A világgazdaság számára 2022 szörnyű év volt. Oroszország ukrajnai inváziója, Kína Covid-zárlatai és ingatlanpiaci korrekciója, valamint a Federal Reserve szigorítása együttesen várhatóan 3,1 százalékra csökkentik a globális növekedést, ami messze elmarad az év eleji 4,7 százalékos várakozásoktól. Lehet, hogy 2023 rosszabb lesz? A Bloomberg közgazdászai szerint biztosan.
A Bloomberg Economics alapesete a 2023-as globális növekedésre vonatkozóan 2,4 százalék. Ugyanakkor egy mélyebb energiaválság Európában, egy korábbi és fájdalmasabb recesszió az Egyesült Államokban, vagy több Covid-korlátozás és az ingatlanpiac ellenőrizetlen lejtmenete Kínában még azt is eredményezheti, hogy ez a kevéssé inspiráló szám is elérhetetlenné váljon.
A Bloomberg közgazdászainak negatív forgatókönyve szerint a globális növekedés 2023-ban elmarad, és 0,5 százalékos zsugorodás következik be a világgazdaságban. A 2022-es gyenge számokkal együtt ez több mint 5 billió dollárral csökkentené a globális jövedelmet az év eleji várakozásokhoz képest.
Mint írták, nem meglepő, hogy egy olyan vizsgálat, amelynek célja egy lefelé mutató forgatókönyv elkészítése, negatív számot kap. Az elemzés mégis rámutat arra, hogy az előttünk álló év eredménye milyen könnyen csúszhat az amúgy is gyenge várakozások alá, valamint arra, hogy milyen szélsőséges lehet a hatás, ha a negatív sokkok összeütköznek és súlyosbodnak.
Az USA-ban az alapeset szerint a munkaerőpiac kellően erős, a háztartások pedig elegendő vásárlóerővel rendelkeznek ahhoz, hogy a növekedés 2023 második feléig kitartson. Eszerint a növekedés 2022-ben 1,8 százalék, 2023-ban pedig 0,7 százalék lesz. Lehetne rosszabb is. Ha egy éles ingatlanpiaci korrekció – amely a pénzügyi rendszerre is kihat – 2022-re hozza előre a recessziót, az jelentősen csökkentené a növekedést.
Az euróövezetben az előrejelzés szerint a gáz országonkénti megosztása, valamint a vállalkozások és a háztartások jelentős támogatása lehetővé teszi, hogy a gazdaság csak sekély recesszióval vészelje át az energiaválságot. Az alapprognózis szerint 2022-ben 3,1 százalékos növekedés, 2023-ban pedig 0,1 százalékos visszaesés várható. Ám a kivételesen fagyos időjárás és a súlyos szakpolitikai kudarcok idén 0,8 százalékpontot, jövőre pedig 3,3 százalékpontot vonhatnak le a növekedésből, ami mély recesszióba taszíthatja a blokkot.
Kínában az alapprognózis feltételezi, hogy a kormánynak sikerül zökkenőmentesen kilépnie a zéró Covid politikából, és elkerül egy katasztrofális ingatlan-összeomlást. Ez 2022-ben 3,2 százalékos, 2023-ban pedig százalékos növekedést vetít előre. De dolgok könnyen félresikolhatnak. Esetleges további zárlatok a nagyvárosokban, vagy a vártnál nagyobb mértékű ingatlanpiaci visszaesés 3,5 százalékpontot vonhatnak le a 2023-as növekedésből.
Ezek a sokkhatások önmagukban is elég rossznak számítanának. Amikor azonban a nagy gazdaságok megbicsaklanak, a hatások nem korlátozódnak a határaikon belülre. A kereskedelmi, pénzügyi és nyersanyagár-kiáramlási hatások mind azt jelentik, hogy az Egyesült Államokban, az euróövezetben és Kínában bekövetkező sokkok az egész világon éreztetik hatásukat. Számos feltörekvő piac számára – amelyek exportjukat dollárban számlázzák, és finanszírozási igényeiket dollárban fedezik – az amerikai valuta felértékelődése csak fokozza a feszültséget.
A Bloomberg Economics több makromodellre támaszkodva megbecsülte, hogy milyen összhatással járna, ha minden egyszerre romlana el. Nem meglepő módon az eredmények nem túl szépek.
Az Egyesült Államok esetében a Fed szigorításából eredő belföldi csapás, valamint a mélyebb európai recesszió és az erőteljesebb kínai visszaesés tovagyűrűző hatása együttesen -1,8 százalékra növelhetik a 2023-as visszaesést. Ez esetben az euróövezetben a GDP 2023-ban 4,1 százalékkal csökkenhet, Kínában pedig mindössze 2,1 százalékkal nőhet a gazdaság.
A modellek lehetővé teszik a főbb feltörekvő piacokra gyakorolt hatások becslését is, beleértve az erősebb dollár okozta húzóerőt is. Törökországnak és Brazíliának van a legtöbb vesztenivalója.
Természetesen lehetséges egy felfelé mutató forgatókönyv is. Az ukrajnai konfliktus megszűnése vagy egy szokatlanul meleg tél megkímélheti Európát a recessziótól. Kína talán hamarabb kilép a Covid-zárlatból, vagy a vártnál több ösztönzőt adhat az ingatlanpiaci lejtmenet ellensúlyozására. Az amerikai munkaerőpiacok hozhatják a Fed által remélt makulátlan dezinflációt. E pozitív meglepetések valamilyen kombinációja felvidíthatja a piacokat, és a várakozásokat meghaladó globális növekedést hozhat az év során.
Mégis, az alapeset szerint 2023 a gyenge növekedés és a továbbra is magas árnyomás éve lesz. Az elmúlt évek tanulsága pedig az, hogy a dolgok mindig rosszabbodhatnak.