Elkészült az első átfogó elemzés a korona-válság világgazdasági és társadalmi hatásairól. A tanulmányt kiadó agytröszt elnöke Gro Harlem Brundtland – aki norvég kormányfőként, az Egészségügyi Világszervezet volt főigazgatójaként több mint orvos-diplomata -, a Spiegelnek beszélt a COVID számszerűsíthető gazdasági kihatásairól és a válságmenedzselés során elkövetett hibákról.
Voltak, akik előre látták
„A közeljövőben világjárvánnyal kell számolni, amely számos ember halála mellett megrengetheti a világgazdaságot és szociális káoszhoz vezethet” – állt a ’Global Preparedness Monitoring Board’ (GPMG) 2019 nyarán A veszélyeztetett világ címmel megjelent népegészségügyi és gazdasági folyamatokat elemző éves tanulmányban.
Kevesekhez jutott el és még kevesebben vették komolyan az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Világbank által alapított agytröszt figyelmeztetését.
Hibák és költségek – kemény kritika
2020. szeptember 14-én a c kiadta második jelentését. A rendezetlen világ címmel. Ebben a GPMB kemény értékelést ad a globális COVID-19 járványra adott válaszokról, figyelmeztetve, hogy a világ nem engedheti meg magának, hogy ismét felkészületlen legyen újabb járványhullám beköszöntének idején.
A szerzők között olyan szaktekintélyek vannak, mint Anthony Fauci amerikai immunológus és elnöki tanácsadó. „Egy vírusjárványnak még sosem volt ilyen pusztító és mindenre kiható hatása” – áll az elemzés bevezetőjében.
Ez az első átfogó tanulmány a koronavírus-válság népegészségügyi és világgazdasági hatásairól, figyelembe véve a hosszabb távú társadalmi és politikai következményeket is.
- 11 ezer milliárd dollár kiadás;
- 10 ezer milliárd dollár elmaradt bevétel a járványt övező recesszión keresztül;
- kevés figyelem és pénz egy második hullám, illetve egy újabb járvány megelőzésére
– hangzanak a ’Global Preparedness Monitoring Board’ elemzésének legfontosabb megállapításai.
Együttműködést!
A szakértők szerint jobb válságmenedzsmenttel a COVID egészségügyi és gazdasági kihatásai is jelentősen mérsékelhetőek lettek volna. Alapvető hibának tartják a nemzetközi együttműködés hiányát. „Globalizált világunkban egy világméretű problémát csak kooperációval lehet kezelni.
” Az emberek és a gazdaságok olyan szoros összeköttetésben állnak egymással, hogy „ameddig nincs mindenhol kontrol alatt a járvány, addig sehol sincs kontroll alatt”.
Az agytröszt szerint különösen a nemzetközi kormányközi és civil szervezeteknek kellene nagyobb szerepet kapniuk a jövőben. „Eredményes válságmegelőzés és -kezelés csak akkor lehetséges, ha koordinálják a nemzeti kormányok tevékenységét” – áll a 2020-as jelentésben.
„Sok politikus tanult a tavaszi káoszból.”
Miután a Gro Harlem Brundtland számára sokáig legígéretesebbnek tűnő vakcina kifejlesztése zsákutcába jutott az Astra Zeneca laborjaiban, pesszimistává vált a volt norvég kormányfő: „Évekig tarthat leküzdeni a COVID-ot.”
Az agytröszt elnöke, aki korábban a WHO-főigazgatója is volt kulturális kérdésnek tartja, hogy az európaiak nehezebben viselik az állandósulni látszó korlátozásokat. Mégis meglepik a németországi tüntetések. „Nem tudtam elképzelni, hogy Skandináviában az emberek népegészségügyi intézkedések ellen az utcára vonulnak.”
A magát baloldali liberálisnak tartó egykori szociáldemokrata miniszterelnök szerint: veszélyes az egyén szabadságát minden fölé helyezni.
„Ez megakadályozhatja, hogy a politika meghozza a szükséges intézkedéseket mindannyiunk egészségének és biztonságának védelme érdekében.” „A közösségben gondolkozó ázsiai társadalmakban könnyebb akár szigorúbb korlátozásokat is elfogadtatni” – fejti ki a gondolatot Brundtland. Hozzáteszi, hogy a SARS-pandémia tapasztalatai és a COVID magas, 10 százalék körüli halálozási rátája miatti társadalmi ijedtség is kellett ahhoz, hogy az ázsiai kormányok jobban tudják kezelni a mostani járványt.
A jó hazai válságmenedzsment miatt különösen felháborítónak tartja, hogy Kína hetekig nem informálta a WHO-t a COVID emberek közötti terjedéséről. „Ezzel nagyban lassította a globális védekezést”.
Nem jobb a véleménye az amerikai vezetésről sem. Szerinte Washingtonban a kezdettől tisztában vannak a COVID veszélyeivel. „A Fehér Házba lépés előtt március eleje óta mindenkit tesztelnek” – oszt meg Brundtland egy meglepő információt az olvasókkal, ami szerinte a legjobb bizonyíték az állítására. Szerinte Trump politikai opportunizmusból bagatellizálta a pandémiát, amiért „amerikaiak milliói az életükkel fizettek”.
Epidemológusokhoz hasonlóan kulcs szerepet tulajdonít a légiközlekedésnek a járvány világméretűvé válásban. Szerinte légiutasokkal terjednek leginkább a járványok. Döntő hibának tartja, hogy februárban, amikor már világosan látszott, hogy Európában is járvány lesz, a politika nem tett semmit. „A politikusok egy hónapon keresztül karba tett kézzel nézték az eseményeket.”
A beszélgetés végén a vezető német politikai hetilap riportere az elmúlt hónapok eseményeinek egy érdekes aspektusáról kérdezi.
– A krízissel a legjobban megbirkózó országok többségét, Új-Zélandot, Tajvant, Norvégiát, Finnországot és Németországot is nő vezeti. Lát összefüggést? – szólt a Spiegel kérdése.
– Igen – válaszolt határozottan Brundtland. „Nem szeretek általánosítani, de a nők általában gondoskodóbbak, körültekintőbbek, kevésbé kockázatvállalók, a férfiaknál nagyobb hangsúlyt fektetnek az egész közösség biztonságára.”
Szerinte ezek a tulajdonságok válsághelyzetben egy vezető hasznára válnak.
A kritikák ellenére optimistán zárja a Spiegel újságírójával folytatott beszélgetést:
„Sok politikus tanult a tavaszi káoszból. A jövőben felelősebben, együttműködve fognak cselekedni.”
