Az európai országok többségében elkészült az élet és a gazdaság újraindításának forgatókönyve. Sok helyen a húsvét utáni kedd a D-nap. Franciaországban viszont új szigorítások léptek életbe. A Nemzetközi Egészségügyi Szervezet európai igazgatója, Hans Kluge, mint mondta, félve figyeli az európai kormányok lazításról szóló bejelentéseit. Európai körkép.
Ausztria
’Sikeresebben kezeljük a válságot, mint más országok’ – mondta Sebastian Kurz osztrák kancellár, amikor a kontinens miniszterelnökei közül elsőként bejelentette az első lazításokat. ’Új normalitás’ – mondta, majd tájékoztatott, hogy a húsvét után kinyithatnak a barkácsáruházak, kertészetek és a 400 négyzetméternél kisebb üzletek. Viszont az üzletekben és a tömegközlekedésben kötelező lesz a szájmaszk.
Az iskolák május elején indulhatnak újra. A nagyobb kulturális rendezvények és az intézmények, mint például a színházak júliustól kezdhetik újra szórakoztatni az osztrákokat. Jóval előbb, már május 2-án megnyithatnak a bevásárlóközpontok és a fodrászok.
Dánia
Mette Frederiksen kormányfő tanácsadói véleménye ellenére döntött néhány hete a szigorú szabadságkorlátozásokról. Örömtől sugárzó arccal jelentette be az üzletek ’kontrollált, fokozatos, óvatos” újranyitását. “Ez az első lépésnek nevezett a korlátozások teljes feloldása felé vezető hosszú úton.”
Április 15-től már üzemelnek az óvodák és az alsó szintű iskolák. A magasabb szintű oktatási intézmények május 15-ig maradnak zárva. Néhány nappal előbb, május 10-én valamennyi üzlet kinyithat és újraindulhatnak a kulturális, szórakoztató intézmények. T
Tömegrendezvényeket viszont egész nyáron tilos lesz tartani. Az éttermek és egyéb vendéglátóipari egységek megnyitásáról, valamint a határzár feloldásáról nem beszélt.
Osztrák kollégájához hasonlóan körültekintésre és visszafogottságra hívta fel a polgárokat. Hozzátéve, hogy a megbetegedések számának újbóli emelkedése esetén visszajön minden korlátozás.
Norvégia
’Sikerült megfékeznünk a járványt’ – mondta Erna Solberg kormányfő. ’Az élet azonban nem lesz ugyan az, mint március 6-a előtt.’ Tette hozzá, a napra utalva, amikor az üzletek, oktatási, kulturális és szórakoztató intézmények bezáratását és a határzárat bejelentette.
Április 20-tól szabad lesz a hétvégi házakban éjszakázni. Talán ezt a korlátozást viselik legnehezebben a norvégok, akik szinte mindegyikének van víkendháza, ahol kora tavasz és késő ősz között előszeretettel töltik a hétvégéket.
Április 20-án megnyitnak az óvodák és praxisukban is fogadhatnak betegeket a pszichológusok. A tanítás április 26-án indul újra. Ekkortól kinyithat valamennyi üzlet, amely eleget tud tenni a szigorú közegészségügyi előírásoknak. Solberg már most elmondta, hogy július 15-én a színházak és más kulturális intézmények is fogadhatják a közönséget.
Norvégiával kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a gazdaság mesterséges kómában tartásának eredménye minden idők legmagasabb, 15 százalékot meghaladó munkanélküliségét hozta. Ennyi állástalan az 1929/30-as világgazdasági válság alatt sem volt. A betegek száma viszont mindössze 5800, a halottaké 83 az 5,4 milliós országban.
Finnország
A finn kormány első lepésként április 19-én feloldja a Helsinkit és a fővárost övező Uusimaa régióra körüli karantént. További lazításokat egyelőre nem jelentet be a kormány.
Olaszország
A járvány és gazdasági következményei által leginkább sújtott Olaszországban újraindulhatnak azok a gyárak és irodák, ahol be tudják tartani a szigorú higiénés előírásokat.
A gazdasági szereplőkkel ellentétben a polgártok még kevésbé lélegezhetnek fel. Várhatóan május 4-ig maradnak a szigorú kijárási korlátozások. Ekkor nyithatnak ki az első üzletek, vendéglátóipari egységek, közintézmények, feltéve, hogy biztosítani tudják az előírt távolságot.
A nem alapvető szükségletet kielégítő üzletek, fitnesztermek, szépségszalonok és fodrászatok várhatóan május elején sem nyithatnak ki. Túl nagy a veszélye, hogy a látogatók hazaviszik és átadják a fertőzést a családtagoknak – érvel a kormány. A strandok, szórakozóhelyek, pubok, konferenciaközpontok addig zárva maradnak, ameddig nincs védőoltás, illetve hatékony terápia a korona okozta tüdőgyulladás ellen. Az olasz egészségügyi minisztérium álláspontja szerint a jó idő és ezzel a kerthelyiségek használata és a rendezvények szabadtéri szervezése nem veszélytelen. A legnagyobb fertőzési lehetőség, forrás nem elsősorban a zárt levegő, hanem az, ha sok, egymástól kis távolságra lévő ember van egy helyen.
Az oktatási intézmények várhatóan csak a következő tanévtől, tehát szeptembertől indulnak újra.
Csehország
A húsvét utáni keddtől szabad lesz rokonlátogatás céljából és üzleti ügyben külföldre utazni. Az élelmiszerüzletek mellett pedig a barkács- és sportáruházak is megnyithatják kapuikat.
Spanyolország
A járvány által Itália után leginkább sújtott európai országban húsvét után kezdődik a ’lockdown’. Az üzemek egy részében újraindulhat a termelés. Azonban az olaszokhoz hasonlóan a spanyoloknak is meg kell barátkozniuk a gondolattal, hogy a kijárási tilalom és a boltzár egyelőre marad. Április 26-ától lehet lazítás.
Görögország
Az idegenforgalomból élő országnak a legnagyobb érvágás a szállodák március elejei bezáratása jelentette. A kormány most azt ígéri, hogy május közepén, végén elindulhat a szezon.
Franciaország
Míg a legtöbb ország lazít, Macron elnök húsvét előtt nem csak a rendkívüli intézkedések meghosszabbítását, de szigorításokat is bejelentett. A párizsiaknak 10 és 19 óra között futniuk sem szabad. Nizzában pedig 22 és hajnali 5 óra között teljes kizárási tilalom lépett életbe. A franciák egyébként már hetek óta csak ’menlevéllel’ léphetnek az utcára, amelyre az otthonuk elhagyása előtt részletesen le kell írniuk, milyen célból és mennyi időre lesznek a közterületen. A megengedett indokok: bevásárlás, orvoslátogatás és sport. Utóbbi legfeljebb egy nap egyszer, egy óra hosszat a lakás egy kilométeres körzetében. Munkába menetel céljából csak azok tartózkodhatnak az utcán, akik igazolni tudják, hogy nem home office-on vannak.
A nagy tiltakozó hírében álló franciák 88 százaléka egyetért a szigorú intézkedésekkel. Ezt a közvéleménykutatók a megbetegedettek és halottak magas számával magyarázzák. Itália és Spanyolország után a franciáknál lépte még át Európában a korona-halottak száma a 10 ezres lélektani határt.
A WHO visszaeséstől tart
A Nemzetközi Egészségügyi Szervezet (WHO) európai igazgatója, Hans Kluge elmondása szerint félve figyeli az európai kormányok bejelentéseit. A belga szakember szerint ’még nem jött el a lazítások ideje. Most kellene megkétszerezni, megháromszorozni az erőfeszítéseket’ – mondta sajtótájékoztatóján. A szigort fenntartó, illetve fokozó francia kormányt hozta pozitív példaként. ’Azzal, hogy az országok egy része a lazítások mellett döntött, mások viszont kitartanak a szigor mellett, újabb, fölösleges árkok jönnek létre a kontinensen.”
