Menedzser Akadémia

A Covid-19 kivételes lehetőséget teremtett és teremt a humánerőforrás-menedzsment (HR) számára, hogy az eddigi feladatai megerősítése mellett hosszabb távra is új tevékenységekkel és folyamatokkal bővítse szerepét. A szervezetek HR részlegei egyrészről napi és stratégiai szinten vesznek részt a döntéshozatalban, másrészről mind több kezdeményezéssel állnak elő a pandémia alatti és utáni teendőkkel kapcsolatban. Dr. Gonda György írása AzÜzlet.hu Menedzser Akadémiájában.

A Covid-19 kivételes lehetőséget teremtett és teremt a humánerőforrás-menedzsment (HR) számára, hogy az eddigi feladatai megerősítése mellett hosszabb távra is új tevékenységekkel és folyamatokkal bővítse szerepét. A szervezetek HR részlegei egyrészről napi és stratégiai szinten vesznek részt a döntéshozatalban, másrészről mind több kezdeményezéssel állnak elő a pandémia alatti és utáni teendőkkel kapcsolatban. Dr. Gonda György írása AzÜzlet.hu Menedzser Akadémiájában.

Nemsokára két éve lesz annak, hogy a világ nagy része mintegy három hónapra karanténba vonult a Covid-19 járvány miatt. 2020 márciusában új korszak kezdődött – bizonyos fokig pedig folytatódott – a munka világában, mindenekelőtt a nem gyártást folytató munkahelyeken, a home office (HO), az otthoni munkavégzés korszaka. Dr. Gonda György írása AzÜzlet.hu Menedzser Akadémiájában.

A termelési költségek leszorítása, a versenyképesség növelése, a nyereség bővítése utáni hajsza, s nem utolsó sorban a koronavírus-járvány következtében ismét növekedésnek indult a világ országainak többségében szégyennek számító, az 5-17 éves korú gyerekeket érintő illegális kizsákmányoló foglalkoztatás. Dr. Gonda György írása AzÜzlet.hu Menedzser Akadémiájában.

A termelési költségek leszorítása, a versenyképesség növelése, a nyereség bővítése utáni hajsza, s nem utolsó sorban a koronavírus-járvány következtében ismét növekedésnek indult a világ országainak többségében szégyennek számító, az 5-17 éves korú gyerekeket érintő illegális kizsákmányoló foglalkoztatás. Dr. Gonda György írása AzÜzlet.hu Menedzser Akadémiájában.

A pandémia miatt sorra jutnak csődbe kis- és középvállalatok, de a járvány még a stabil, nagy cégeket is megtépázza. Az elbocsátások, a tömeges létszámleépítések üteme felgyorsult, s ezzel párhuzamosan növekednek az érintettek mentális gondjai is. Ezért is kap napjainkban kiemelt szerepet a gondoskodó elbocsátás (outplacement). Dr. Gonda György írása AzÜzlet.hu Menedzser Akadémiájában.

A pandémia miatt sorra jutnak csődbe kis- és középvállalatok, de a járvány még a stabil, nagy cégeket is megtépázza. Az elbocsátások, a tömeges létszámleépítések üteme felgyorsult, s ezzel párhuzamosan növekednek az érintettek mentális gondjai is. Ezért is kap napjainkban kiemelt szerepet a gondoskodó elbocsátás (outplacement). Dr. Gonda György írása AzÜzlet.hu Menedzser Akadémiájában.

Az empowerment lényege, hogy a dolgozókat bevonják saját munkájuk megtervezésébe, egyes részfeladatok megszervezésébe és az őket érintő döntések meghozatalába. A divatos kifejezés a vezetői hatalmat az alkalmazottjaival megosztó menedzsmentet takarja. Dr. Gonda György írása AzÜzlet.hu Menedzser Akadémiájában.

Nem tréfa, nem találós kérdés, tény: bolygónk lakóinak számára az idei esztendő július 29-én befejeződött. Nem a naptári, hanem az ökológiai év ért véget júliusban az úgynevezett Túlfogyasztási napon. Azóta az emberiség folytatja a Föld tartalékainak felélését, más szavakkal túlfogyasztja az őt megillető lehetőségeket. Dr. Gonda György írása AzÜzlet.hu Menedzser Akadémiájában.

A vállalatok világszerte megkülönböztetett figyelmet fordítanak etikai szervezet kiépítésére. Történik ez akkor, amikor a korrupció, a csalás átszövi a világ makró- és mikrógazdaságát. Az etikai szervezetek persze egy cég esetében is csak annyit érnek, amennyi figyelmet fordítanaka vállalati felsővezetői a tisztességes üzletvitelre és magatartásra. dr. Gonda György írása, AzÜzlet.hu Menedzser Akadémiájában. Második rész.

Gyakran kelt meglepetést, hogy a magas értelmi intelligenciahányadosú vállalati részlegek sokszor kevésbé sikeresek, mint az alacsonyabb IQ-val rendelkezők. Pedig nem kétséges, hogy az érzelmi intelligencia szerepe arányosan nő a munka nehézségének növekedésével. Dr. Gonda György rovatának középpontjában ezúttal a modern vezetéstudomány és vezetői gyakorlat első számú sztárja, az EQ áll.

A vállalatok világszerte megkülönböztetett figyelmet fordítanak etikai szervezet kiépítésére. Történik ez akkor, amikor a korrupció, a csalás átszövi a világ makró- és mikrógazdaságát. Az etikai szervezetek persze egy cég esetében is csak annyit érnek, amennyi figyelmet fordítanaka vállalati felsővezetői a tisztességes üzletvitelre és magatartásra. dr. Gonda György írása, AzÜzlet.hu Menedzser Akadémiájában.

A cégvezetők döntő többségének véleménye szerint az üzleti életben a huszonegyedik század első évtizedeiben még mindig a személyes kontaktus a meghatározó, többek között ezért sem mindegy, miként alakul a biznisz utazások világa a belátható jövőben. Hogyan tovább?

Ahogy számos családi házban és lakásban több korosztály él jól-rosszul egymás mellett, a munkahelyek döntő többségében is 3-5 generáció dolgozik együtt Hogyan menedzseljük a különböző típusú embereket, a különböző generációkhoz tartozó kollégákat? Dr. Gonda György rovata.

A koronavírus járvány miatt tavaly csaknem befagyott ez az üzletág, a személyes találkozásokat többnyire a Zoom, a Teams, a Skype és a többi képernyős informatikai és távközlési tárgyalási megoldások váltották fel. A cégvezetők döntő többségének szerint azonban még mindig a személyes kontaktus a meghatározó, többek között ezért sem mindegy, miként alakul a biznisz utazások világa.

A generációk munkahelyi együttműködésének hatékony alakításához és menedzseléséhez további segítséget, ismeretanyagot nyújt AzÜzlet Menedzser Akadémiája témával foglalkozó sorozatának harmadik , befejező része.

Végre itt a nyár és (többnyire) meleg az idő, de a szabadságok kiadása, kivétele egyre több gondot okoz munkaadónak, munkavállalónak egyaránt. Elmúlt az az időszak, amikor tíz napra, két hétre felelős beosztásban is úgy lehetett elmenni szabadságra, hogy „utánam a vízözön”.  A témát tárgyaló írás első részében feltett kérdésre adott válaszokat érdemes leltár szerűen sorra venni. (Átalakulóban a szabadságszokások II. rész)

Végre itt a nyár és (többnyire) meleg az idő, de a szabadságok kiadása, kivétele egyre több gondot okoz munkaadónak, munkavállalónak egyaránt szerte a világon. Már a „Covid-időszámítás” előtti években megkezdődött a szabadságszokások átalakulása, átalakítása, mindenekelőtt az üzleti életben és elsősorban a menedzserek körében. Az üzleti életben elmúlt az az időszak, amikor tíz napra, két hétre felelős beosztásban is úgy lehetett elmenni szabadságra, hogy „utánam a vízözön”, kikapcsolok, kisimulok, feltöltődöm, és nem gondolok „bentre”. Dr. Gonda György erről a kérdéskörrel foglalkozik legújabb írásában.

Van, aki bevallja, van, aki nem, de a dolgozók jelentős része sokat unatkozik munkahelyén. Nem véletlen, hogy a munkahelyi unalom okai, jelenségei, leküzdésének egyéni és szervezeti módszerei mind inkább előtérbe kerülnek a gyakorlati HR tevékenységben és a vezetéstudományban.

Szintet lépett a dolgozók munkahelyi és a munkahelyen kívüli megfigyelése azzal, hogy a fejlett országokban mind többen kérik cégüktől, hogy ültettessen be chipet bőrük alá a karjukon. Nem tudományos-fantasztikus írás következik, hanem a 21-dik század új „munkaügyi” fejleményei... Dr. Gonda György rovata.