Kezdőlap Gazdaság Varga Mihály: nem a költségvetési politika tehet a magas inflációról
No menu items!

Varga Mihály: nem a költségvetési politika tehet a magas inflációról

Varga: a legerőteljesebb hatások 2021 negyedik negyedévében és 2022 első negyedévében jelentkezhetnek. Fotó: MTI/Komka Péter

Az infláció és a folyó fizetési mérleg változása mögött meghúzódó folyamatokat elemzi a Világgazdaság online kiadásában megjelent cikkében Varga Mihály pénzügyminiszter. Arra a következtetésre jut, hogy ezekre a mutatókra elsősorban külső tényezők hatnak, és kedvezőtlen alakulásukban a hazai fiskális és bérfolyamatok csak mérsékelten játszanak közre.

Az októberi 6,5 százalékos inflációban nyilvánvalóan szerepe van a kiugró áremelkedést mutató energiahordozóknak, a szállítmányozások megdrágulásának, a járvány után újrainduló gazdaságban főként a szolgáltatások terén végbement átárazódásoknak – állapítja meg és megjegyzi, hogy az infláció már 2018 nyara óta jellemzően a jegybanki célsáv felső tartományában tartózkodott.

Írásában a miniszter cáfolja, hogy a növekedést támogató költségvetési politika lenne az infláció fő okozója. A fiskális politika ugyanis két csatornán keresztül hat az inflációra: közvetlenül a szabályozott árak meghatározásával, közvetetten pedig a gazdaságra kifejtett keresletével – emlékeztet Varga Mihály.

A szabályozott árak az utóbbi hét évben évente csupán 0,1-0,8 százalék közötti mértékben emelkedtek – érvel a miniszter, és itt említi meg az üzemanyagárak literenként 480 forintban maximált fogyasztói árának előírását. A szabályozott árak, tehát 2013 óta nemhogy fűtötték volna az inflációt, hanem épp ellenkezőleg:

egyrészt letörték a magas szinten beragadt inflációt, másrészt azóta is folyamatosan mérséklőleg hatnak az inflációra.

A pénzügyminiszter véleménye szerint a költségvetés által generált kereslet sem volt inflációs hatású az elmúlt években.

A koronavírus-járvány elleni védekezés, valamint a kedvezőtlen gazdasági hatások tompítására hozott intézkedések nyomán – hasonlóan a többi uniós tagállamhoz – a költségvetés hiánya átmenetileg megnőtt. A meghozott intézkedéseknek is köszönhetően dinamikusan újraindulhatott a magyar gazdaság, ennek eredményeképp 2021 nyarára összesített teljesítménye meghaladta a járvány előtti időszakét. A munkahelyek védelmére, illetve beruházások révén újak létrehozására adott támogatások is hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország a járvány nehézségei ellenére a harmadik legnagyobb bővülést érte el a foglalkoztatottságban – sorolta a miniszter.

Varga Mihály tévesnek tartja azt a véleményt is, amely a megemelkedett inflációt a bérek alakulásával hozza kapcsolatba. E téren fontos különbséget tenni a bruttó bérek és a bérköltség között, amely a foglalkoztatók számára tényleges költségként jelentkezik. Az elmúlt évtizedben – a munkáltatói bérterhek 28,5 százalékról 13 százalékra csökkentésével – a bérköltség növekedése a gazdaság teljesítőképességével összhangban emelkedett, azaz a bérek emelkedése sem gerjesztette tovább az inflációt.

A költségvetés egyenlegét, a szabályozott ár- és jövedelempolitikát aligha lehet okolni az infláció alakulásáért. Magyarázó tényezőként akkor csupán a külső okok, úgymint az energia- és a nyersanyag-, illetve a szállítási árak jöhetnek számításba. Álláspontját azzal is alátámasztja, hogy Luxemburgot nem számítva, a magyar gazdaság szembesült a legnagyobb mértékű importár-emelkedéssel, amely megjelenhet az árakban is. Mint hozzáteszi, Magyarországon az importárak emelkedéséhez az árfolyamnak a tagállami összevetésben legnagyobbnak számító leértékelődése is hozzájárulhatott.

A fizetési mérleg elemzésére áttérve Varga Mihály emlékeztet arra, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlege 2019-re már negatív tartományba fordult, ami az élénk belső kereslettel és magas beruházási rátával alátámasztott erőteljes gazdasági növekedés velejárója. A koronavírusból adódó recesszió a külső egyensúlyi mutatókat mérsékelten érintette, mivel a csökkenő behozatal és a külföldi tulajdonú cégek visszafogottabb jövedelemkiáramlása részlegesen kompenzálni tudta a turizmus veszteségeit és az ingázók elmaradt hazautalásait. A folyó fizetési mérleg hiánya így növekedett, az uniós tőketranszferek beáramlása azonban gyorsult, következésképp Magyarország külfölddel szembeni finanszírozási képessége pozitív maradt – állapította meg.

2021 első fél évében egyfajta javulás látható, az előzetes számok azonban fenntartással kezelendők, mivel például a külföldi cégek jövedelmeire vonatkozó tényadatok csak az adóbevallások feldolgozása után, jellemzően a tárgyévet követő év szeptemberében állnak rendelkezésre.

A kilábalás ugyanakkor több szempontból is előnytelenül hat a külfölddel szembeni finanszírozási pozícióra, aminek következtében Magyarország rövid idő alatt a világ többi országával szemben ismét nettó hitelfelvevővé válhat – figyelmeztet a pénzügyminiszter.

A legerőteljesebb hatások 2021 negyedik negyedévében és 2022 első negyedévében jelentkezhetnek. A folyó fizetési mérlegben GDP-arányosan 2,8, illetve 2,9 százalékos hiány prognosztizálható 2021-22-ben, ugyanakkor a várhatóan továbbra is érkező uniós források a külföldi finanszírozási képességet nullszaldó körül tarthatják. Ennek és az utóbbi évtizedben látványosan lecsökkent GDP-arányos nettó külső adósságnak a következtében Magyarország külső pénzügyi pozíciói továbbra is fenntartható pályán mozognak – prognosztizálja Varga Mihály.

Összességében tény, hogy az utóbbi hónapokban az infláció és a folyó fizetési mérleg romlása tapasztalható. Ugyanakkor ezekre a mutatókra elsősorban külső tényezők hatnak, és kedvezőtlen alakulásukban a hazai fiskális és bérfolyamatok csak mérsékelten játszanak közre. Mindazonáltal az elkövetkező időszakban fontos az egyensúlyi mutatók kormányzati lépésekkel történő javítása, amelyek révén a magyar gazdaság megerősített pénzügyi fundamentumokon építkezve folytathatja dinamikus növekedési pályáját – összegzi álláspontját a pénzügyminiszter.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Útimorzsák Japánból 1     Újraéled a „mosoly országa”

Az autókereskedő csak akkor ad el gépkocsit, ha a vevő igazolni tudja, hogy van saját vagy bérelt garázsa, illetve kerti beállója.

Elfogadta az Országgyűlés az új adószabályokat: változások nem csak 2026-ra, de már az idei évre is!

A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett, új adócsomag.

A szülők is használhatják a KRÉTA idegen nyelvi felkészítő modulját

A lehetőség a webes felületen már csütörtökön elérhető, míg a mobilalkalmazásban egy frissítés után hétfőtől.

4,7 százalékos éves inflációval számol idén a jegybank

Az infláció 2025 hátralévő részében várhatóan meghaladja a jegybanki toleranciasávot, idén 4,7 százalékos infláció prognosztizálható,
Hirdetés

Hírek

Elfogadta az Országgyűlés az új adószabályokat: változások nem csak 2026-ra, de már az idei évre is!

A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett, új adócsomag.

A szülők is használhatják a KRÉTA idegen nyelvi felkészítő modulját

A lehetőség a webes felületen már csütörtökön elérhető, míg a mobilalkalmazásban egy frissítés után hétfőtől.

Bécs is versenyben az európai MI-Gigagyárért

Bécs hivatalosan is pályázik az Európai Unió által tervezett öt MI-Gigagyár egyikének otthont adni, hogy a kontinens mesterséges intelligencia-központjává váljon az adatvédelem, fenntarthatóság és digitális humanizmus elvei mentén.

MVM és Mol – Megérkezett az első közös kőolajszállítmány Omišalj kikötőjébe

Megérkezett az első közös azeri kőolajszállítmány az MVM-csoport és a Mol-csoport együttműködésének eredményeként a horvátországi Omišalj kikötőjébe

11 balatoni állomáson a peronokat szektorokra osztják az utasok segítése érdekében

Egyelőre 11 balatoni állomáson indul el az a Nyugat-Európából ellesett gyakorlat, amelynek lényege, hogy a peronokat szektorokra osztották, ezeket táblák jelzik a peron mellett, és mindenhol elhelyeztek egy ábrát, ahol mindenki leolvashatja, hogy a vonatában az a kocsi, amivel ő utazik, melyik szektornál áll meg

Budapest strandol – indul a nyár a főváros fürdőiben

Megérkezett a nyár, kezdődik a vakáció – a budapesti fürdők és strandok felkészültek a szezonra, a fürdőzési lehetőségek mellett pedig ez évben is különféle programokkal várják a vendégeket.

Mire fordítsuk az emelkedő családi adókedvezményt?

Július 1-jétől jelentős változás lép életbe a magyar adórendszerben: emelkedik a családi adókedvezmény mértéke, ami további támogatást jelent a magyar családok számára. A szakértő szerint a gyermekek számától függően havonta akár több tízezer forinttal is nőhet a szabadon elkölthető jövedelem.

Robottargonca-rendszert fejlesztett egy magyar konzorcium

Az általánosnál olcsóbb és gazdaságosabban üzemeltethető robottargonca-rendszert fejlesztett ki a QLM Logistics Solutions Kft. és az Allance Kft. konzorciuma - közölte a raktárlogisztikai vállalat
Hirdetés

Gazdaság

Elfogadta az Országgyűlés az új adószabályokat: változások nem csak 2026-ra, de már az idei évre is!

A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett, új adócsomag.

Itt a kormány új készpénzes szabálya

A Magyar Közlönyben megjelentek a a részletszabályok arról, hogy hogyan kell a vállalkozásoknak készpénzhasználatot biztosítani.,

Többlettel zárt a központi költségvetés májusban

Májusban többlettel zárt a központi költségvetés: ebben a hónapban 213,5 milliárd forint összegű MVM osztalék-befizetés érkezett a költségvetésbe.

4,5 milliárd forint gyermektartásdíjat előlegezett meg az állam az elmúlt években

Az elmúlt három évben több mint 20 ezer gyermek részére összesen 4,5 milliárd forint értékben előlegezte meg az állam azokat a tartásdíjakat, amelyeket a különélő szülő nem fizetett meg