A munkaerő motiválásában, megtartásában is nagy szerepe van már a munkáltató által adómentesen, vagy kedvezményes adózással adható munkabéren kívüli juttatásnak, a cafeteriának. A téma szaktekintélye, Király Ágnes szerint a hazai cafeteria piac már több száz milliárdos.
A korábbi évek visszaesése után idén a munkaadók, már érezhetően megnövelték a munkavállalóknak nyújtott cafeteria összegét.– fejtette ki Király Ágnes a TOP Cafeteria ügyvezető igazgatója. Hozzátéve: pár éve, amikor megindult a jelentős minimálbér növekedés, sokan arra számítottak, hogy ez a cafeteriától vonja el a forrásokat. De miközben volt, ahol ez bekövetkezett, szerencsére nem öltött tömeges méreteket.
Számít a méret és a tulajdonos
Akadt, amikor a munkáltató átmenetileg csökkenteni kényszerült a cafeteria keretet, ugyanakkor a bérek növekedése sok helyen a cafeteria keretek megemelkedésével is együtt járt, mert azt a bér meghatározott százalékában állapították meg. Sőt a stabilabb növekedési kilátások és a munkaerő megtartásának egyre erősebb szerepe miatt ma már mind több az olyan munkaadó, aki gyakorlatilag most „nőtte ki” a korábbi, erősen az étkezési jegyre, vagy esetleg még az utazási kedvezményekre fókuszáló juttatási rendszerét, amelynek elemeit gyakran nem a dolgozók választották. Az új helyzetben viszont most egy komplexebb, a munkavállalók választását előtérbe helyező rendszerrel váltják fel a régit.
A kérdésre, hogy a cégméret mennyiben befolyásolja a cafeteria népszerűségét a szakember elmondta: leginkább a kis létszámú kkv-kra jellemző az egy-két elemből álló, leegyszerűsített cafeteria rendszer. Ami érthető is, mert néhány fő esetében viszonylag egyszerű testreszabott juttatási csomagokat kialakítani. A nagyobb, legalább 50 fős cégeknél viszont már a jogszabályi előírások és az adminisztratív működtetés miatt is célszerű egy szabályozott, átlátható és könnyen üzemeltethető rendszert kialakítani. Így viszont már a finomhangolásra is lehetőség nyílik: a munkavállalók a jogszabály által nyújtott több, mint egy tucat cafeteria elem közül már tényleg kiválaszthatják azt, ami számukra a leginkább hasznos.
A cafeteria esetében a cégméret mellett a tulajdonosi kör is nagyban meghatározza azt, hogy az adott vállalkozásnál mennyiben élnek a cafeteria lehetőségével. Több évtizedes tapasztalataik azt mutatják, hogy egy kisebb családi vállalkozás nem törekszik sokféleségre, inkább a kedvező adózású juttatásokat célozza meg. A belföldi magánszemélyekből álló tulajdonosi körrel rendelkező nagyobb cégeknél pedig látni azt a megközelítést, hogy a tulajdonosok úgy érzik, ha már sikerre vitték a vállalkozást, nyilván a munkatársak igényeivel is tisztában vannak – így aztán gyakran nem is ajánlják fel számukra a választás lehetőségét.
A hazai nagyvállalatoknál és a multinacionális cégeknél ugyanakkor egyértelműen bővebb a választék. Nemcsak azért, mert a fejlett vállalatirányítási rendszerek mellett egy összetettebb cafeteria paletta fenntartása sem okoz gondot, hanem azért is, mert amíg egy kisebb magyar cégnél egyszerűen fizetésemeléssel is motiválni tudják a dolgozót, a nagyobb rendszerekben sokszor csak a cafeteria az, amivel a munkavállaló elkötelezettségét fenntartva javítani tudnak az összjövedelmen. Nem véletlen, hogy főként a nagyobb cégeknél a cégautó méretét, márkáját, felszereltségét is olyan, nem deklarált cafeteria elemnek tekintik, ami gyakorlatilag jövedelem kiegészítésnek is tekinthető.
Király Ágnes szerint nem véletlen, hogy a HR-esek évről-évre mindig tüzetesen áttekintik az esetleges jogszabályváltozásokat és rendre kikérik a munkavállalók véleményét is, miközben felülvizsgáljuk az aktuális juttatási rendszer hatékonyságát is. Hiszen, ha egy több száz fős cégnél valamelyik juttatást csak egy-két ember választotta, nem biztos, hogy érdemes azt a rendszerben tartani – már csak a kapcsolódó adminisztrációra is figyelemmel.
Az, hogy a HR-esek jól mérjék fel a lehetőségeket azért is fontos, mert amíg korábban könnyen válogathattak a jó képességű jelentkező közül, ma már egyre nehezebb megtalálni és főként megtartani a jól képzett szakembereket. A sokféle egyéb eszköz mellett ezért is egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy mennyire tudnak vonzó juttatási csomagot tudnak kínálni az állásinterjún. Egyértelmű ugyanis, hogy a pénz mennyisége mellett a felkínált plusz szolgáltatások minőségének is egyre fontosabb szerepe van. A munkavállaló ugyanis értékeli, ha olyan plusz juttatásokat biztosítanak a számára, amit valódi jövedelemnek, a cég gondoskodásának élhet meg. Ellenkező esetben viszont – annak ellenére, hogy a cég számára valódi kiadást jelent -, jelentéktelennek érzi azt és úgy tekint rá, mintha nem is lenne.
Más kell a juniornak és más a seniornak
A feladat összetettségét jelzi, hogy a különböző korú és családi hátterű munkavállalóknak teljesen eltérő igényekkel rendelkeznek. Mindegyik számon tartja, van-e béren felüli juttatási csomag a cégénél, de nagyon eltérők a hangsúlyok. Amíg a korosabbaknál a nyugdíj és az egészség van a fókuszban, addig a fiataloknál leginkább a kikapcsolódást, sportot, szórakozást támogató és élményszerű juttatás a fontos. Amiben minden munkavállaló egyformán igényt tart, az az adómentes juttatások köre.
A TOP Cafeteria által az ügyfeleik körében minden évben elkészített statisztikából az is kiderül, hogy a legnépszerűbb cafeteria juttatások közé kakukktojásként bekerült a készpénz (évi 100 ezer forint), míg mellette a SZÉP kártya vendéglátás alszámlája viszi a prímet.
Emellett a lakáshitel törlesztéshez vagy az albérletet fizetéséhez nyújtott adómentes támogatás, valamint a gyermekek óvodai/bölcsődei térítése számít még a legnagyobb slágernek. Ezt követi a kevésbé kedvező adózású egészségpénztár és az úgynevezett ajándékutalvány is igen népszerű a munkavállalók körében.
Mivel a munkáltatók többféle módon is alakíthatják a cafeteria keretösszeg értékét, még ma is nehéz pontosan megbecsülni azt, hogy Magyarországon mekkora a teljes cafeteria piac. Szavai szerint a munkavállalók körében a legjellemzőbb az évi átlagosan 300 – 400 ezer forint körüli cafeteria keret. De mivel azoknál a cégeknél, ahol a cafeteria a munkabér arányát követi, igen jelentős eltérések is mutatkozhatnak. Így nem túlzás azt állítani, hogy a havi minimálbértől egészen a több millió forintig is terjedhetnek az egyéni, éves cafeteria keretek. A szakember szerint a tisztánlátást bonyolítja, hogy sokféle juttatásról van szó, amelyet sok szolgáltató realizál, miközben jelentős összegek direktben áramlanak a munkáltatóktól a munkavállalókhoz.
Sokan élnek a jóból
Ráadásul a becslés azért sem könnyű, mert az adómentes és kedvezményes adózású juttatások tekintetében nincs kötelező adatszolgáltatás és így még az adóhatóság számára sem állnak rendelkezésre egyértelmű adatok. Király Ágnes szerint a cafeteria hazai gazdaságban betöltött – és a szolgáltatók tevékenységi körét tekintve több ágazatot is érintő – súlyát mindenesetre jól jelzi, hogy a több száz milliárdot is elérheti a hazai bér melletti kedvezményes adózású, illetve adómentes juttatások köre!