Nem okozott meglepetést az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint, hogy a jegybank monetáris tanácsa sem a 0,6 százalékos kamaton, sem a kamatfolyosón nem változtatott legutóbi ülésén.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője azt emelte ki kommentárjában, hogy az MNB mozgásterét érdemben szűkítette, hogy miközben az infláció a vártnál magasabb lett júliusban, a forint is gyengült az utóbbi héten, elválva a régiós devizáktól, kissé fokozva az inflációs nyomást. Így szerinte mivel az infláció a következő hónapokban, valamint a jövő év elejéig a 3 százalékos inflációs cél felett, de a toleranciasávon belül alakulhat, nem lesz szükség szigorításra, erre a következő két-három évben sem számít.
A vártnál magasabb infláció mellett a második negyedéves GDP visszaesése jóval mélyebb volt a várakozásokhoz képest. Így az MNB nem konvencionális intézkedésekkel támogathatja a gazdaság kilábalását – jegyezte meg az elemző.
Miután a pénzügyminiszter 7-9 százalékos államháztartási hiányt jelentett be az idei évre, a jegybank nagyobb volumenben vásárolhat állampapírokat a hiány finanszírozásának támogatása érdekében, valamint növelheti a vállalati kötvényvásárlási program keretösszegét – jegyezte meg Suppan Gergely.
Emlékeztetett: az MNB az utóbbi hetekben mérsékelt mennyiségben vásárolt állampapírokat, feltételezhetően annak köszönhetően, hogy az állampapír aukciókon bőséges maradt a likviditás, a hozamok pedig a jegybank szándékainak megfelelően csökkentek, így nem volt szükség a meghatározott keret felhasználására, azaz jelentős állampapír-vásárlási potenciál maradt fent esetleges későbbi piaci zavarok esetére.
Regős Gábor, a Századvég üzletágvezetője kommentárjában kiemelte: a vártnál rosszabb gazdasági teljesítmény nyomán a tanács közleményében megjelenik a növekedési prognózis átgondolásának szükségessége – ez a szeptemberi inflációs jelentésben várható.
A közlemény reagál a vártnál gyorsabban növekvő inflációs folyamatokra is, amelyet az aggregált kereslet és kínálat eltolódásával, az indirekt adók emelkedésével, az üzemanyag- és élelmiszerárak, valamint a statisztikai bizonytalanság növekedésével magyaráz – tehát például az árfolyam alakulásával nem. Bár a közleményben megjelenik, hogy az MNB értékeli a beérkező adatokat és az inflációs kilátások változását, de beavatkozást csak a növekedési kilátások tartós romlása esetére ígér, azaz a növekvő inflációra nem helyez kilátásba reagálást – tette hozzá.
Az infláció a jegybank véleménye szerint magától visszatér majd az inflációs célhoz, amelyet a jegybank a koronavírus – egyelőre Magyarországon kevéssé látható – dezinflációs folyamataival magyaráz. A gazdaság stabilizálódását, illetve a növekvő államadósság finanszírozását a jegybank az állampapír-vásárlási program felpörgetésével kívánja segíteni – jegyezte meg Regős Gábor.
Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője a kamatdöntést “kivárásnak” nevezte. A tanács indoklásából azt emelte ki, hogy továbbra is hangsúlyozzák, nem lesz több kamatvágás.
Ugyanakkor fontos üzenet, hogy az inflációs folyamatok erősödését átmenetinek tartják a döntéshozók.
Az állampapírok vásárlására vonatkozó bekezdésből kikerült, hogy csak védőhálóként tekintenek a programra, tehát a korábban vártnál hosszabb ideig folytathatja. Erre szükség is lehet a megugró államháztartási hiány finanszírozási igénye miatt – húzta alá Varga Zoltán.
Összességében laza hangvételű közlemény jelent meg, amely inkább a forint gyengülésének irányába hathat – állapította meg az elemző.
A múlt héten emelkedni kezdett az euró-forint árfolyama, a mozgás a napokban újabb lendületet vett, és áttörésre került egy fontos csökkenő trendvonal. A következő fontos ellenállási szint 355,86-nál húzódik, ott megtorpanhat a mozgás, amelyet kisebb-nagyobb negatív korrekció követhet. Ezt követően azonban tovább emelkedhet a jegyzés a 360-365-ös tartomány irányába – véli Varga Zoltán.