Kezdőlap Gazdaság Varga Mihály: nem a költségvetési politika tehet a magas inflációról
No menu items!

Varga Mihály: nem a költségvetési politika tehet a magas inflációról

Varga: a legerőteljesebb hatások 2021 negyedik negyedévében és 2022 első negyedévében jelentkezhetnek. Fotó: MTI/Komka Péter

Az infláció és a folyó fizetési mérleg változása mögött meghúzódó folyamatokat elemzi a Világgazdaság online kiadásában megjelent cikkében Varga Mihály pénzügyminiszter. Arra a következtetésre jut, hogy ezekre a mutatókra elsősorban külső tényezők hatnak, és kedvezőtlen alakulásukban a hazai fiskális és bérfolyamatok csak mérsékelten játszanak közre.

Az októberi 6,5 százalékos inflációban nyilvánvalóan szerepe van a kiugró áremelkedést mutató energiahordozóknak, a szállítmányozások megdrágulásának, a járvány után újrainduló gazdaságban főként a szolgáltatások terén végbement átárazódásoknak – állapítja meg és megjegyzi, hogy az infláció már 2018 nyara óta jellemzően a jegybanki célsáv felső tartományában tartózkodott.

Írásában a miniszter cáfolja, hogy a növekedést támogató költségvetési politika lenne az infláció fő okozója. A fiskális politika ugyanis két csatornán keresztül hat az inflációra: közvetlenül a szabályozott árak meghatározásával, közvetetten pedig a gazdaságra kifejtett keresletével – emlékeztet Varga Mihály.

A szabályozott árak az utóbbi hét évben évente csupán 0,1-0,8 százalék közötti mértékben emelkedtek – érvel a miniszter, és itt említi meg az üzemanyagárak literenként 480 forintban maximált fogyasztói árának előírását. A szabályozott árak, tehát 2013 óta nemhogy fűtötték volna az inflációt, hanem épp ellenkezőleg:

egyrészt letörték a magas szinten beragadt inflációt, másrészt azóta is folyamatosan mérséklőleg hatnak az inflációra.

A pénzügyminiszter véleménye szerint a költségvetés által generált kereslet sem volt inflációs hatású az elmúlt években.

A koronavírus-járvány elleni védekezés, valamint a kedvezőtlen gazdasági hatások tompítására hozott intézkedések nyomán – hasonlóan a többi uniós tagállamhoz – a költségvetés hiánya átmenetileg megnőtt. A meghozott intézkedéseknek is köszönhetően dinamikusan újraindulhatott a magyar gazdaság, ennek eredményeképp 2021 nyarára összesített teljesítménye meghaladta a járvány előtti időszakét. A munkahelyek védelmére, illetve beruházások révén újak létrehozására adott támogatások is hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország a járvány nehézségei ellenére a harmadik legnagyobb bővülést érte el a foglalkoztatottságban – sorolta a miniszter.

Varga Mihály tévesnek tartja azt a véleményt is, amely a megemelkedett inflációt a bérek alakulásával hozza kapcsolatba. E téren fontos különbséget tenni a bruttó bérek és a bérköltség között, amely a foglalkoztatók számára tényleges költségként jelentkezik. Az elmúlt évtizedben – a munkáltatói bérterhek 28,5 százalékról 13 százalékra csökkentésével – a bérköltség növekedése a gazdaság teljesítőképességével összhangban emelkedett, azaz a bérek emelkedése sem gerjesztette tovább az inflációt.

A költségvetés egyenlegét, a szabályozott ár- és jövedelempolitikát aligha lehet okolni az infláció alakulásáért. Magyarázó tényezőként akkor csupán a külső okok, úgymint az energia- és a nyersanyag-, illetve a szállítási árak jöhetnek számításba. Álláspontját azzal is alátámasztja, hogy Luxemburgot nem számítva, a magyar gazdaság szembesült a legnagyobb mértékű importár-emelkedéssel, amely megjelenhet az árakban is. Mint hozzáteszi, Magyarországon az importárak emelkedéséhez az árfolyamnak a tagállami összevetésben legnagyobbnak számító leértékelődése is hozzájárulhatott.

A fizetési mérleg elemzésére áttérve Varga Mihály emlékeztet arra, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlege 2019-re már negatív tartományba fordult, ami az élénk belső kereslettel és magas beruházási rátával alátámasztott erőteljes gazdasági növekedés velejárója. A koronavírusból adódó recesszió a külső egyensúlyi mutatókat mérsékelten érintette, mivel a csökkenő behozatal és a külföldi tulajdonú cégek visszafogottabb jövedelemkiáramlása részlegesen kompenzálni tudta a turizmus veszteségeit és az ingázók elmaradt hazautalásait. A folyó fizetési mérleg hiánya így növekedett, az uniós tőketranszferek beáramlása azonban gyorsult, következésképp Magyarország külfölddel szembeni finanszírozási képessége pozitív maradt – állapította meg.

2021 első fél évében egyfajta javulás látható, az előzetes számok azonban fenntartással kezelendők, mivel például a külföldi cégek jövedelmeire vonatkozó tényadatok csak az adóbevallások feldolgozása után, jellemzően a tárgyévet követő év szeptemberében állnak rendelkezésre.

A kilábalás ugyanakkor több szempontból is előnytelenül hat a külfölddel szembeni finanszírozási pozícióra, aminek következtében Magyarország rövid idő alatt a világ többi országával szemben ismét nettó hitelfelvevővé válhat – figyelmeztet a pénzügyminiszter.

A legerőteljesebb hatások 2021 negyedik negyedévében és 2022 első negyedévében jelentkezhetnek. A folyó fizetési mérlegben GDP-arányosan 2,8, illetve 2,9 százalékos hiány prognosztizálható 2021-22-ben, ugyanakkor a várhatóan továbbra is érkező uniós források a külföldi finanszírozási képességet nullszaldó körül tarthatják. Ennek és az utóbbi évtizedben látványosan lecsökkent GDP-arányos nettó külső adósságnak a következtében Magyarország külső pénzügyi pozíciói továbbra is fenntartható pályán mozognak – prognosztizálja Varga Mihály.

Összességében tény, hogy az utóbbi hónapokban az infláció és a folyó fizetési mérleg romlása tapasztalható. Ugyanakkor ezekre a mutatókra elsősorban külső tényezők hatnak, és kedvezőtlen alakulásukban a hazai fiskális és bérfolyamatok csak mérsékelten játszanak közre. Mindazonáltal az elkövetkező időszakban fontos az egyensúlyi mutatók kormányzati lépésekkel történő javítása, amelyek révén a magyar gazdaság megerősített pénzügyi fundamentumokon építkezve folytathatja dinamikus növekedési pályáját – összegzi álláspontját a pénzügyminiszter.

Új cafeteria és HR megoldások a versenyképesség növeléséhez

Konferencia 2025. január 24. Budapest Helyszín: CONTINENTAL HOTEL BUDAPEST**** (Cím: 1074 Budapest, Dohány u. 42-44)

2025 januártól új fejezet nyílt a Cafeteriában. Jelentősen bővült a kedvezményes adózású béren kívüli, valamint az adómentes juttatások köre. A NAV, a PwC, valamint a téma legjobb szakembereinek előadásai megmutatják, hogy egy új Cafeteria stratégiával hogyan növelheti a munkavállalók elkötelezettségét és cége versenyképességét. Tartson velünk! További információ és jelentkezés: https://azuzletkonferenciakozpont.hu/uj-fejezet-nyilik-a-cafeteria-rendszerben-szakmai-konferencia/

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Gyengült a forint szerda reggel

Az euró 1,0425 euróról 1,0416 euróra gyengült.

A Neumann Társaság megünnepelte a magyar informatika napját

Az NJSZT 1968-as megalapítása óta kiemelkedő szerepet vállal a digitális esélyegyenlőség megteremtésében. Tevékenységei között kiemelt szerepet kap az informatikai tehetséggondozás. A nemzetközi bizonyítványt nyújtó ECDL/ICDL vizsgarendszer meghonosítója és működtetője.

Nem feleltek meg az előírásoknak a vizsgált, lítium akkumulátorral működő termékek

A kormányhivatalok munkatársai kisboltokból, nagyobb áruházláncokból, telefonos boltokból, műszaki áruházakból, barkácsáruházakból, szerszám és számítástechnikai webáruházakból egyaránt vettek mintát, és az összes terméknél nagy biztonsági kockázatot állapítottak meg a szakemberek.

A Grand Budapest projekt miatt élénkülés várható a környék lakáspiacán

A XIV. kerületi oldalon a Grand Budapest-közeli részeken a használt lakásokat majdnem 1,1 millió forintos négyzetméteráron kínálják eladásra, az újaknál pedig 1,3 millió forinttal lehet számolni.

Hírek

Gyengült a forint szerda reggel

Az euró 1,0425 euróról 1,0416 euróra gyengült.

Alig változott hétfő reggelre a forint árfolyama

Hétfő reggeli jegyzésén a forint erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél, 0,2 százalékkal az euró, 0,8 százalékkal a dollár és 0,4 százalékkal a svájci frank ellenében.

Gyengült péntek reggelre a forint

Péntek reggeli jegyzésén a forint erősebben áll a hétfői kezdésnél mindhárom devizával szemben, 0,5 százalékkal az euró, 0,2 százalékkal a dollár és 0,7 százalékkal a svájci frank ellenében.

Gyengült a forint árfolyama csütörtök reggel

Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben csütörtökön reggel a szerda esti szintekhez képest a nemzetközi bankközi devizapiacon.

Erősödött a forint péntek reggel

Az euró a kora esti 1,0263 dollár után 1,0272 dolláron áll péntek reggel.

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggel

Az eurót 1,0364 dolláron jegyezték kedden reggel a hajnali 1,0354 dollár után.

Devizapiac – Minimálisan gyengült a forint hétfő reggel

Minimálisan gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Gazdaság

Itt az első kamatforduló, utalják a csúcshozamot az inflációkövető állampapírokra

A PMÁP-ot az államkincstár 99 százalékos árfolyamon váltja vissza, de ez az egy százaléknyi veszteség is bőven megéri, hiszen a többi lakossági állampapír közül a legalacsonyabb kamatú is 5,5 százalékot fizet

Megvan az új PMÁP kamat, kezdődhet a nagy állampapírcsata

Az idei PMÁP-lejáratokról és kamatfizetésekről már tavaly megkezdték az egyeztetést az ügyfelekkel, hogy fel tudjanak készülni, mi legyen a pénzükkel, amikor érkeznek a kifizetések.

Vannak ingyenesen elérhető bankszámlák is?

Évente átlagosan közel 35 ezer forintba kerül egy bankszámla fenntartása egy lakossági ügyfélnek, pedig vannak ingyenesen elérhető bankszámlák is - írja a Privátbankár.huEgy magyar...

Elindult a kereskedés a Gránit Bank részvényeivel a Budapesti Értéktőzsdén

Az elmúlt 25 év legnagyobb magyarországi nyilvános részvénykibocsátását (IPO) hajtotta végre a Gránit Bank - mondta Hegedüs Éva, a Gránit Bank Nyrt. alapító tulajdonosa,...