Kezdőlap Gazdaság Varga Mihály: nem a költségvetési politika tehet a magas inflációról
No menu items!

Varga Mihály: nem a költségvetési politika tehet a magas inflációról

Varga: a legerőteljesebb hatások 2021 negyedik negyedévében és 2022 első negyedévében jelentkezhetnek. Fotó: MTI/Komka Péter

Az infláció és a folyó fizetési mérleg változása mögött meghúzódó folyamatokat elemzi a Világgazdaság online kiadásában megjelent cikkében Varga Mihály pénzügyminiszter. Arra a következtetésre jut, hogy ezekre a mutatókra elsősorban külső tényezők hatnak, és kedvezőtlen alakulásukban a hazai fiskális és bérfolyamatok csak mérsékelten játszanak közre.

Az októberi 6,5 százalékos inflációban nyilvánvalóan szerepe van a kiugró áremelkedést mutató energiahordozóknak, a szállítmányozások megdrágulásának, a járvány után újrainduló gazdaságban főként a szolgáltatások terén végbement átárazódásoknak – állapítja meg és megjegyzi, hogy az infláció már 2018 nyara óta jellemzően a jegybanki célsáv felső tartományában tartózkodott.

Írásában a miniszter cáfolja, hogy a növekedést támogató költségvetési politika lenne az infláció fő okozója. A fiskális politika ugyanis két csatornán keresztül hat az inflációra: közvetlenül a szabályozott árak meghatározásával, közvetetten pedig a gazdaságra kifejtett keresletével – emlékeztet Varga Mihály.

A szabályozott árak az utóbbi hét évben évente csupán 0,1-0,8 százalék közötti mértékben emelkedtek – érvel a miniszter, és itt említi meg az üzemanyagárak literenként 480 forintban maximált fogyasztói árának előírását. A szabályozott árak, tehát 2013 óta nemhogy fűtötték volna az inflációt, hanem épp ellenkezőleg:

egyrészt letörték a magas szinten beragadt inflációt, másrészt azóta is folyamatosan mérséklőleg hatnak az inflációra.

A pénzügyminiszter véleménye szerint a költségvetés által generált kereslet sem volt inflációs hatású az elmúlt években.

A koronavírus-járvány elleni védekezés, valamint a kedvezőtlen gazdasági hatások tompítására hozott intézkedések nyomán – hasonlóan a többi uniós tagállamhoz – a költségvetés hiánya átmenetileg megnőtt. A meghozott intézkedéseknek is köszönhetően dinamikusan újraindulhatott a magyar gazdaság, ennek eredményeképp 2021 nyarára összesített teljesítménye meghaladta a járvány előtti időszakét. A munkahelyek védelmére, illetve beruházások révén újak létrehozására adott támogatások is hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország a járvány nehézségei ellenére a harmadik legnagyobb bővülést érte el a foglalkoztatottságban – sorolta a miniszter.

Varga Mihály tévesnek tartja azt a véleményt is, amely a megemelkedett inflációt a bérek alakulásával hozza kapcsolatba. E téren fontos különbséget tenni a bruttó bérek és a bérköltség között, amely a foglalkoztatók számára tényleges költségként jelentkezik. Az elmúlt évtizedben – a munkáltatói bérterhek 28,5 százalékról 13 százalékra csökkentésével – a bérköltség növekedése a gazdaság teljesítőképességével összhangban emelkedett, azaz a bérek emelkedése sem gerjesztette tovább az inflációt.

A költségvetés egyenlegét, a szabályozott ár- és jövedelempolitikát aligha lehet okolni az infláció alakulásáért. Magyarázó tényezőként akkor csupán a külső okok, úgymint az energia- és a nyersanyag-, illetve a szállítási árak jöhetnek számításba. Álláspontját azzal is alátámasztja, hogy Luxemburgot nem számítva, a magyar gazdaság szembesült a legnagyobb mértékű importár-emelkedéssel, amely megjelenhet az árakban is. Mint hozzáteszi, Magyarországon az importárak emelkedéséhez az árfolyamnak a tagállami összevetésben legnagyobbnak számító leértékelődése is hozzájárulhatott.

A fizetési mérleg elemzésére áttérve Varga Mihály emlékeztet arra, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlege 2019-re már negatív tartományba fordult, ami az élénk belső kereslettel és magas beruházási rátával alátámasztott erőteljes gazdasági növekedés velejárója. A koronavírusból adódó recesszió a külső egyensúlyi mutatókat mérsékelten érintette, mivel a csökkenő behozatal és a külföldi tulajdonú cégek visszafogottabb jövedelemkiáramlása részlegesen kompenzálni tudta a turizmus veszteségeit és az ingázók elmaradt hazautalásait. A folyó fizetési mérleg hiánya így növekedett, az uniós tőketranszferek beáramlása azonban gyorsult, következésképp Magyarország külfölddel szembeni finanszírozási képessége pozitív maradt – állapította meg.

2021 első fél évében egyfajta javulás látható, az előzetes számok azonban fenntartással kezelendők, mivel például a külföldi cégek jövedelmeire vonatkozó tényadatok csak az adóbevallások feldolgozása után, jellemzően a tárgyévet követő év szeptemberében állnak rendelkezésre.

A kilábalás ugyanakkor több szempontból is előnytelenül hat a külfölddel szembeni finanszírozási pozícióra, aminek következtében Magyarország rövid idő alatt a világ többi országával szemben ismét nettó hitelfelvevővé válhat – figyelmeztet a pénzügyminiszter.

A legerőteljesebb hatások 2021 negyedik negyedévében és 2022 első negyedévében jelentkezhetnek. A folyó fizetési mérlegben GDP-arányosan 2,8, illetve 2,9 százalékos hiány prognosztizálható 2021-22-ben, ugyanakkor a várhatóan továbbra is érkező uniós források a külföldi finanszírozási képességet nullszaldó körül tarthatják. Ennek és az utóbbi évtizedben látványosan lecsökkent GDP-arányos nettó külső adósságnak a következtében Magyarország külső pénzügyi pozíciói továbbra is fenntartható pályán mozognak – prognosztizálja Varga Mihály.

Összességében tény, hogy az utóbbi hónapokban az infláció és a folyó fizetési mérleg romlása tapasztalható. Ugyanakkor ezekre a mutatókra elsősorban külső tényezők hatnak, és kedvezőtlen alakulásukban a hazai fiskális és bérfolyamatok csak mérsékelten játszanak közre. Mindazonáltal az elkövetkező időszakban fontos az egyensúlyi mutatók kormányzati lépésekkel történő javítása, amelyek révén a magyar gazdaság megerősített pénzügyi fundamentumokon építkezve folytathatja dinamikus növekedési pályáját – összegzi álláspontját a pénzügyminiszter.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Fiatalok tízezrei adósodtak el 2025 első felében – több százan máris bajba kerültek

A munkáshitelek rövid időn belül megugró aránya a késedelmes állományon belül azt sejteti, hogy a konstrukció sérülékeny ügyfélkört vonz, így a gyors felfutás mellett gyorsan a törlesztési nehézségek válhatnak a legfőbb problémává.

A Fradi az EL-ben, a magyarok vagyona a maximum a BL selejtezőben játszik

A Blochamps Capital friss adatai szerint a hazai privátbanki ügyfélkörnek bő 11.000 milliárd forintnyi vagyonát kezeli a pénzügyi szektor.

Több mint 26 millió utas, 12 ezer járat, brutális pontosságjavulás a Wizz Airnál a nyáron

A Wizz Air idén jelentette be Customer First Compass programját, amelynek keretein belül a légitársaság 14 milliárd eurós beruházással fejleszti üzemelését és utasai ügyfélélményét a következő években.

NIS2: A magyar cégek többsége lemaradt a felkészülésben

Lesújtó képet fest a hazai vállalkozások felkészültsége a NIS2 irányelv teljes körű alkalmazására nézve.
Hirdetés

Hírek

Fiatalok tízezrei adósodtak el 2025 első felében – több százan máris bajba kerültek

A munkáshitelek rövid időn belül megugró aránya a késedelmes állományon belül azt sejteti, hogy a konstrukció sérülékeny ügyfélkört vonz, így a gyors felfutás mellett gyorsan a törlesztési nehézségek válhatnak a legfőbb problémává.

A Fradi az EL-ben, a magyarok vagyona a maximum a BL selejtezőben játszik

A Blochamps Capital friss adatai szerint a hazai privátbanki ügyfélkörnek bő 11.000 milliárd forintnyi vagyonát kezeli a pénzügyi szektor.

NIS2: A magyar cégek többsége lemaradt a felkészülésben

Lesújtó képet fest a hazai vállalkozások felkészültsége a NIS2 irányelv teljes körű alkalmazására nézve.

Az utasbiztonságot és az átláthatóságot növelő módosítások a taxirendeletben

Módosította a taxirendeletet szerdán a Fővárosi Közgyűlés, amely az átláthatóságot és az utasbiztonságot növelő szabályozást is elfogadott.

A melanóma okozta áttétek hatékonyabb kezelésének lehetőségét vizsgálták a HCEMM kutatói

A bőr pigmentet termelő sejtjeiből kiinduló rosszindulatú bőrdaganat, a melanóma okozta áttétek hatékonyabb kezelésének lehetőségét vizsgálták a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) kutatói.

0,1 százalékkal kevesebb új autót adtak el az első nyolc hónapban

Az Európai Unióban éves összevetésben 0,1 százalékkal, 7 millió 169 ezerre csökkent az eladott új autók száma az első nyolc hónapban, a kizárólag akkumulátorról üzemelő elektromos autók (BEV) piaci részesedése 12,6 százalékról 15,8 százalékra nőtt.

Szeptember 30-ig kérhető vissza a 2024-es, külföldön megfizetett áfa

A jogosult hazai vállalkozások szeptember 30-ig igényelhetik vissza a külföldön megfizetett áfát; a határidő jogvesztő, a kérelmeknek eddig az időpontig be kell érkezniük a NAV-hoz. Aki elmulasztja, az már nem kaphatja vissza az áfát 2024-es számlái után, késedelmét pedig igazolási kérelemmel sem mentheti ki.

Devizapiac – Gyengült a forint csütörtök reggelre

Gyengült kissé a forint csütörtök reggelre az előző délutáni jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben.
Hirdetés

Gazdaság

Fiatalok tízezrei adósodtak el 2025 első felében – több százan máris bajba kerültek

A munkáshitelek rövid időn belül megugró aránya a késedelmes állományon belül azt sejteti, hogy a konstrukció sérülékeny ügyfélkört vonz, így a gyors felfutás mellett gyorsan a törlesztési nehézségek válhatnak a legfőbb problémává.

A kockázatkezelés nem játék, de tanulhat a sakkból – öt párhuzam a tábla és a tőkepiacok között

A 2008-as pénzügyi válság óta a kockázatkezelés a banki működés egyik legfontosabb területévé vált. Ma már nemcsak arról szól, hogy egy intézmény megfeleljen a szabályozói elvárásoknak, hanem arról is, hogy előre felkészüljön szélsőséges forgatókönyvekre és biztosítsa a pénzügyi szektor hosszú távú stabilitását.

Devizapiac – Erősödött a forint reggel

Erősödött a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Nézzük a jó oldalát – Van, amiben Mészáros Lőrinc rávert Elon Muskra

Elon Musk vagyona ma már kontinensek leggazdagabbjainak elitjét utasítja maga mögé – mutat rá Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezető igazgatója. Musk 342 milliárd dollárja több, mint Afrika és Óceánia 10 országának leggazdagabb vállalkozójának együttes vagyona. Ám egy dologban meg kell hajolnia Mészáros Lőrinc előtt: a magyar top-milliárdos vagyona 10 év alatt 150-szeresére ugrott, miközben Musk, csak 38-szorosára növelte pénzét. Igaz, Mészáros vagyona európai viszonylatban még így is a középmezőnyben marad.