Kezdőlap Gazdaság Varga Mihály: nem a költségvetési politika tehet a magas inflációról
No menu items!

Varga Mihály: nem a költségvetési politika tehet a magas inflációról

Varga: a legerőteljesebb hatások 2021 negyedik negyedévében és 2022 első negyedévében jelentkezhetnek. Fotó: MTI/Komka Péter

Az infláció és a folyó fizetési mérleg változása mögött meghúzódó folyamatokat elemzi a Világgazdaság online kiadásában megjelent cikkében Varga Mihály pénzügyminiszter. Arra a következtetésre jut, hogy ezekre a mutatókra elsősorban külső tényezők hatnak, és kedvezőtlen alakulásukban a hazai fiskális és bérfolyamatok csak mérsékelten játszanak közre.

Az októberi 6,5 százalékos inflációban nyilvánvalóan szerepe van a kiugró áremelkedést mutató energiahordozóknak, a szállítmányozások megdrágulásának, a járvány után újrainduló gazdaságban főként a szolgáltatások terén végbement átárazódásoknak – állapítja meg és megjegyzi, hogy az infláció már 2018 nyara óta jellemzően a jegybanki célsáv felső tartományában tartózkodott.

Írásában a miniszter cáfolja, hogy a növekedést támogató költségvetési politika lenne az infláció fő okozója. A fiskális politika ugyanis két csatornán keresztül hat az inflációra: közvetlenül a szabályozott árak meghatározásával, közvetetten pedig a gazdaságra kifejtett keresletével – emlékeztet Varga Mihály.

A szabályozott árak az utóbbi hét évben évente csupán 0,1-0,8 százalék közötti mértékben emelkedtek – érvel a miniszter, és itt említi meg az üzemanyagárak literenként 480 forintban maximált fogyasztói árának előírását. A szabályozott árak, tehát 2013 óta nemhogy fűtötték volna az inflációt, hanem épp ellenkezőleg:

egyrészt letörték a magas szinten beragadt inflációt, másrészt azóta is folyamatosan mérséklőleg hatnak az inflációra.

A pénzügyminiszter véleménye szerint a költségvetés által generált kereslet sem volt inflációs hatású az elmúlt években.

A koronavírus-járvány elleni védekezés, valamint a kedvezőtlen gazdasági hatások tompítására hozott intézkedések nyomán – hasonlóan a többi uniós tagállamhoz – a költségvetés hiánya átmenetileg megnőtt. A meghozott intézkedéseknek is köszönhetően dinamikusan újraindulhatott a magyar gazdaság, ennek eredményeképp 2021 nyarára összesített teljesítménye meghaladta a járvány előtti időszakét. A munkahelyek védelmére, illetve beruházások révén újak létrehozására adott támogatások is hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország a járvány nehézségei ellenére a harmadik legnagyobb bővülést érte el a foglalkoztatottságban – sorolta a miniszter.

Varga Mihály tévesnek tartja azt a véleményt is, amely a megemelkedett inflációt a bérek alakulásával hozza kapcsolatba. E téren fontos különbséget tenni a bruttó bérek és a bérköltség között, amely a foglalkoztatók számára tényleges költségként jelentkezik. Az elmúlt évtizedben – a munkáltatói bérterhek 28,5 százalékról 13 százalékra csökkentésével – a bérköltség növekedése a gazdaság teljesítőképességével összhangban emelkedett, azaz a bérek emelkedése sem gerjesztette tovább az inflációt.

A költségvetés egyenlegét, a szabályozott ár- és jövedelempolitikát aligha lehet okolni az infláció alakulásáért. Magyarázó tényezőként akkor csupán a külső okok, úgymint az energia- és a nyersanyag-, illetve a szállítási árak jöhetnek számításba. Álláspontját azzal is alátámasztja, hogy Luxemburgot nem számítva, a magyar gazdaság szembesült a legnagyobb mértékű importár-emelkedéssel, amely megjelenhet az árakban is. Mint hozzáteszi, Magyarországon az importárak emelkedéséhez az árfolyamnak a tagállami összevetésben legnagyobbnak számító leértékelődése is hozzájárulhatott.

A fizetési mérleg elemzésére áttérve Varga Mihály emlékeztet arra, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlege 2019-re már negatív tartományba fordult, ami az élénk belső kereslettel és magas beruházási rátával alátámasztott erőteljes gazdasági növekedés velejárója. A koronavírusból adódó recesszió a külső egyensúlyi mutatókat mérsékelten érintette, mivel a csökkenő behozatal és a külföldi tulajdonú cégek visszafogottabb jövedelemkiáramlása részlegesen kompenzálni tudta a turizmus veszteségeit és az ingázók elmaradt hazautalásait. A folyó fizetési mérleg hiánya így növekedett, az uniós tőketranszferek beáramlása azonban gyorsult, következésképp Magyarország külfölddel szembeni finanszírozási képessége pozitív maradt – állapította meg.

2021 első fél évében egyfajta javulás látható, az előzetes számok azonban fenntartással kezelendők, mivel például a külföldi cégek jövedelmeire vonatkozó tényadatok csak az adóbevallások feldolgozása után, jellemzően a tárgyévet követő év szeptemberében állnak rendelkezésre.

A kilábalás ugyanakkor több szempontból is előnytelenül hat a külfölddel szembeni finanszírozási pozícióra, aminek következtében Magyarország rövid idő alatt a világ többi országával szemben ismét nettó hitelfelvevővé válhat – figyelmeztet a pénzügyminiszter.

A legerőteljesebb hatások 2021 negyedik negyedévében és 2022 első negyedévében jelentkezhetnek. A folyó fizetési mérlegben GDP-arányosan 2,8, illetve 2,9 százalékos hiány prognosztizálható 2021-22-ben, ugyanakkor a várhatóan továbbra is érkező uniós források a külföldi finanszírozási képességet nullszaldó körül tarthatják. Ennek és az utóbbi évtizedben látványosan lecsökkent GDP-arányos nettó külső adósságnak a következtében Magyarország külső pénzügyi pozíciói továbbra is fenntartható pályán mozognak – prognosztizálja Varga Mihály.

Összességében tény, hogy az utóbbi hónapokban az infláció és a folyó fizetési mérleg romlása tapasztalható. Ugyanakkor ezekre a mutatókra elsősorban külső tényezők hatnak, és kedvezőtlen alakulásukban a hazai fiskális és bérfolyamatok csak mérsékelten játszanak közre. Mindazonáltal az elkövetkező időszakban fontos az egyensúlyi mutatók kormányzati lépésekkel történő javítása, amelyek révén a magyar gazdaság megerősített pénzügyi fundamentumokon építkezve folytathatja dinamikus növekedési pályáját – összegzi álláspontját a pénzügyminiszter.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Uniós támogatással készült útmutató befektetőknek, hogy fellendüljön a közép-kelet-európai egészségügyi innováció

Az EU támogatásával megvalósuló Healthy Investment Central and Eastern Europe (HICEE) projekt keretében most egy olyan útmutató jelent meg, amely kézzelfogható segítséget nyújt a nemzetközi befektetőknek ahhoz, hogy felfedezzék a régióban rejlő, eddig kiaknázatlan lehetőségeket.

Megnyílik Bécs energiasemleges sportközpontja, a Sport Arena Wien

A második kerületben található, korszerű létesítmény egész napos, ingyenesen látogatható családi programokkal várja az érdeklődőket.

Már az összes budapesti fiókban lehet készpénzért vásárolni állampapírt

A Magyar Államkincstár 1,1 millió értékpapír- és Start-számlával rendelkező ügyfele idén eddig rekordforgalmat bonyolított le mind online, mind a fiókokban. Szeptemberig közel 360 ezren keresték fel személyesen a kincstár fiókjait, ami 6,3 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakát

Itt a roham: Több ezer ügyfél jelentkezett egy nap alatt a fix 3 százalékos hitelre

Tehát egy nappal az indulást követően ma még jobb otthon startosnak lenni, beindult a verseny, egy nap alatt több százezer forinttal lettek gazdagabbak az elsőlakás-vásárlók.
Hirdetés

Hírek

Uniós támogatással készült útmutató befektetőknek, hogy fellendüljön a közép-kelet-európai egészségügyi innováció

Az EU támogatásával megvalósuló Healthy Investment Central and Eastern Europe (HICEE) projekt keretében most egy olyan útmutató jelent meg, amely kézzelfogható segítséget nyújt a nemzetközi befektetőknek ahhoz, hogy felfedezzék a régióban rejlő, eddig kiaknázatlan lehetőségeket.

Megnyílik Bécs energiasemleges sportközpontja, a Sport Arena Wien

A második kerületben található, korszerű létesítmény egész napos, ingyenesen látogatható családi programokkal várja az érdeklődőket.

1,5 billió forint! Mindenki szegényházi a Premier League átigazolási szezonja mellett. Itt megnézheti a számokat.

Illusztráció:premierleague.com  Az európai futball átigazolási piaca 2025 nyarán újabb rekordokat...

Már az összes budapesti fiókban lehet készpénzért vásárolni állampapírt

A Magyar Államkincstár 1,1 millió értékpapír- és Start-számlával rendelkező ügyfele idén eddig rekordforgalmat bonyolított le mind online, mind a fiókokban. Szeptemberig közel 360 ezren keresték fel személyesen a kincstár fiókjait, ami 6,3 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakát

Itt a roham: Több ezer ügyfél jelentkezett egy nap alatt a fix 3 százalékos hitelre

Tehát egy nappal az indulást követően ma még jobb otthon startosnak lenni, beindult a verseny, egy nap alatt több százezer forinttal lettek gazdagabbak az elsőlakás-vásárlók.

KTK: elindult a FIX 3% Startolj rá applikáció az androidos készülékeken

A közlemény alapján szeptember 1-én elindult az elmúlt évtizedek legnagyobb állami otthonteremtési támogatása, az Otthon Start Hitelprogram.

Tisztított szennyvizet az iparba: ez kell ahhoz, hogy Magyarország továbbra is víznagyhatalom maradhasson

Az akkumulátorgyártás vízigénye is jelentősen csökkenthető lehet ezzel a technológiával

Karagich István: ahol az állam extrahozamot ad, okkal nem vállal senki befektetési kockázatot

A Blochamps Capital szerint a magyar privátbanki szektor sokkal tudatosabb és célzottabb vagyonkezelési gyakorlatot folytat, mint amit más nyilvános statisztikák sugallnak.
Hirdetés

Gazdaság

Az Otthon Start indulása miatt is új MNB szabályok az ingatlan- és jelzáloghitelpiacon

A Magyar Nemzeti Bank a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan átfogóan áttekintette a hazai ingatlan- és jelzáloghitelezést érintő makroprudenciális eszközeit (vagyis azokat a szabályokat, amelyek...

Az egészségpénztár is segítheti az iskolakezdést

A szolgáltatás mostantól az éven belül bármikor igényelhető, megszűnt az a szabály, hogy a vásárlási számlát csak a tanév kezdete előtt, illetve a vége után legfeljebb 15 nappal állíttathatták ki.

Bővül a Magyar Államkincstár online állampapír-értékesítése

Új, azonnali és biztonságos fizetési lehetőséggel bővül a Magyar Államkincstár online értékesítési rendszere: a WebKincstárban és a MobilKincstárban mostantól QVIK fizetéssel is vásárolhatnak állampapírt az ügyfelek.

Kamatdöntés – Egyhangúlag szavazott az alapkamatról az MNB Monetáris Tanácsa júliusban

A július 22.-i döntés alapján a jegybanki alapkamat 6,50 százalék maradt.