Július 1-től minden olyan számlát lát az adóhivatal, amelynek áfa-értéke eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot. A Pénzügyminisztérium azonban jelezte: a jogkövető, az átállásban partnerként közreműködő vállalkozásokat nem éri joghátrány, ha az általuk használt számlázó program esetleg még nem képes az online adatszolgáltatásra.
A pénzügyminiszter az MTI-nek kifejtette: a zökkenőmentes átállás érdekében azt kérte a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, hogy ha az adatok július 31-ig beérkeznek, akkor a hivatal az érintett vállalkozókkal szemben semmilyen szankciót ne alkalmazzon. Előfordulhat ugyanis, hogy egy vállalkozás nem áll készen július 1-jén az adatszolgáltatásra annak ellenére, hogy megkezdte a felkészülést. A számlázó program működési problémáit nem értékelheti a vállalkozók terhére az adóhivatal, ez nemcsak az ügyfél-centrikussággal, de az online számla egyik fő céljával, az adminisztráció-csökkentéssel is ellentétes lenne. A NAV tehát július 31-ig nem bírságolja a mulasztást, ha a vállalkozás már regisztrált az Online Számla rendszerben és a számlaadatok az időszak végéig, utólag megérkeznek az adóhivatalhoz.
A július 1-jén indult online számlázás a gazdaságfehérítés újabb fontos állomása. Az adóhivatal rendelkezésére álló számlaadatok kockázatelemzések és ellenőrzések széles körű lefolytatására adnak lehetőséget, jelentőségük pedig azok azonnaliságában és automatikusságában rejlik. Ez azt jelenti, hogy az információ már a bevallások beérkezése előtt a hatóság rendelkezésére áll, így számos csalás felderítését teheti eredményesebbé akkor is, ha a bevallások beérkezéséig az érintettek esetleg már nem elérhetők. A bevallások ugyanis a korábbi időszakokról adnak számot, így a csaló vállalkozók kétes ügyleteiről, például a fiktív számlakiállításáról eddig csak utólag értesült a NAV. Emiatt nemcsak az államkasszát károsítják meg jelentős mértékben, hanem a tisztességes piaci szereplőket is, akik árversenyt futnak a fiktív számlagyártókkal – összegezte az új rendszer lényegét a pénzügyminiszter.
A jövőbeni lehetőségekről Varga Mihály elmondta, hogy ezek az információk fokozatosan az adózók adminisztrációs terheit is jelentősen könnyítik. A beérkező számlaadatok – az adóhatóság rendelkezésére álló egyéb adatokkal összekötve – a személyi jövedelemadóhoz hasonlóan más bevallások adóhatósági kiajánlásához is felhasználhatók lesznek.
Farkas Gábor, a PwC senior managere a PM állásfoglalásával kapcsolatban kifejtette: ez egy nagyon fontos bejelentés a vállalkozások számára, amire sokan számítottak is a napokban. Lényeges azonban hangsúlyozni, hogy ez a kedvezmény kifejezetten azokat a cégeket érinti, akik már megkezdték a felkészülést és eljutottak legalább addig, hogy regisztráltak az online számla rendszerébe. Tehát rendelkeznek legalább elsődleges felhasználói regisztrációval. Amennyiben ez nem történt meg, úgy ők a közlemény alapján nem számíthatnak az Adóhatóság feltétlen jóindulatára.
Ezen túlmenően azt is látni kell, hogy a jogszabály július 1-jével ténylegesen hatályba lépett. Tehát ekkortól minden olyan számláról, amelyet egy cég egy másik belföldi társaságnak állít ki, és a számla áfa tartalma eléri vagy meghaladja a 100.000 Ft-ot, adatot kell szolgáltatni. A PM állásfoglalása alapján két fontos, a vonatkozó jogszabályban található előírás – azonnaliság és az automatizáltság – alól azonban mentesülnek a felkészülést már megkezdő, de azt még be nem fejező adózók július hónap végéig.
Tehát, amennyiben július 1-től számlát állít ki valaki, de még nem tud adatot küldeni a NAV részére, ugyanakkor teljesíti a fenti felkészülést érintő feltételt, úgy július végéig bármikor elküldheti a vonatkozó XML formátumú file-okat a NAV részére anélkül, hogy tartania kellene a számlánként kiszabható 500.000 Ft-os bírságtól. Ez a kedvezmény feltételezi azt is, hogy ebben az esetben nem elvárt az emberi beavatkozás nélküli adatküldés, hiszen egy késleltetett adatküldés során a számla lezárása már nem tud riportálást indukálni, így nem lehet elkerülni a manuális beavatkozást.
