Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Munkaerőpiac. Újranyitás - lassú normalizálódás?
No menu items!

Munkaerőpiac. Újranyitás – lassú normalizálódás?

A koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások enyhülésével a munkaerőpiacon is javulásra lehet számítani, de a visszarendeződés az elemzők szerint lassúnak ígérkezik.

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint áprilisban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 368 ezer volt, az előző havinál 73 ezerrel kevesebb, míg a 15-64 évesek foglalkoztatási aránya ugyanezen időszak alatt 1,1 százalékponttal, 68,1 százalékra csökkent. A márciusi 56 ezer után áprilisban mintegy 73 ezren veszítették el az állásukat, közülük 54 ezren gazdaságilag inaktívvá és 19 ezren munkanélkülivé váltak.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője arra mutatott rá, hogy a február-áprilisi időszakban a munkanélküliségi ráta csak kis mértékben emelkedett, annak ellenére, hogy áprilisban több mint 100 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz mérve.

Ez részben annak köszönhető, hogy az időszak elejét a vírus még kevésbé érintette, részben pedig annak, hogy a munkaerőpiacról kikerülők jelentős része a rendkívüli helyzetre való tekintettel egészségügyi okból vagy a kijárási korlátozások miatt nem keresett állást.

Úgy vélte, a következő hónapokat a munkaerőpiac lassú normalizálása jellemezheti. A boltok, illetve vendéglátóhelyek májustól kezdődő újranyitása növelheti a foglalkoztatást, a vírus előtti szint azonban csak lassan állhat vissza, tekintettel arra, hogy több ágazat még nem működik teljes kapacitással, illetve hogy a külső kereslet helyreállása is lassú lesz. Szintén növelheti a foglalkoztatást a jövőben a közfoglalkoztatottak számának emelkedése – tette hozzá.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője úgy számolt, hogy áprilisban az előző hónaphoz képest 73 ezerrel, az egy évvel korábbi állapothoz viszonyítva pedig 136 ezerrel kevesebben dolgoztak. Ezzel párhuzamosan a február-áprilisi időszakban 3,8 százalékosra nőtt a munkanélküliségi ráta, a munkanélküliek száma 1 ezerrel emelkedett az előző 3 havi átlaghoz képest és 12 ezerrel nőtt az egy évvel korábbi átlaghoz képest.

A múlt a hónapban újonnan megjelent munkanélkülieket az inaktívak helyett a munkanélküliek közé számítva a munkanélküliségi ráta 6 százalékra emelkedett áprilisban. Május-júniusban még valamekkora növekedés várható a Takarékbank vezető elemzője szerint, azután viszont az újraindulással párhuzamosan elkezdődhet némi normalizálódás.

A járvány eleji drasztikus várakozások mostanra érdemben kilapulni látszanak. A munkanélküliség várhatóan a következő hónapokban is 7 százalék alatt marad, az éves átlag pedig 6 százalék alatt lehet az elemző szerint.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is megjegyezte, hogy a február-áprilisi időszak továbbra sem teljes egészében fedi le a koronavírus okozta munkaerőpiaci sokkot. Ráadásul az adatok értelmezése is rendkívül nehézkes. A KSH adatközlése szerint áprilisban 73 ezren veszítették el állásukat, ami a márciusi 56 ezerrel együtt már igen jelentősnek nevezhető.

Ezzel szemben a munkanélküliségi ráta az előző hónaphoz képest változatlanul 3,8 százalék maradt a hivatalos módszertan szerint, ami nagyjából 172 ezer munkanélkülit jelent. Azok közül sokan ugyanis, akik elvesztették az állásukat, nem teljesítették a munkaerőpiaci aktivitási feltételeket, így az inaktív kategóriába sorolódnak. Ennek azonban némileg ellentmond, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 331 ezer volt április végén.

Kiemelte, hogy ebben a különlegesen nehéz időben az adatok átláthatatlansága a gazdaságpolitika dolgát is rendkívül megnehezíti, nehéz úgy reagálni egy sokkra, hogy a valóságban fogalmunk nincs arról, hogy milyen munkaerőpiaci károkat okozott a koronavírus-válság. Nemcsak azt kellene tudni, hogy mekkora lehet majd valójában a munkanélküliek száma, de azt is, hogy mindezt a statisztikai módszertan milyen mértékben torzítja el. Mindenesetre várhatóan a 7 százalék körüli munkanélküliségi ráta lehet a realitás az idei év második felében – vélekedett az elemző.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Idén több mint 108 ezren szedik a szemetet a TeSzedd! programban

Idén 2373 helyszínen, több mint 108 ezren szedik a szemetet a TeSzedd! - Önkéntesen a Tiszta Magyarországért programban.

Kínán kívül dupla áron adja a villanyautót a BYD. Miért?

Miközben az amerikai és európai politikusok riadalmat keltettek, hogy a hazai autóiparukat tönkreteheti az olcsó kínai elektromos járművek hulláma, Kína vezető EV-gyártója, a BYD eddig mást lépett: az otthonihoz képest drasztikusan megemelte az exportárait ahelyett, hogy alulmúlta volna a külföldi riválisokat.

BÉT – Emelkedő forgalomban emelkedett a BUX a héten

Emelkedő forgalom mellett erősödött a héten a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 67 039,30 pont zárt pénteken, 1994,24 ponttal, 3,07 százalékkal magasabban az egy héttel korábbinál.

Heti makronaptár: GDP és lakásépítési, idegenforgalmi adatok érkeznek majd

A következő héten megjelenik az első negyedévi bruttó hazai termék (GDP) első becslése, emellett lakásépítési és idegenforgalmi adatokat közölnek.
Hirdetés

Hírek

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.
Hirdetés

Gazdaság

Szeptembertől kötelező átutalási korlát lesz a bankszámlákra, az OTP már májusban bevezeti

Az internet- és mobilbankból indított utalásoknak május 8-tól kezdve 1 millió forint lesz a napi limitjük.

A Gránit Bank, az MBH és az OTP konzorciuma működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot

A közvetítői hálózatról szóló közbeszerzési eljárást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelentette meg, a szerződést még ebben a hónapban megköthetik.

Felmérik a magyarországi kriptopiaci szereplőket

A MiCA és az FTR révén Európa-szerte felügyelt, szabályozott keretek között működő nemzeti kriptopiacok alakulhatnak ki.

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.