Oroszország nukleáris ipara feltűnően érintetlen maradt az európai szankciók ellenére, közel nyolc hónappal a Kreml ukrajnai háborúja után is. A kijevi tisztviselők és a környezetvédelmi aktivisták legnagyobb megdöbbenésére.
A nyolc szankciócsomag, az energiaexport elleni célzott intézkedések és az ukrajnai felhívások ellenére, hogy teljes embargót vezessenek be a nukleáris kereskedelemre, az EU-tagállamokba továbbra is érkeznek Oroszországból nukleáris üzemanyag-szállítmányok.
Ariadna Rodrigo, a Greenpeace környezetvédelmi csoport fenntartható pénzügyekért felelős uniós menedzsere a CNBC-nek elmondta, hogy “abszolút őrültség“, hogy a blokk továbbra is a Kremlt támogatja azzal, hogy figyelmen kívül hagyja az orosz nukleáris üzemanyag-kereskedelmet.
“Ha az uniós kormányok komolyan gondolják a háború megállítását, akkor el kell vágniuk az európai nukleáris ipar köldökzsinórját a Kremlhez, és helyette az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások felgyorsítására kell összpontosítaniuk” – mondta Rodrigo.
Az Európai Bizottság legújabb szankciócsomagjának bemutatásakor nem javasolta, hogy az orosz nukleáris fűtőanyag kereskedelme célpont legyen. Noha az EU végrehajtó szerve korábban már célba vette az orosz kőolajat, földgázt és szenet a Kremlre gyakorolt gazdasági nyomás fokozására irányuló szélesebb körű stratégia részeként.
Rodrigo szerint a múlt héten Magyarország és Bulgária ellenezte a leghatározottabban az orosz uránnal és más nukleáris technológiával szembeni szankciókat.
A Bizottság többször is elítélte Oroszország ukrajnai háborúját, azzal vádolva Vlagyimir Putyin elnököt, hogy fegyverként használja az energiát a nyersanyagárak felhajtására és a 27 országot átfogó bizonytalanság felszítására. Moszkva tagadja, hogy fegyverként használná az energiaellátást.
Az orosz atomenergia-ágazatra vonatkozó néhány hatályos uniós tilalom – például az orosz lobogó alatt közlekedő, nukleáris üzemanyagot szállító hajók kikötőbe való bejutásának tilalma – számos kiskaput tartalmaz, és a kampányolók szerint sokkal szigorúbb intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy csökkentsék a blokk függőségét az orosz nukleáris szolgáltatásoktól.
Ezt a véleményt Kijev is osztja.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök augusztus elején azt mondta, hogy beszélt Charles Michel európai tanácsi elnökkel arról, hogy az EU-nak szankciókat kell bevezetnie az orosz nukleáris iparral szemben.
“Az orosz nukleáris terror erősebb választ követel a nemzetközi közösségtől: szankciókat az orosz nukleáris ipar és a nukleáris üzemanyag ellen”
– közölte Zelenszkij akkor a Twitteren keresztül.
Nemrégiben Zelenszkij egyik vezető gazdasági tanácsadója megerősítette ezt az üzenetet, mondván, hogy “rendkívül fontos a szankciók bevezetése, nemcsak az orosz olajra“.
“Olaj, gáz, urán és szén, mindezt be kell tiltani. Mert ezt a pénzt arra használják, hogy finanszírozzák ezt a háborút” – mondta Oleg Usztyenko szeptember végén az Associated Press szerint.
Oroszország energetikai befolyása túlmutat az olajon és a gázon
Áprilisban az Európai Parlament egy állásfoglalásban “azonnali” embargót követelt az orosz nukleáris üzemanyag-behozatalra, és felszólította a tagállamokat, hogy állítsák le az együttműködést az orosz állami nukleáris óriáscéggel, a Roszatommal a meglévő és új projektekben.
Oroszország azonban meghatározó szereplője a globális nukleáris üzemanyag-piacnak, és minden olyan uniós lépés, amely a függőség megszüntetésére irányulna, valószínűleg nem lenne fájdalommentes, mivel Európa függőségének középpontjában a Roszatom áll.
A Putyin által támogatott Roszatom nemcsak a polgári iparágat uralja, hanem Oroszország nukleáris fegyverarzenáljáért is felelős, és jelenleg az ukrajnai Zaporizzsjai atomerőművet felügyeli.
Európában 18 orosz atomreaktor található, többek között Finnországban, Szlovákiában, Magyarországon, Bulgáriában és Csehországban. Mindegyik reaktor a Roszatomtól függ a nukleáris üzemanyag és egyéb szolgáltatások tekintetében.
Az Euratom Ellátási Ügynökség legfrissebb rendelkezésre álló adatai szerint Moszkva az EU uránimportjának csaknem egyötödét (19,7%-át) adta tavaly. Csak Niger (24,3%) és a volt szovjet köztársaság Kazahsztán (23%) volt nagyobb uránszállítója a blokknak.
Az Investigate Europe által közölt becslések szerint az EU tavaly mintegy 210 millió eurót fizetett nyers urán behozataláért Oroszországból, és további 245 millió eurót fizettek urán behozataláért Kazahsztánból, ahol a nukleáris fűtőanyag bányászatát a Roszatom ellenőrzi.
“Itt komoly összegről van szó” – mondta Rodrigo, a Greenpeace munkatársa a CNBC-nek, megjegyezve, hogy ezek a becslések csak az uránimportot vették figyelembe, és az EU függősége az ellátási lánc teljes hosszában kiterjed a szolgáltatásokra.
Arra a kérdésre, hogy Európa oroszországi uránimportja mennyiben ássa alá az arra irányuló erőfeszítéseit, hogy másokat is arra ösztönözzön, hogy ne importáljanak orosz energiát, Rodrigo így válaszolt: “Az a tény, hogy nem tárgyaljuk ezt megfelelően, csak az EU kettős mércéjét mutatja”.
Mennyire zöld az atomenergia?
Az atomenergia pártolói szerint az atomenergia jelentős szerepet játszhat az országok villamosenergia-termelésében, miközben csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget.
A kritikusok azonban azzal érvelnek, hogy az atomenergia drága és káros elterelés a gyorsabb, olcsóbb és tisztább alternatívákról. Ehelyett a környezetvédelmi kampánycsoportok azzal érvelnek, hogy a megújuló energiaforrásokra való tervezett átállás során az olyan technológiákat kellene előnyben részesíteni, mint a szél- és a napenergia.
Az EU taxonómiájának részeként – egy olyan mechanizmus, amely meghatározza, hogy mely befektetési lehetőségek tekinthetők zöldnek – a blokk ellentmondásos módon elismerte az atomenergiát és a fosszilis tüzelőanyagnak számító földgázt bizonyos körülmények között fenntarthatónak.
Ausztria hétfőn pert indított az EU ellen, és szövetségeseitől kér segítséget amiatt, hogy a blokk az atomenergiát és a földgázt fenntartható befektetési lehetőségnek minősítette, és ezt “felelőtlennek és ésszerűtlennek” nevezte.
Az EU tudomásul vette a jogi lépéseket, de közölte, hogy az ügy érdemi részét nem kívánja kommentálni.
