A német állam 9 milliárd eurós segítségéért 20 százalékos részesedést szerez a Lufthansában (LH). A konkurencia perrel fenyeget. A német sajtó kritizálja a mentőcsomagot. Brüsszel komoly versenyjogi feltételeket szab.
A német kormány – mint AzÜzlet tudósítója beszámolt róla – mentőövet dob a LH-nak, ahogy más országok is nemzeti légitársaságuknak. Spiegel szerkesztőségi cikke szerint az állami pénz hosszú távon inkább probléma, mint segítség.
„Rossz ómen, ha egy céget stratégiai jelentőségűnek neveznek, állami segítség előjele” – mondta 2014-ben Wolfgang Mayrhuber, amikor 10 év után távozott a LH éléről. „De egy exportorientált ország, a világ legtöbbet nyaraló polgáraival nem lehet meg nemzeti légitársaság nélkül” – tette hozzá. Akkor nem tudta volna elképzelni, hogy a LH egyszer állami segítségre szorul.
A mostani elnök, Carsten Spohr még idén március végén sem. „Meggyőződésem, hogy a csak a kicsik fognak elbukni és ezen keresztül a nagyok kifejezetten jól fognak kijönni a válságból” – mondta akkor a Süddeutsche Zeitungnak. Tévedett – állapítja meg tényszerűen a Spiegel.
A menedzsment nehezen szánta rá magát a segítség elfogadására. Fél a kormányzati beleszólástól. Még nehezebben fogja lenyelni, ha a Brüsszel le- és felszállási jogok, slotok átadását szabja a jóváhagyás feltételül.
A félelem megalapozott. Az állam nem csendes társ lesz. Vannak tulajdonosi tervei és elvárásai is: a flotta megújítása a klímavédelem érdekében, a menedzsment és a felügyelőbizottság javadalmainak jelentős csökkentése a pénzügyi szanálás és a dolgozók iránti szolidaritás jegyében. Így 2021 és ’23 között 80 gépet kell a LH-nak energiatakarékosabbra cserélni. Jó a klímának, költséges a társaságnak.
Létszámleépítéssel a munkahelyek védelméért
Berlin, kormány a társaság stratégiai jelentősége és a 135 ezer munkahely védelme miatt segít. A dolgozók mégsem lélegezhetnek fel. Peter Altmeiner konzervatív (CDU) gazdasági miniszter szavai szerint csak ’rövidtávon’ nem kell félteniük az állásukat.
Berlin is tudja, hogy a talpra álláshoz zsugorodnia kell a LH-nak, az elemzők szerint 2023-ra érheti el a légiközlekedés a válság előtti szintet. Addig nem képes feladat nélküli embereket fizetni. Az állami támogatásból 7,7 milliárd hitel, amely előbb 4, később 9,5 százalékkal kamatozik, és 2027-ig vissza kell fizetni. Újabb ok a spórolásra. Már folynak a tárgylások a szakszervezetekkel a létszámcsökkentésről. Nem azonnal és nem kizárólag elbocsátással, de összességében 10 ezer főnek kell távoznia.
Költséges felszállás
Európa legnagyobb légitársasága jelenleg járatai 1 százalékát közlekedteti! Júniustól 14 százalékot. Ekkortól nyílnak meg az EU-n belül a határok és szűnnek meg a tagállamok közötti karanténszabályok. 106 európai és 20 tengeren túli desztináció kerül vissza a kínálatba. De kiszámíthatatlanok a piaci igények. Ezért nagy részük egyfajta tesztüzem lesz, először csak heti 1-2 alkalommal, és vélhetően kevés utassal. Mindez sokba kerül – hívja fel a figyelmet a Spiegel.
A protekcionizmus szele
Amíg Brüsszelben gigantikus gazdaságélénkítő csomagokról tárgyalnak, amelyekből a kormányok mellett közvetlenül a vállaltok is támogatáshoz jutnak, addig a légiközlekedésben ismét a protekcionizmus szele fúj – véli a Spiegel. „Pedig kézenfekvő lenne az európai szintű megoldás: minden társaság bajban van, minden kormány segít.”
A lap az elavult törvényeket hibáztatja, amelyek a slotok megszerzésénél kedvezőbb helyzetbe hozzák a ’nemzeti légitársaságokat’. Többségében már rég nincsenek az állam tulajdonában, attól ’nemzetiek’, hogy többségi tulajdonosuk az adott országhoz köthető – hívja fel a figyelmet a Spiegel. Így, amikor a LH felvásárolta a Swisst és az Austriant, átláthatatlan céghálót kellett létrehoznia, hogy a társaságok formálisan svájci, és osztrák többségi tulajdonban maradjanak. „Félő, hogy az ismételt állami tulajdonban vétel bebetonozza az elavult szabályokat.”
Nem egy a sok közül
A Süddeutsche Zeitung szerkesztőségi cikke először a LH dimenzióit érzékelteti: Európa legnagyobb légitársasága; 760 gép; saját országukban piacvezető leányvállalatok – Eurowings, Austrian, Swiss, Brussels Airlines; a világ egyik legnagyobb karbantartó vállalata, – 2019-ben 36 milliárdos bevétel, 70 millió utas, 2 milliárd euró nyereség.
Adóelkerülés az adófizetők pénzéből
A legnagyobb példányszámú német napilapot az zavarja, hogy a LH és a kormány közötti megállapodás sem garantálja, hogy a cég átláthatóvá teszi tulajdonosi struktúráját és felhagy bevétele adóparadicsomokba menekítésével. „Sok konszern nem hagyott fel az adókerüléssel azután sem, hogy a 2008-as világgazdasági válság alatt az adófizetők bőkezű segítségében részesült.”
„A megállapodás nem tükrözi a pénzügyminiszter ígéretét, mi szerint ez nem fog megismétlődni.” Az német lap a szerződés mind a 3 garanciaszabályát kritizálja:
- A LH kötelezettséget vállalt nemzetközi pénzügyi tranzakciói felfedésére, de csak a kormányt kell tájékoztatnia. Ahogy azt egyébként, mint minden tőzsdei konszernnek, eddig is meg kellett tennie az adóhivatal felé. (A Olaf Scholz szociáldemokrata pénzügyminiszter ugyan teljes nyilvánosságot akart, de nem sikerült megszereznie a konzervatív koalíciós partner támogatását, így a kérdésben kompetenciával rendelkező Európai Bizottságnál már nem is próbálkozott.)
- Tulajdonosi struktúráját is csak a kormányzati szervek felé kell feltárnia.
- A LH kötelezettséget vállal, hogy az állami támogatás nem folynak adóparadicsomokba. „Ez miért nem vonatkozik valamennyi bevételére?” – teszi fel a kérdést a Süddeutsche Zeitung.
Brüsszel kemény feltételeket szab
Kérdés, hogy az Európai Bizottság versenyjogi biztosa áldását adja-e a megállapodásra. Az uniós jog szabályai tiltotta az állami segítségnyújtást. A korona-válság hatására speciális szabályokat vezettek be: Két hónapja a hitelnyújtásra, két hete pedig az államosításra. Utóbbit a LH-ra alkalmazzák először.
A Bizottság sajtóosztályán elmondták, hogy „az egész európai légipiacot meghatározó társaság esetén különösen fontos a megállapodás alapos vizsgálata a verseny torzulásának megakadályozása érdekében”. Margrethe Vestager, versenyjogi biztos Európa legnagyobb légitársaságának államosítását különleges esetnek nevezte. „Szükség lehet önkéntes kötelezettségvállalásokra a cég részéről” – nyilatkozta a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ). „A javaslatoknak a Lufthansától kell jönniük. A mi feladatunk annak megítélése, hogy a megállapodáscsomag megfelel-e a jogi előírásoknak.” Az FAZ információi szerint frankfurti és müncheni slotok feladását várnák el.
Brüsszel korábban is ilyen feltételekkel állt elő légiközlekedései cégek szektoron belüli felvásárlásoknál. A LH-nak már vannak rossz tapasztalatai. Az Air Berlin 2017-es csődje óta a Bizottság a versenyjogba ütközőnek minősítette és megakadályozta, hogy az Austriant birtokló LH átvegye a csődbe ment német légitársaság osztrák leányvállalatát, a Niki-t, mert így a bécsi repülőtéren a járatok közel kétharmada a LH-csoporthoz tartozott volna.
A német politikusok is ellenállnak
Az FAZ információ komoly hullámokat vertek Berlinben és a LH frankfurti központjában. A CDU politikusai elvárják Merkel kancellártól, hogy erélyesen lépjen fel a LH érdekében Brüsszelben.
Egyenlőtlen elbírálásról beszélnek arra hivatkozva, hogy Brüsszel az Air France, az SAS és a Finnair megsegítésekor szinte azonnal rábólintott a megállapodásokra.
„Szakmaiatlan és az egész országnak káros lenne slotokat feladni” – véli Hessen miniszterelnöke, Volker Bouffier. „Minden eszközzel meg kell akadályozni, hogy Brüsszel jogi csűrés-csavarással gyengítse a Lufthansa piaci pozícióit” – fogalmazott a tartomány vezetője, ahol Németország legnagyobb, egyben a kontinens harmadik legfontosabb légikikötője, Frankfurt fekszik. A másik közvetlenül érintett tartomány miniszterelnök, Markus Söder szerint „Brüsszel gúzsba kötné a Lufthansát, ha slotok átadásától tenné függővé a megállapodás elfogadását”.
A Ryanair perrel fenyeget
„Az úgynevezett nemzeti légitársaságok úgy függenek az állami támogatásoktól, mint narkós a drogtól” – nyilatkozta az LH részbeni államosítása kapcsán a nyers stílusáról ismert Ryanair vezér. Michael O’Leary szerint a LH eddig is kvázi monopolizálta a német piacot. „Nevetséges, hogy a német kormány, amely más tagországok esetében elvárja az EU versenyjogi szabályainak szigorú betartását, a Lufthansa érdekében milyen kreatívan értelmezi a törvényeket.” Előre bejelentette, hogy perel, ha a LH slotok átadásával nem biztosítja, hogy „legalább minimális verseny legyen a nagy német reptereken”.
