A kínai pénzpiaci felügyelet megakadályozta az Alibaba Group tőzsdei premierjét. Az Alipay fizetési platformot is üzemeltetető konszern Európában szinte ismeretlen, de páratlanul népszerű Kínában. Tavaly 14 ezer milliárd eurós forgalmat bonyolított. 25-ször annyit, mint a PayPal. Kínában az üzletemberek és a koldusok is használják.
Rekordra készültek
Az Alipay tulajdonosa minden idők legnagyobb börzei bevezetésével 37 milliárd dollárra akart szert tenni. Ezzel megelőzte volna az eddigi rekordert, az állami olajkonszernt Szaúdi-Arábiából. Az Aramco, a világ legnagyobb olajkitermelő vállalatának papírjait 2019-ben 29,4 milliárd dollárért jegyezték.
Az várakozás nem volt alaptalan. Sokszoros volt a részvények előjegyzése. Hongkongban üzérek adták-vették az elővásárlási jogokat. A kínai hatóságok azonban két nappal a start előtt a Hongkong-i és a Sanghaj-i premiert is megtiltották. Az indokolás szerint a cég nem tett eleget az üzleti számok nyilvánosságra hozatalát szabályozó, nemrég szigorított törvény több rendelkezésének.
Minden politika
Már a hét elején sejteni lehetett, hogy valami nincs rendben. Kiszivárgott, hogy az alapító-tulajdonos, Jack Ma rendkívüli meghallgatáson volt kénytelen megjelenni a pénzügyi felügyeletnél. A döntés mégis meglepő, mert ez a hatóság adta ki szeptember a most visszavont engedélyt. Sokan politikai motivációt látnak.
Jack Ma egy októberi konferencián élesen bírálta a kommunista ország bankrendszerét: „A kínai bankok nem jobbak a zálogházaknál. Állandóan biztosítékokat és garanciákat követelnek. Akadályozzák az üzleti tevékenységet.” Az Alibaba tulajdonosa ennek tudja be az alternatív pénzügyi szolgáltatók sikerét. Ma ellentmondott a kínai alelnöknek, aki a konferencián kijelentette, hogy „a pénzpiac stabilitása mindennél fontosabb”. Az 56 éves selfmade vállalkozó szerint „több innováció és kevesebb bürokrácia kellene”.
Kínában a kereskedelmi bankok jó része állam tulajdonban van és a magánbankok is szigorú felügyelet alatt állnak. Párt a veszteséges állami vállalatok életben tartását tartja a bankrendszer legfontosabb feladatának. Ezek tömeges csődje munkanélküliséghez és társadalmi feszültségekhez vezetne. A kis- és közepes magánvállalkozások, a kínai gazdaság fontos tartópillérei alig jutnak hitelhez. Uzsorásokra vannak utalva.
Semmiből mindent
Jack Ma 1999-ben alapította az Alibabát. Az online áruházat 2004-ben bővítette ki egy online fizetési rendszerrel. Az Alipay minden más fizetési módszernél népszerűbb a világ legnépesebb országában. Az alapítót Kína leggazdagabb emberévé tette az Ant Financial and Alipay néven is ismert csoport.
Az áruház és a fizetési rendszer kombinációja kereskedelmi forradalom volt. Az Alipay garantált elsőként biztonságos online kereskedelmet Kínában: A vételárat a megrendeléskor levonja a vevő számlájáról, az eladó viszont csak az áru megérkezése után kapja meg.
Az Alipay-el szinte mindenhol lehet már fizetni Kínában: a felhasználó QR-kódot generál az Alipay app-el, majd telefonját odatartja az eladó leolvasójához. A koldus is tart magánál egy kis cetlit egy QR-kóddal. Ezt a telefonnal beolvastatva apró nélkül is lehet alamizsnát adni.
2019-ben 14 ezer milliárd euró fizetési forgalmat bonyolított az Alipay, 25-ször annyit, mint nyugati konkurenciája, a PayPal! Ezzel a Kínán kívül alig ismert Alipay a világ legnagyobb online pénzügyi szolgáltatója. Ugyan már a nyugati világban is egyre több helyen elfogadják, de szinte kivétel nélkül kínai turisták fizetnek vele. Az Alipay a korona-krízisben is ellenálló. 2020 első félévében 38 százalékos forgalombővülés mellett 3 milliárd euró volt a nyereség.
Az app-en keresztül néhány gombnyomással hitelhez is juthatnak a felhasználók. A lehetőséggel leginkább azok a vállalkozók élnek, akik a szigorú feltételek miatt a bankoktól nem kapnak pénzt. Jelenleg 5 százalékos az Alipay részesedése a kínai hitelpiacon. A közelmúltban elindult a lakossági hitelezés is az Alipay hitelkártyák kibocsátásával. A célközönség az egyre bővülő és gazdagodó kínai középosztály. A kártya piaci részesedése néhány hónap alatt elérte a 15 százalékot.
Ez sincs a pekingi vezetés ínyére. Nem véletlen, hogy épp most szigorította a hitelkihelyezés szabályait: Az alternatív pénzügyi szolgáltatók, mint az Alipay a jövőben nem folyósíthatnak 38 ezer eurónak megfelelő jüannál több, a hitelfelvevő éves jövedelmének harmadát meghaladó hitelt.
