Hirdetés
Kezdőlap Agrár Egyetlen cég büszkélkedhet a GMO mentességet bizonyító védjeggyel
No menu items!

Egyetlen cég büszkélkedhet a GMO mentességet bizonyító védjeggyel

Mindösszesen egyetlen cég kapta meg a létrehozása óta eltelt fél évben a GMO-mentességet bizonyító védjegyet, áprilisban mutatta be Fazekas Sándor, akkori agrárminiszter a logót.  Mindez a közben, hogy Európa ránk önti a génmódosított takarmánnyal táplált húsárút, feldolgozott élelmiszereket. A GMO-mentességet garantáló védjegy nyújthatna tájékoztatást, védelmet a magyar vásárlónak. Megkérdeztük az Agrárminisztériumot.

A húsok és az állati eredetű élelmiszerek kivételével az Európai Unióban jelölni kell a GMO jelenlétét. Ezért szinte biztosra vehetjük: minden nap jut a szervezetünkbe ilyen élelmiszer. Akár magyar húskészítmények révén is.

Tagadhatatlan ugyanis, hogy a világban rendkívüli mértékben elterjedtek a GMO takarmánynövények. Talán nincs is GMO-mentes “étrenden” felnőtt haszonállat.  Tehát a magyar szalámi sem lehet kivétel – amennyiben külföldi húsból készül. Márpedig tudjuk, neves magyar cégek is Európa nyugati feléből származó állatok húsából készítik, készítették a márkázott termékeiket, felvágottjaikat.

Hogy nem csupán feltételezésről van szó, bizonyítja az agrárminisztérium kérdésünkre adott válasza is.

Ha a GMO-t tartalmazó élelmiszerre, takarmánycélú felhasználásra engedélyt adtak ki az Unióban, akkor az áruk szabad áramlása miatt azt forgalomba lehet hozni az Európai Unió egész területén, így Magyarországon is – szólt a válasz, amely így folytatódik:

“A jelenlegi európai uniós szabályozás engedélyezési, jelölési és nyomonkövetési szabályozást ír elő ugyan, de bizonyos állati eredetű termékek kívül esnek a jelölési kötelezettségen, ilyen például a GMO takarmányt fogyasztó állatok teje, húsa, tojása. Ezeken nem kell jelölést alkalmazni, ezt nem kell jelölni az EU előírása szerint.”

A GMO-mentességet garantáló magyar védjegy

Magyarország ezért kezdett el foglalkozni az inverz, fordított jelöléssel. Ami azt jelenti, hogy 2016-ban a GMO-mentes mezőgazdasági stratégia elemeként a törvényhozás megalkotta azt a jogi környezetet, amely megteremtette a GMO-mentes jelölés jogszabályi alapjait.

A GMO-mentes terméklánc kialakításának következő lépése a GMO-mentességet tanúsító védjegy bevezetése volt – hangsúlyozza kérdésünkre adott válaszában az agrárminisztérium.

Tőlük tudjuk azt is, hogy nagy az érdeklődés a védjegy iránt, a GMO-mentes termék tanúsító védjegy használati jogával  jelen pillanatban azonban csak egy libák és kacsák tenyésztésével és konyhakész termékek előállításával foglalkozó nyírgelsei cég, a Tranzit Food Kft. rendelkezik. Azonban elsősorban a tejelőállító és a húsfeldolgozó szektorban jelenleg több eljárás is folyamatban van.

A növénytermesztés “más tészta” itthon, mindig is az volt,  jelenleg is teljes körűen tilos génmódosított növényt termeszteni, amiből gazdasági előnyünk is származik. A tárca fontosnak tartotta felhívni erre a figyelmet.

Hozzáfűzte: Magyarország a világ hatodik legjelentősebb vetőmag-előállítója Franciaország, Hollandia, az USA, Németország és Chile után. Évente közel 100 ezer tonna vetőmagot gyárt. Az export a teljes vetőmagtermelés valamivel több, mint egyharmadát adja. Számos intézkedés biztosítja, hogy sem a Magyarországon megtermelt vetőmagok és szaporítóanyagok, sem a hazai mezőgazdasági termelésből származó növényi alapanyagok ne tartalmazhassanak szennyeződésként sem GMO-t – hangsúlyozza az Agrárminisztérium.

A húságazat érdekeltsége nyilvánvaló a védjegy bevezetésében. Mint közölték – a GMO-mentesség feltüntethetőségéért a termék előállítójának biztosítania és igazolnia kell minden egyes összetevőnél a GMO-mentességet. Az állati eredetű termékeknél a jelölés használatának alapfeltétele az állatok GMO-mentes takarmányozása és a GMO-mentes etetés tényének nyomon követése az élelmiszerláncban.

A védjegy  szabályainak vállalása önkéntes, az előírásai, az ellenőrzések a fogyasztóknak mégis garanciát jelentenek, a teljes biztonságot, hogy valóban tiszta, GMO-mentes állati eredetű árut kapnak. A “GMO-mentes termelésből” jelölésről ugyanis rendelet szól, és az ezen alapuló védjegyrendszer jelzi a GMO-mentesen táplált állatoktól származását a húsnak, halnak, tojásnak, tejnek, méznek és méhészeti termékeknek.

Az agrártárca arra számít, hogy a feldolgozott termékek előállítóinak közvetlen érdeke a védjegy megszerzése. A külföldi tapasztalatok is azt mutatják, hogy először a tejágazatban mutatkozhat  a GMO-mentes védjegy használatának igénye, majd a baromfiszektorban várható növekvő érdeklődés. Ez a tendencia azonnal látszott a védjegy bevezetését követően. Jelenleg folyamatban van a tanúsítása egy tejelőállító és feldolgozó, valamint egy húskészítményeket készítő vállalkozásnak.

Nem véletlenül került az áruk sorába a méz. A tej- és baromfiágazat mellett jelentős érdeklődés várható a méhészeti termékek körében – vélekedik az agrárminisztérium. Mivel  Magyarországon soha egyetlen génmanipulált növény sem került köztermesztésbe, ennél az ágazatnál egyszerűbbek a tanúsítási feltételek.

A tárca nem tart attól, hogy a termelők és a fogyasztók körében elenyészik az érdeklődés. Mint fogalmaztak, a tudatos vásárlói szokások kialakulásával, az áruk szabad kereskedelmi forgalomba hozatala miatt hazánkban is egyre nagyobb a kereslet a GMO-mentes termelésből származó termékekre. A védjegy tulajdonosaként kilenc célállomást érintő kampánykörúttal kívánják ösztönözni az élelmiszer-előállítókat a GMO-mentes alapanyagok és takarmányok használatára, a kiskereskedelmi eladóhelyeket a GMO-mentes termékek népszerűsítésére.

Kanadában a CBC közölte a képet, az összehasonlítás a genetikailag módosított lazac gyorsabb növekedését és méretét mutatja. Az újonnan kiadott kutatás szerint a kanadaiak kötelezően kötelező címkéket akarnak a GMO-élelmiszerekről.

Végül arról kérdezte AzÜzlet.hu az agrártárcát, hogy módosulhat-e a magyar álláspont a mutagenezisről született EU Bírósági döntés után, amelyre a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöksége közös állásfoglalásukban felhívták a figyelmet arra,  hogy mihamarabbi tudományos kutatások szükségesek, kockázatfelmérések lefolytatása, “az esetleges emberi egészséget és a környezetet érő káros hatások kiküszöbölése érdekében. Ezek késedelmével, elmaradásával azt kockáztatjuk, hogy az európai, így a hazai mezőgazdaságot is elszigeteljük ezen innovatív fejlesztések előnyeitől, szemben a világ többi részével.”

A felvetésünkre az Agrárminisztérium úgy reagált, hogy az Európai Bíróság 2018. július 25-i ítélete kimondja, az Európai Unió GMO-kra vonatkozó szabályait kell alkalmazni a mutagenezis új technikáival létrehozott szervezetekre, mivel azokat is GMO-nak kell tekinteni.

A tárca örömmel vette a bíróság ítéletét, ami tovább erősíti hazánk GMO-mentes mezőgazdasági stratégiáját, ami ráerősített arra, hogy az új eljárásokkal előállított termékeket GMO-knak kell tekinteni. A GMO-mentes hazai stratégia nem változik, és Magyarország továbbra is kiáll az Alaptörvényben meghatározottak mellett, azaz a magyar mezőgazdaság GMO-mentességéért.

“Biztosak vagyunk abban, hogy az a jövőben is gazdasági előnyt jelent az ország GMO-mentessége. Emellett védelmet nyújt a hagyományos termelést folytató gazdáknak, és segíti a kialakulóban lévő GMO-mentes termelésből származó élelmiszerek piacának kialakítását” – nyilatkozta az Agrárminisztérium AzÜzlet.hu-nak.

 A GMO-mentes védjegy célja a fogyasztók megfelelő tájékoztatása és garantáltan GMO-mentes élelmiszerhez való hozzáférésének biztosítása. A GMO-mentes jelölésről szóló rendelet és az ezen alapuló védjegyrendszer révén az élelmiszer-előállítóknak lehetősége van a GMO-mentes alapanyagokból készült élelmiszerek, ezen belül a GMO-mentes takarmánnyal etetett állatoktól származó hús, hal, tojás, tej, valamint a GMO-mentes méz és méhészeti termékek önkéntes jelölésére. A tanúsított jelöléshez a termék előállítójának biztosítania és igazolnia kell minden egyes összetevőnél a GMO-mentességet. Az állati eredetű termékeknél a jelölés használatának feltétele az állatok GMO-mentes takarmánnyal való etetése és a GMO-mentes etetés tényének nyomon követése az élelmiszerláncban.

Hirdetés
0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Az Omnibus csak lassított, de nem állt le. 2025 az újratervezés éve volt a fenntarthatósági szabályozásban.

2025 az ESG-szabályozás történetében nem a korábban várt szigorításról,...

Itt az új transzferár-dokumentációs rendelet!

Az átmeneti időszak lehetőséget ad arra, hogy a vállalkozások felmérjék transzferár-folyamataik érettségét, és időben kialakítsák a jövőbeni megfeleléshez szükséges belső adat- és dokumentációs kontrollokat.

Finomhangolják az új KRESZ-szabályokat, segítenek a motorosszakértők is

A motoros parkolás lehetőségét az ÉKM - az elhangzott szakmai szempontok figyelembevételével - felülvizsgálja.

Hegyi Zsolt: nagy lépés a MÁV-flotta megújítása felé

A most elfogadott határozat előkészítése során az Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint a MÁV-csoport szakemberei a flotta megerősítésének nem csupán a szakmai, hanem finanszírozásai kérdéseit is tisztázták
Hirdetés

Hírek

Nagy István: A természet egyensúlyának fenntartásáért felelősséggel tartozunk

A vadászati évben 72 800 trófeát bíráltak el. Ezen belül a vadfajok aránya stabilitást mutat. Az őzagancsok 56 százalékkal az elsők, a második helyen pedig a gímszarvasagancsok voltak, 31 százalékkal. 

Segíthetik a nemzeti zöldvagyon megőrzését – Erdészeti Klímaadaptációs Fórum

Az éghajlatváltozás jelentősen hat a termőhelyekre, sebessége százszorosa annak, mint amivel eddig a fafajaink találkoztak, az erdei ökoszisztémák természetes alkalmazkodási képessége nem képes ezt követni, különösen sérülékennyé téve az egyes erdei ökoszisztémákat.

Rágyorsított a Škoda

A Škoda Auto 2025-ben felgyorsította a gyártást, és hat...

NGM: Decemberben 3,5 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom

A fogyasztás tavaly mintegy 5 százalékkal bővült, ami közel 2 százalékponttal húzta fel a GDP-t, ezáltal ellensúlyozva a gyenge külső keresletet

Nem módosította alapkamatát a Bank of England

A kilenctagú monetáris tanács minimális többséggel döntött: öten szavaztak a kamattartásra, négy tanácstag 0,25 százalékpontos kamatcsökkentésre voksolt.

Az EKB változatlanul hagyta az irányadó kamatlábakat

az APP- és a PEPP-portfolió egyenletes, kiszámítható ütemben csökken, ahogy az eurórendszer a lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket már nem fekteti be újra.

Tőkeemeléssel erősít a SPAR Magyarországon

A SPAR osztrák tulajdonosa 30 milliárd forintos tőkeemeléssel stabilizálja...

Lendületben a kriptokártyás fizetések világszerte: 525%-al nőtt a kriptokártyás költés egy év alatt

A kriptotárcák mindennapi pénzügyi alkalmazásokká válnak – derül ki a Bitget Wallet jelentéséből
Hirdetés

Gazdaság

Rekordadósság a leggazdagabb országokban: új kockázat a globális növekedésre

Évtizedeken át elsősorban a szegényebb és alacsonyabb jövedelmű országokat sújtotta a túlzott államadósság problémája, mára azonban a globális gazdasági stabilitást fenyegető kockázat egyre inkább...

Önálló márka, stratégiai szövetségesekkel: Magyarország két meghatározó Pénztára szintet lépett

Balról Kiss Imre Ervin, a Gondoskodás Egészségpénztár és a Gondoskodás Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának elnöke, Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója, Dr. Fedák István, a CIG...

EBRD: a részvényesek csaknem teljesen lejegyezték a tőkeemelést

Ez az EBRD harmadik részvényesi tőkeemelése a pénzintézet három és fél évtizedes történetében. Az EBRD 77 ország, valamint az Európai Unió és a EIB tulajdona.

Készpénzmentes üzletek: lehetőség vagy vállalati kockázat?

A kereskedelemben egyre erősebben jelenik meg a készpénzmentes működés felé való elmozdulás, amelyet egyszerre mozgatnak technológiai újítások, vásárlói igények és vezetői döntések. A CMO...