A orosz olajra vonatkozó európai szankciók meghozatala után minden szem Moszkvára szegeződik. Oroszországnak két lehetősége is van a veszteségek minimalizálására: más vevőket keres, vagy a termelés csökkentésével magasan tartja az árakat. Bárhogy is dönt az orosz vezetés, annak globális gazdasági hatása lesz. Hacsak az OPEC nem lép közbe.
Az EU vezetői hétfőn megállapodtak abban, hogy az orosz nyersolaj 90 szézalékát az év végéig betiltják a blokk hatodik szankciócsomagjának részeként.
“Az orosz választ nyilvánvalóan érdemes lesz közelről figyelni” – írta Helima Croft, az RBC Capital Markets globális nyersanyagstratégiáért felelős vezetője keddi jegyzetében.
Oroszország a világ harmadik legnagyobb olajtermelője az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia után, és a második legnagyobb nyersolaj-exportőr Szaúd-Arábia mögött a Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint.
“Ami most történik, az megváltoztatja az olajkereskedelmet a jövőben. Az olajárak nem fognak egyhamar csökkenni, és a szankciók következményei még néhány évig érezhetőek lesznek” – mondta Hossein Askari, a George Washington University School of Business professzora.
“Az USA-nak erős megelőző szankciókat kellett volna alkalmaznia Oroszországgal szemben, és keményebben kellett volna fellépnie az OPEC olajtermelőivel szemben, hogy növeljék az olajkitermelést” – emelte ki.
Vadászat más vevőkre
Az, hogy Oroszországnak sikerül-e eladnia a szankciókkal sújtott nyersolajat, és hogy mennyit tud eladni, világszerte hatással lesz az olajárakra. Az EU olajimportjának mintegy 36 százaléka Oroszországból származik.
Mihail Uljanov, Oroszország nemzetközi szervezetek melletti állandó képviselője Bécsben azt mondta, hogy az ország más vevőket fog keresni az olajra.
“Ahogy tegnap helyesen mondta, Oroszország más importőröket fog találni” – közölte Uljanov a Twitteren keresztül, Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökre utalva.
“Az, hogy ezek a hordók vevőre találnak-e Indiában, Kínában és Törökországban, attól függhet, hogy az EU végül úgy dönt-e, hogy a hajózási és biztosítási szolgáltatásokat veszi célba, és hogy az USA úgy dönt-e, hogy az irániakhoz hasonló másodlagos szankciókat vezet be” – írta Helima Croft.
Moszkvának már van két valószínű vevője a nyersolajra: Kína és India. Ezek az országok eddig is kedvezményesen vásároltak orosz olajat, és iparági megfigyelők szerint ez a tendencia folytatódni fog.
Míg India hagyományosan nagyon kevés nyersolajat importál Oroszországból – piaci megfigyelők szerint évente mindössze 2-5 százalékot -, addig az utóbbi hónapokban a vásárlások megugrottak.
India márciusban 11 millió hordót vásárolt, ez a szám áprilisban 27 millióra, májusban pedig 21 millióra ugrott a Kpler árupiaci adatszolgáltató cég adatai szerint. Ez szöges ellentétben áll azzal a 12 millió hordóval, amelyet Oroszországtól vásárolt 2021-ben.
Kína már eddig is az orosz olaj legnagyobb egyedi vásárlója volt, de a vásárlásai így is megugrottak. Márciustól májusig 14,5 millió hordót vásárolt, ami a Kpler adatai szerint háromszoros növekedés a tavalyi év azonos időszakához képest.
Termeléscsökkentés
Oroszország a pénzügyeit érő csapás tompítása érdekében a nyersolajtermelést és az exportot is csökkentheti. Vasárnap a Lukoil orosz olajvállalat alelnöke, Leonyid Fedun azt mondta, hogy az országnak akár 30 százalékkal is csökkentenie kellene az olajkitermelést, hogy magasabbra nyomja az árakat és elkerülje a hordók diszkont áron történő eladását.
“Washingtoni tisztviselők aggodalmuknak adtak hangot, hogy Moszkva a nyár folyamán az export csökkentésével felboríthatja a rendezett év végi leépítést, hogy maximális gazdasági fájdalmat okozzon Európának, és próbára tegye a tagállamok közös elszántságát Ukrajna védelmében” – írta Helima Croft kedden.
A “riasztóan alacsony” készletek és a finomítói kapacitás szűkössége miatt egy megelőző orosz leállításnak nagyon káros gazdasági hatása lehet a nyáron – tette hozzá.
“Oroszország esetében úgy gondoljuk, hogy az alacsonyabb exportvolumenek hatását idén nagyrészt ellensúlyozni fogják a magasabb árak” – írta Edward Gardner, a Capital Economics árupiaci közgazdásza keddi jegyzetében. Előrejelzése szerint az orosz olajtermelés és -export az év végére mintegy 20 százalékkal csökkenhet.
Az Urals nyersolajjal – ami a fő olajkeverék, amelyet Oroszország exportál – a globális referenciaértékekhez képest árengedménnyel kereskednek, jelenleg hordónként 95 dolláron áll az ára. Gardner szerint még mindig jóval az egy évvel ezelőtti szint felett.
Ha azonban az orosz kitermelés csökken, más szereplők is közbeléphetnek, hogy segítsenek az árak megszelídítésében. A Financial Times csütörtökön forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Szaúd-Arábia kész növelni a nyersolaj kitermelését, ha az Európai Unió szankciói nyomán jelentősen visszaesik az orosz termelés.
Az OPEC+ szövetség, amelynek Oroszország is tagja, csütörtökön tartja havi ülését.
“Megtévesztő” szállítási gyakorlatok
Az orosz-ukrán háború kezdete óta 180 hajó tulajdonjogát cserélték le orosz társaságok nem oroszokra – közölte a Windward tengeri mesterséges intelligenciával foglalkozó cég, amely saját, védett adataira hivatkozott.
A Windward szerint ezek a mindössze három hónap alatt rögzített változások már több mint a fele az orosz hajók tulajdonjogának 2021 egészére vonatkozó tulajdonváltozásoknak.
A Windward szerint az orosz hajók közül sokat főként szingapúri, törökországi, egyesült arab emírségekbeli és norvégiai székhelyű cégeknek adtak el. (CNBC)
