Mindösszesen egyetlen cég kapta meg a létrehozása óta eltelt fél évben a GMO-mentességet bizonyító védjegyet, áprilisban mutatta be Fazekas Sándor, akkori agrárminiszter a logót. Mindez a közben, hogy Európa ránk önti a génmódosított takarmánnyal táplált húsárút, feldolgozott élelmiszereket. A GMO-mentességet garantáló védjegy nyújthatna tájékoztatást, védelmet a magyar vásárlónak. Megkérdeztük az Agrárminisztériumot.
A húsok és az állati eredetű élelmiszerek kivételével az Európai Unióban jelölni kell a GMO jelenlétét. Ezért szinte biztosra vehetjük: minden nap jut a szervezetünkbe ilyen élelmiszer. Akár magyar húskészítmények révén is.
Tagadhatatlan ugyanis, hogy a világban rendkívüli mértékben elterjedtek a GMO takarmánynövények. Talán nincs is GMO-mentes “étrenden” felnőtt haszonállat. Tehát a magyar szalámi sem lehet kivétel – amennyiben külföldi húsból készül. Márpedig tudjuk, neves magyar cégek is Európa nyugati feléből származó állatok húsából készítik, készítették a márkázott termékeiket, felvágottjaikat.
Hogy nem csupán feltételezésről van szó, bizonyítja az agrárminisztérium kérdésünkre adott válasza is.
Ha a GMO-t tartalmazó élelmiszerre, takarmánycélú felhasználásra engedélyt adtak ki az Unióban, akkor az áruk szabad áramlása miatt azt forgalomba lehet hozni az Európai Unió egész területén, így Magyarországon is – szólt a válasz, amely így folytatódik:
“A jelenlegi európai uniós szabályozás engedélyezési, jelölési és nyomonkövetési szabályozást ír elő ugyan, de bizonyos állati eredetű termékek kívül esnek a jelölési kötelezettségen, ilyen például a GMO takarmányt fogyasztó állatok teje, húsa, tojása. Ezeken nem kell jelölést alkalmazni, ezt nem kell jelölni az EU előírása szerint.”
Magyarország ezért kezdett el foglalkozni az inverz, fordított jelöléssel. Ami azt jelenti, hogy 2016-ban a GMO-mentes mezőgazdasági stratégia elemeként a törvényhozás megalkotta azt a jogi környezetet, amely megteremtette a GMO-mentes jelölés jogszabályi alapjait.
A GMO-mentes terméklánc kialakításának következő lépése a GMO-mentességet tanúsító védjegy bevezetése volt – hangsúlyozza kérdésünkre adott válaszában az agrárminisztérium.
Tőlük tudjuk azt is, hogy nagy az érdeklődés a védjegy iránt, a GMO-mentes termék tanúsító védjegy használati jogával jelen pillanatban azonban csak egy libák és kacsák tenyésztésével és konyhakész termékek előállításával foglalkozó nyírgelsei cég, a Tranzit Food Kft. rendelkezik. Azonban elsősorban a tejelőállító és a húsfeldolgozó szektorban jelenleg több eljárás is folyamatban van.
A növénytermesztés “más tészta” itthon, mindig is az volt, jelenleg is teljes körűen tilos génmódosított növényt termeszteni, amiből gazdasági előnyünk is származik. A tárca fontosnak tartotta felhívni erre a figyelmet.
Hozzáfűzte: Magyarország a világ hatodik legjelentősebb vetőmag-előállítója Franciaország, Hollandia, az USA, Németország és Chile után. Évente közel 100 ezer tonna vetőmagot gyárt. Az export a teljes vetőmagtermelés valamivel több, mint egyharmadát adja. Számos intézkedés biztosítja, hogy sem a Magyarországon megtermelt vetőmagok és szaporítóanyagok, sem a hazai mezőgazdasági termelésből származó növényi alapanyagok ne tartalmazhassanak szennyeződésként sem GMO-t – hangsúlyozza az Agrárminisztérium.
A húságazat érdekeltsége nyilvánvaló a védjegy bevezetésében. Mint közölték – a GMO-mentesség feltüntethetőségéért a termék előállítójának biztosítania és igazolnia kell minden egyes összetevőnél a GMO-mentességet. Az állati eredetű termékeknél a jelölés használatának alapfeltétele az állatok GMO-mentes takarmányozása és a GMO-mentes etetés tényének nyomon követése az élelmiszerláncban.
A védjegy szabályainak vállalása önkéntes, az előírásai, az ellenőrzések a fogyasztóknak mégis garanciát jelentenek, a teljes biztonságot, hogy valóban tiszta, GMO-mentes állati eredetű árut kapnak. A “GMO-mentes termelésből” jelölésről ugyanis rendelet szól, és az ezen alapuló védjegyrendszer jelzi a GMO-mentesen táplált állatoktól származását a húsnak, halnak, tojásnak, tejnek, méznek és méhészeti termékeknek.
Az agrártárca arra számít, hogy a feldolgozott termékek előállítóinak közvetlen érdeke a védjegy megszerzése. A külföldi tapasztalatok is azt mutatják, hogy először a tejágazatban mutatkozhat a GMO-mentes védjegy használatának igénye, majd a baromfiszektorban várható növekvő érdeklődés. Ez a tendencia azonnal látszott a védjegy bevezetését követően. Jelenleg folyamatban van a tanúsítása egy tejelőállító és feldolgozó, valamint egy húskészítményeket készítő vállalkozásnak.
Nem véletlenül került az áruk sorába a méz. A tej- és baromfiágazat mellett jelentős érdeklődés várható a méhészeti termékek körében – vélekedik az agrárminisztérium. Mivel Magyarországon soha egyetlen génmanipulált növény sem került köztermesztésbe, ennél az ágazatnál egyszerűbbek a tanúsítási feltételek.
A tárca nem tart attól, hogy a termelők és a fogyasztók körében elenyészik az érdeklődés. Mint fogalmaztak, a tudatos vásárlói szokások kialakulásával, az áruk szabad kereskedelmi forgalomba hozatala miatt hazánkban is egyre nagyobb a kereslet a GMO-mentes termelésből származó termékekre. A védjegy tulajdonosaként kilenc célállomást érintő kampánykörúttal kívánják ösztönözni az élelmiszer-előállítókat a GMO-mentes alapanyagok és takarmányok használatára, a kiskereskedelmi eladóhelyeket a GMO-mentes termékek népszerűsítésére.
Végül arról kérdezte AzÜzlet.hu az agrártárcát, hogy módosulhat-e a magyar álláspont a mutagenezisről született EU Bírósági döntés után, amelyre a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöksége közös állásfoglalásukban felhívták a figyelmet arra, hogy mihamarabbi tudományos kutatások szükségesek, kockázatfelmérések lefolytatása, “az esetleges emberi egészséget és a környezetet érő káros hatások kiküszöbölése érdekében. Ezek késedelmével, elmaradásával azt kockáztatjuk, hogy az európai, így a hazai mezőgazdaságot is elszigeteljük ezen innovatív fejlesztések előnyeitől, szemben a világ többi részével.”
A felvetésünkre az Agrárminisztérium úgy reagált, hogy az Európai Bíróság 2018. július 25-i ítélete kimondja, az Európai Unió GMO-kra vonatkozó szabályait kell alkalmazni a mutagenezis új technikáival létrehozott szervezetekre, mivel azokat is GMO-nak kell tekinteni.
A tárca örömmel vette a bíróság ítéletét, ami tovább erősíti hazánk GMO-mentes mezőgazdasági stratégiáját, ami ráerősített arra, hogy az új eljárásokkal előállított termékeket GMO-knak kell tekinteni. A GMO-mentes hazai stratégia nem változik, és Magyarország továbbra is kiáll az Alaptörvényben meghatározottak mellett, azaz a magyar mezőgazdaság GMO-mentességéért.
“Biztosak vagyunk abban, hogy az a jövőben is gazdasági előnyt jelent az ország GMO-mentessége. Emellett védelmet nyújt a hagyományos termelést folytató gazdáknak, és segíti a kialakulóban lévő GMO-mentes termelésből származó élelmiszerek piacának kialakítását” – nyilatkozta az Agrárminisztérium AzÜzlet.hu-nak.
A GMO-mentes védjegy célja a fogyasztók megfelelő tájékoztatása és garantáltan GMO-mentes élelmiszerhez való hozzáférésének biztosítása. A GMO-mentes jelölésről szóló rendelet és az ezen alapuló védjegyrendszer révén az élelmiszer-előállítóknak lehetősége van a GMO-mentes alapanyagokból készült élelmiszerek, ezen belül a GMO-mentes takarmánnyal etetett állatoktól származó hús, hal, tojás, tej, valamint a GMO-mentes méz és méhészeti termékek önkéntes jelölésére. A tanúsított jelöléshez a termék előállítójának biztosítania és igazolnia kell minden egyes összetevőnél a GMO-mentességet. Az állati eredetű termékeknél a jelölés használatának feltétele az állatok GMO-mentes takarmánnyal való etetése és a GMO-mentes etetés tényének nyomon követése az élelmiszerláncban.