Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Itt a Bloomberg negatív forgatókönyve 2023-ra. De azért lehet jobb is
No menu items!

Itt a Bloomberg negatív forgatókönyve 2023-ra. De azért lehet jobb is

Illusztráció: Bigstock

A világgazdaság számára 2022 szörnyű év volt. Oroszország ukrajnai inváziója, Kína Covid-zárlatai és ingatlanpiaci korrekciója, valamint a Federal Reserve szigorítása együttesen várhatóan 3,1 százalékra csökkentik a globális növekedést, ami messze elmarad az év eleji 4,7 százalékos várakozásoktól. Lehet, hogy 2023 rosszabb lesz? A Bloomberg közgazdászai szerint biztosan.

A Bloomberg Economics alapesete a 2023-as globális növekedésre vonatkozóan 2,4 százalék. Ugyanakkor egy mélyebb energiaválság Európában, egy korábbi és fájdalmasabb recesszió az Egyesült Államokban, vagy több Covid-korlátozás és az ingatlanpiac ellenőrizetlen lejtmenete Kínában még azt is eredményezheti, hogy ez a kevéssé inspiráló szám is elérhetetlenné váljon.

A Bloomberg közgazdászainak negatív forgatókönyve szerint a globális növekedés 2023-ban elmarad, és 0,5 százalékos zsugorodás következik be a világgazdaságban. A 2022-es gyenge számokkal együtt ez több mint 5 billió dollárral csökkentené a globális jövedelmet az év eleji várakozásokhoz képest.

Mint írták, nem meglepő, hogy egy olyan vizsgálat, amelynek célja egy lefelé mutató forgatókönyv elkészítése, negatív számot kap. Az elemzés mégis rámutat arra, hogy az előttünk álló év eredménye milyen könnyen csúszhat az amúgy is gyenge várakozások alá, valamint arra, hogy milyen szélsőséges lehet a hatás, ha a negatív sokkok összeütköznek és súlyosbodnak.

Az USA-ban az alapeset szerint a munkaerőpiac kellően erős, a háztartások pedig elegendő vásárlóerővel rendelkeznek ahhoz, hogy a növekedés 2023 második feléig kitartson. Eszerint a növekedés 2022-ben 1,8 százalék, 2023-ban pedig 0,7 százalék lesz. Lehetne rosszabb is. Ha egy éles ingatlanpiaci korrekció – amely a pénzügyi rendszerre is kihat – 2022-re hozza előre a recessziót, az jelentősen csökkentené a növekedést.

Az euróövezetben az előrejelzés szerint a gáz országonkénti megosztása, valamint a vállalkozások és a háztartások jelentős támogatása lehetővé teszi, hogy a gazdaság csak sekély recesszióval vészelje át az energiaválságot. Az alapprognózis szerint 2022-ben 3,1 százalékos növekedés, 2023-ban pedig 0,1 százalékos visszaesés várható. Ám a kivételesen fagyos időjárás és a súlyos szakpolitikai kudarcok idén 0,8 százalékpontot, jövőre pedig 3,3 százalékpontot vonhatnak le a növekedésből, ami mély recesszióba taszíthatja a blokkot.

Kínában az alapprognózis feltételezi, hogy a kormánynak sikerül zökkenőmentesen kilépnie a zéró Covid politikából, és elkerül egy katasztrofális ingatlan-összeomlást. Ez 2022-ben 3,2 százalékos, 2023-ban pedig százalékos növekedést vetít előre. De dolgok könnyen félresikolhatnak. Esetleges további zárlatok a nagyvárosokban, vagy a vártnál nagyobb mértékű ingatlanpiaci visszaesés 3,5 százalékpontot vonhatnak le a 2023-as növekedésből.

Ezek a sokkhatások önmagukban is elég rossznak számítanának. Amikor azonban a nagy gazdaságok megbicsaklanak, a hatások nem korlátozódnak a határaikon belülre. A kereskedelmi, pénzügyi és nyersanyagár-kiáramlási hatások mind azt jelentik, hogy az Egyesült Államokban, az euróövezetben és Kínában bekövetkező sokkok az egész világon éreztetik hatásukat. Számos feltörekvő piac számára – amelyek exportjukat dollárban számlázzák, és finanszírozási igényeiket dollárban fedezik – az amerikai valuta felértékelődése csak fokozza a feszültséget.

A Bloomberg Economics több makromodellre támaszkodva megbecsülte, hogy milyen összhatással járna, ha minden egyszerre romlana el. Nem meglepő módon az eredmények nem túl szépek.

Az Egyesült Államok esetében a Fed szigorításából eredő belföldi csapás, valamint a mélyebb európai recesszió és az erőteljesebb kínai visszaesés tovagyűrűző hatása együttesen -1,8 százalékra növelhetik a 2023-as visszaesést. Ez esetben az euróövezetben a GDP 2023-ban 4,1 százalékkal csökkenhet, Kínában pedig mindössze 2,1 százalékkal nőhet a gazdaság.

A modellek lehetővé teszik a főbb feltörekvő piacokra gyakorolt hatások becslését is, beleértve az erősebb dollár okozta húzóerőt is. Törökországnak és Brazíliának van a legtöbb vesztenivalója.

Természetesen lehetséges egy felfelé mutató forgatókönyv is. Az ukrajnai konfliktus megszűnése vagy egy szokatlanul meleg tél megkímélheti Európát a recessziótól. Kína talán hamarabb kilép a Covid-zárlatból, vagy a vártnál több ösztönzőt adhat az ingatlanpiaci lejtmenet ellensúlyozására. Az amerikai munkaerőpiacok hozhatják a Fed által remélt makulátlan dezinflációt. E pozitív meglepetések valamilyen kombinációja felvidíthatja a piacokat, és a várakozásokat meghaladó globális növekedést hozhat az év során.

Mégis, az alapeset szerint 2023 a gyenge növekedés és a továbbra is magas árnyomás éve lesz. Az elmúlt évek tanulsága pedig az, hogy a dolgok mindig rosszabbodhatnak.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Itt a kínai versenyképesség alig rejtett titka  

A kínai gyártók kilencszer több állami támogatást kapnak, mint nyugati társaik - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) számításaiból, amelyek segítenek megmagyarázni az ország teljes dominanciáját oly sok ágazatban, a napelemektől az akkumulátorokon át az acélig.

Öt év alatt duplázna a legdinamikusabban fejlődő magyar autókereskedelmi csoport

A Csoport Kiskereskedelmi üzletága márciusban jelentette be, hogy újabb ország kiskereskedelmi piacára lép be, miután megállapodott a cseh Stratos Auto BMW üzletágának megvásárlásáról.

MGE: minden adott az új autók piacának fellendüléséhez

Jelentős a növekedés az elektromos személyautók esetében, az előző év első négy hónapjához képest csaknem 50 százalékkal több elektromos autó került az utakra.

Itt az ideje a magyar gazdaság újabb dimenzióváltásának

A magyar gazdaság az elmúlt 14 évben hatalmas fejlődésen ment keresztül, folyamatosan dőltek meg a beruházási, az export és a foglalkoztatottsági rekordok
Hirdetés

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon
Hirdetés

Gazdaság

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.