Németország és az EU is korlátozná az internetes óriások hatalmát. Szigorúbb versenyjogi szabályok, magasabb adók és több büntetés jöhet. A gigacégek túlhatalmát azonban nehéz lesz megtörni. A kontinens úgy látszik lépésekre szánta el magát.
Berlin besokallt
A német gazdasági miniszter, Peter Altmaier a versenyjogi szigorításokat fog javasolni Berlinben és Brüsszelben is – szellőztette meg a vezető német hírportál, a Spiegel a hivatalosan még nem bejelentett tervet. A Google és társai nem vásárolhatnának fel kisebb cégeket, ha ez a felhasználóik személyes adatait tartalmazó adatbázisuk lényeges bővülésével járna.
Peter Altmaier aggódik a konkurenciát ellehetetlenítő gigacégek túlhatalma miatt.
A német versenyjogi törvény módosítását készül a Bundestag elé terjeszteni. Szigorodnának a felhasználó adatok gyűjtésének és felhasználásának szabályai és megnehezedne a kisebb cégek, tipikusan startup-ok felvásárlása is. Egyidejűleg egyszerűsödne utóbbiak élete. A kicsikre kevesebb versenyjogi szabály vonatkozna.
„A szociális piacgazdaságban az államnak garantálnia kell a versenyt, ezzel védve a fogyasztók jogait” – hangzott a miniszter indokolása, miután a Spiegelben idő előtt kiszivárogtak a tervek.
Információval fizetünk
Megterveztetni az étterembe vezető utat a Google Maps-el, cipőt rendelni az Amazonon, vagy új kamerát venni az Ebay-en, a közelgő nyaralásról beszélgetni egy jó baráttal a Facebook Massengere-en – a felhasználóknak mindennapi semmiségek, a szolgáltatóknak egy halom, értékes információ, amelyeket gondosan elraktároznak. A többségében amerikai netes óriásoknak az információ pénz és hatalom. Élnek, sokak szerint visszaélnek velük, hogy gazdasági monopóliumokat építsenek fel, illetve tartsanak fent.
A politika felismerte, hogy a digitális világban a személyes adat a legértékesebb áru. A Google, a Facebook és társaik sokszor a szabályozás hiányát kihasználva gigantikus mennyiségű információt gyűjtenek be.
Látogatás a Google Land-ben
Az internetes óriás átláthatatlan módszerei címmel közöl írást az információs hatalomra szert tett cégekről a német sajtó.
Zoli egy átmulatott éjszaka utáni reggel a Facebook idővonalát átpörgetve nagyobb valószínűséggel kattint rá egy reklámra és vesz új fejhallgatót; Viki munkahelyén, az ebédszünetben szokta tervezni a következő nyaralást, 12:30 és 13:30 között érdemes célzott reklámokkal bombázni – a cégek azt is tudnak ügyfeleik szokásairól, amikkel az érintettek talán maguk sincsenek tisztában. Az ismereteiket pedig pénzzé teszik.
Szigorodó szabályok Németországban
A jövőben minden felhasználónak joga lesz pontos információt követelni a róla őrzött személyes adatokról és regisztrációja megszüntetése esetén ezek törlését kérni.
A versenyfelügyeleti hatóság jelenleg csak akkor tilthat meg egy fúziót, és felvásárlást, ha a két cégnek bevétele alapján túl nagy részesedése van ugyan azon a piacon. A jövőben az is akadálya lesz az egyesülésnek, ha az azonos vagy különböző piacokon a két cég önmagában is jelentős mennyiségű felhasználói adattal rendelkezik.
Az új jogszabály erősíteni fogja azok helyzetét is, akik bennfentes információt szolgáltatnak a versenyhatóságnak a még fel nem tárt jogszabályszegésről, illetve segítik a munkát, ha a hatóság már nyomozni kezdett.
Brüsszel is lép
A versenyjogi szigorítással párhuzamosan Brüsszelben az internetes gigakonszernek effektívebb megadóztatásán gondolkoznak. Jelenleg a Google és társai az európai bevételeik után is túlnyomó részt csak a kontinensen kívüli adóparadicsomokban fizetnek jelképes összegű közterhet. Az eddiginél határozottabb fellépést a francia kormány szorgalmazza. Berlin ebben a kérdésben inkább fékez.
Az Európai Bizottság tavaly többször is milliárdos bírságot szabott ki a piaci erőfölényükkel visszaélő amerikai internetes óriásokkal szemben. Altmaier azt szeretné, ha az EU-val párhuzamosan Németország is bírságolhatna. Egyúttal gazdasági cél is vezeti. A startup-okra vonatkozó versenyjogi szabályok lazításával vonzóbbá akarja tenni Németországot az induló internetes vállalkozások számára.
