Gazdaság

Jövőre ismét 70 milliárd forint forrásra lehet pályázni a Magyar falu programban - jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

Az OECD azzal számol, hogy a következő két évben lassul a globális gazdaság növekedése az idei évhez képest, és a gazdasági kilátások terén az eddig becsültnél magasabb és tartósabb inflációt tartja a legnagyobb kockázati tényezőnek. A szervezet Magyarországon is lassuló növekedést prognosztizál 2022-ben és 2023-ban.

A költségvetési hiányt és az államadósságot csökkenő pályára kell állítani, a csökkenés ténye pedig fontosabb, mint annak a mértéke: a hiány mérséklésének fokozatosnak kell lennie - mondta a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára.

Megvédtük az elmúlt évtized eredményeit - kezdte a Magyar Nemzeti Bank elnöke a 2020-as válságkezelés értékelését a parlamentben. Matolcsy György szerint az infláció megugrását is a járvány okozta, az MNB pedig idén és jövőre is 5 százalék körüli értékkel számol.

Az alkatrészhiány, az energiaválság és a járvány negyedik-ötödik hulláma miatt tovább lassulhat a gazdasági növekedés - kommentálták elemzők a harmadik negyedévi részletes GDP-adatokat.

A bruttó hazai termék (GDP) volumene 6,1 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévhez képest pedig 0,7 százalékos volt a növekedés. Az első három negyedévben a gazdaság teljesítménye 7,1 százalékkal - a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 6,8 százalékkal - haladta meg az előző év azonos időszakában mért szintet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

A beszerzésimenedzser-index (BMI) szezonálisan kiigazított novemberi értéke 52,2 pont lett, vagyis a válaszadók az előző hónaphoz képest nyolcadik hónapja kedvezőbb folyamatokról számoltak be. Ugyanakkor a bővülés üteme némileg enyhébb az októberi 52,9 pontnál és az elmúlt három év 52,8 pontos novemberi átlagánál - közölte a Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság.

A bérkiáramlás továbbra is magas, a jövő évi emelésekkel és juttatásokkal pedig további emelkedéssel számolnak az elemzők, akik arra is figyelmeztetnek, hogy mindez emelkedő inflációs kockázatokkal árnyalt.

Az októberig rendelkezésre álló adatok alapján az államadósság-mutató idei évre tervezett értéke betartható - állapították meg az Állami Számvevőszék elemzői. Egyben felhívták a figyelmet arra is: egy esetleges zárás visszavetheti a karácsony előtti fogyasztást, de a beruházásokra is kedvezőtlen hatást gyakorolhat.

Szeptemberben a bruttó és a nettó átlagkereset 9,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A növekedés tovább élénkült az augusztusi 8,9 százalék után. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 428 100, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 284 700 forint volt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

A magyar gazdaság Európában az egyik leggyorsabban indult újra, az év közepére már meghaladta a járvány előtti szintet; idén 6,8 százalékos, jövőre pedig 5 százalék feletti növekedés várható - mondta a pénzügyminiszter éves meghallgatásán a gazdasági bizottság ülésén.

Októberben a munkanélküliek száma 189 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalékos volt. Az augusztus-októberi háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 184 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékos volt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

Jövőre még kedvezőbbé válik a kisvállalati adó, mértéke 10 százalékra csökken. A kkv-k a megfelelő adózási mód kiválasztásával rengeteg pénzt spórolhatnak meg, ebben segíti most a vállalkozásokat a Pénzügyminisztérium kiva-kalkulátora - közölte Izer Norbert.

A harmadik negyedévben folytatódott a beruházások bővülése, 12,4 százalékkal nőtt a volumen a koronavírus-járvány által súlyosan érintett egy évvel korábbihoz képest. A vállalkozások körében 21,8 százalékkal nőttek a beruházások, ugyanakkor az azok 13 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések lényegesen, 11,7 százalékkal visszaestek - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Az infláció és a folyó fizetési mérleg változása mögött meghúzódó folyamatokat elemezve a pénzügyminiszter arra a következtetésre jut, hogy ezekre a mutatókra elsősorban külső tényezők hatnak, és kedvezőtlen alakulásukban a hazai fiskális és bérfolyamatok csak mérsékelten játszanak közre.

Az államháztartás központi alrendszerének bevételei 1730,2 milliárd forinttal, 9,5 százalékkal nőttek az idei év első tíz hónapjában az előző év azonos időszakához képest, a kiadások 2048,2 milliárd forinttal, 9,8 százalékkal voltak magasabbak. A központi alrendszer 2922,2 milliárd forintos hiánnyal zárt október végén, ami az idei évre kitűzött módosított előirányzat 127,7 százaléka és 634,5 milliárd forinttal, 12,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál - derül ki a Pénzügyminisztérium részletes tájékoztatójából.

Az áprilisi 28 pontról 38 pontra emelkedett az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet konjunktúramutatója, amely a tavaly áprilisi -25 pontról másfél év alatt lényegében visszatért a koronavírus-járvány kitörését megelőző utolsó, 2019. októberi adatfelvétel során tapasztalt 40 pontos értékére.

Világszinten 5 százalék felett, Magyarországon pedig legalább 6,5 százalékkal nőhet a gazdasági teljesítmény idén - közölte a CIB Bank.

Az államháztartás nettó finanszírozási igénye a harmadik negyedévben 572 milliárd forintot, a negyedéves GDP 4,2 százalékát tette ki. A szeptember végén zárult egy évben az államháztartás hiteligénye 4013 milliárd forint, a GDP 7,7 százaléka volt - közölte a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján a Magyar Nemzeti Bank.

Negatív meglepetést okozott a magyar gazdaság növekedése a harmadik negyedévben, ugyanis a bővülés a vártnál jobban lassult - kommentálták elemzők a friss GDP-adatot.