és amerikai határozottság meggyengül az energiakivonások és az Ukrajna támogatásának növekvő költségei nyomása alatt. De a nyilvános bizalomnyilvánítás mögött, miszerint a mozgósítás lehetővé teszi az orosz csapatok számára, hogy egy-két hónapon belül folytassák az offenzívát, egyes bennfentesek elismerik, hogy a Kreml most legfeljebb egy évekig elhúzódó konfliktusra törekedhet, amely időszakos fellángolásokkal jár.

Ez a kilátás mindkét oldalon felerősítette a félelmet, hogy Putyin úgy dönthet, hogy nincs más választása, mint a további eszkaláció, az ukrán erőművekre és más polgári létesítményekre mért még nagyobb csapások, illetve vegyi vagy nukleáris fegyverek bevetése. A Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat gázvezetékek szabotálása aggodalmat keltett, hogy Európa energetikai infrastruktúrája is célpont lehet.

Putyin “meglehetősen veszélyes és vakmerő” tud lenni, amikor “úgy érzi, hogy kicsúszik a kezéből az irányítás” – mondta William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség igazgatója egy, a CBS-nek adott interjújában. Az orosz vezető “hibás feltételezések alapján dolgozik, amikor azt hiszi, hogy keményen meg tud birkózni az ukránokkal, az Egyesült Államokkal és a Nyugattal” – tette hozzá.

John Bolton volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a héten nyilvánosan “rendszerváltásra” szólított fel, mondván, Putyinnak mennie kell. Egyes európai tisztviselők azonban attól tartanak, hogy az utódja még keményebb lesz.

A bizonytalanságot növeli, hogy miközben Putyin retorikailag nagyon keményen fogalmazott a “vörös vonalakról“, ezt nem mindig támasztotta alá tettekkel. Néhány területet, amelyet Putyin az annexiókat követően “örökre” orosznak nyilvánított, az ukrán hadsereg már visszafoglalt, ami heves kritikát váltott ki az állami médiában a Kreml erőinek teljesítményével kapcsolatban.

Annak ellenére, hogy Putyin arra figyelmeztetett, hogy a Krím elleni támadások masszív megtorlást váltanak ki, a háború nem eszkalálódott drámaian, miután Kijev a nyáron csapások sorozatával támadta a félszigeten lévő katonai létesítményeket. Oroszország pedig eddig mindent megtett azért, hogy az Ukrajnához közeli határ menti területek elleni támadásokat lekicsinyelje, és a robbanásokat időnként “hangos zajoknak” nevezte a nyilvánosság előtt, hogy ne kelljen beismernie a saját területén folytatott harcokat.

Egy szélesebb körű vereség Ukrajnában túl sok lenne Putyinnak ahhoz, hogy eltitkolja. “Az oroszok ezt nem értenék meg” – mondta Makarkin politikai tanácsadó.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A francia elnök sötét és prófétai figyelmeztetést adott ki

Európának fel kell ébrednie erre az új veszélyre. Macron nem hajlandó visszalépni februári nyilatkozatától, miszerint Európának nem szabad kizárnia, hogy csapatokat vezényeljen Ukrajnába.

További két évvel meghosszabbítják a kedvezményes lakásáfát

A költségvetés biztosítja az adócsökkentéshez szükséges forrásokat, az intézkedés a hiánycélt nem veszélyezteti

Véget ért az idei Szakma Sztár Fesztivál

Sikerrel zárult az idei Szakma Sztár Fesztivál. Az esemény zárónapján 65 szakmából 21 agrárszakmában, az ország legjobb tanulói, összesen 63 diák részesült elismerésben, akik példát mutatnak a környezetüknek, iskolájuknak, településüknek, sok száz hozzájuk hasonló fiatalnak. A fesztivál ideje alatt a szakmai bemutatók során, a foglalkoztatószigeteken keresztül az általános iskolások és szüleik is megismerkedhettek az agrár- és élelmiszeripari szakmákkal.

Mit várnak a cégvezetők a mesterséges intelligenciától?

Mit várnak a cégvezetők a mesterséges intelligenciától? A mesterséges intelligencia térnyerése egyaránt kelt izgalmat és aggodalmat a cégvezetők körében. Vajon mekkora tudással rendelkeznek a mindent elsöprő technológiával kapcsolatban? Elkészült Magyarország átfogó AI&Leadership kutatása, hogy hiteles- és valós képet kapjanak egymásról is a vállalatirányítók.
Hirdetés

Hírek

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön
Hirdetés

Gazdaság

Begyújtották a rakétát a nyugdíjpénztárak

A magán-nyugdíjpénztári alapok hasonlóan teljesítettek, mint az önkéntes pénztári portfóliók. A legkockázatosabb növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben 2,7-5,1 százalék között.

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.