Az év második felében lassulni fog a gazdasági növekedés, de az év egészében így is 4,5 százalék közelében lehet – kommentálták a Központi Statisztikai Hivatal részletes GDP-adatait az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
A bruttó hazai termék (GDP) 4,9 százalékkal nőtt a második negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévinél 1,1 százalékkal volt nagyobb a gazdaság teljesítménye. A szolgáltatások 2,2 százalékponttal, az építőipar 1,2, az ipar 0,9 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője megerősítette, hogy a most megjelent részletes adatok megfelelnek a várakozásoknak, a termelési oldalon a szolgáltatások és az építőipar hajtotta leginkább a GDP-t. A csökkenő teljesítményű mezőgazdaság az első negyedévhez hasonlóan most sem járult hozzá a bővüléshez és elképzelhető, hogy a következő negyedévekben negatív irányba húzza majd az adatot.
Németh Dávid kiemelte, hogy az ipar visszafogottabban szerepelt, 0,9 százalékpontot tett hozzá a növekedéshez, míg az első negyedévben még 1,3 százalékpontot. A nemzetközi gazdaság lassulása nem sok jót ígér a magyar ipar számára, ezért a következő időszakban még alacsonyabb lehet a hozzájárulása a gazdasági növekedéshez.
A kilátások alapján a K&H Bank vezető elemzője szerint az idén 4,3 százalékkal növekedhet a GDP, azaz a harmadik és negyedik negyedévben visszafogottabb növekedésre lehet számítani. Jövőre pedig 3,5 százalékos GDP-bővülést tart elképzelhetőnek.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője megjegyezte, ha enyhe mértékben is, de lassult a gazdaság növekedési üteme az év elejéhez képest. A lassuló ipari növekedéssel és a külkereskedelmet érintő világpiaci zavarokkal magyarázta, hogy az első negyedév kedvező külpiaci teljesítménye után a nettó export a második negyedévben ismét visszafogta a gazdaság növekedési ütemét. Az import növekedési ütemét elsősorban az lassíthatta, hogy a végső fogyasztás bővülése és így a GDP-hez való hozzájárulása is mérséklődött. Ezzel szemben jelentősen nőttek a beruházások, amihez az építési beruházások mellett a gép- és berendezés beruházások is nagymértékben hozzájárultak. Ez azt jelzi, hogy a vállalatok egyre többet költenek korszerűsítésre, automatizációra és digitalizációra.
Előre tekintve az ING Bank elemzői úgy látják, hogy a gazdasági növekedés lassulása folytatódik, ahogy lassan de biztosan begyűrűznek a kedvezőtlen külső körülmények. A bizonytalanság és a kedvező megtakarítási lehetőségek az új állampapír révén emelhetik a lakosság megtakarítási hajlandóságát a fogyasztás kárára, miközben a beruházások is fokozatosan kifutnak majd. Az exportot pedig a külső kereslet mérséklődése foghatja vissza. Összességében az év második felében is közel 4,5 százalékos átlagteljesítményre számítanak, vagyis 2019 egészét tekintve 4,7 százalék lehet a GDP-növekedés.
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője is úgy ítélte meg, hogy a feldolgozóipar teljesítményén már látszanak az eurózónát is érintő lassulás jelei és jelentős lassulást mutat az építőipar teljesítménye is. Ezzel szemben a szolgáltatások, azon belül is a kereskedelem, a turizmus és a szállítás, raktározás növekedése még gyorsult is az előző negyedévhez képest, ami elsősorban a dinamikusan emelkedő keresetek eredménye. Felhasználási oldalról mérséklődött a fogyasztás növekedési hozzájárulása, míg a beruházásoké emelkedni is tudott. A fogyasztás és a beruházások importigénye miatt a külkereskedelmi mérleg az első negyedévvel szemben lassította a növekedést.
Az év hátralévő részében tovább lassulhat a GDP növekedési üteme, azonban az év egészére nézve így is dinamikus jóval 4 százalék feletti bővülésre számítanak a Századvégnél.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzőjének sem okoztak meglepetést a GDP második negyedévi alakulásának részletei. A fennmaradó erős növekedést továbbra is nagyban segítették az emelkedő bérek, az EU-s pénzek felhasználásának csúcsra futása, illetve a laza, támogató monetáris politika. A továbbra is erős belső kereslet mellett ugyanakkor az export növekedési üteme már lassult. A nettó export GDP növekedéshez való hozzájárulása ennek megfelelően a negatív tartományba csúszott – fejtette ki kommentárjában az elemző.
Nyeste Orsolya nem vár lényeges változásokat a növekedést meghatározó tényezőkben az év második felében. Várakozása szerint továbbra is elsősorban a belső keresleti elemek hajthatják a növekedést, míg a nettó export hozzájárulása az év egészét nézve negatív lehet. A gazdaság összességében 4,5 százalékkal nőhet az idei évben. A jövő év lassulást hozhat, miután a bérek növekedési üteme kisebb lehet, illetve a beruházok növekedésében csökkenhet az EU-s források jelentősége két költségvetési ciklus határán. Emellett a globális növekedés lassulása ronthatja a magyar export kilátásait is. Az Erste előrejelzése szerint a növekedési ütem jövőre a 3-3,5 százalékos sávba kerülhet.
