Melyik tagállam mire, mennyit kapjon? Hogy nézzen ki a segélycsomag? Hitelt vagy vissza nem térítendő támogatást? És milyen számokat tartalmazzon a 2021-27-es EU költségvetés bevételi és kiadási oldala? Egyik kérdésben sem jutottak egyezségre az európai vezetők legutóbbi videó tanácskozójukon. Gigantikus összegről, 1.850 milliárd euróról folyik a vita.
Nagy tervek és nagy viták
Angela Merkel és Emmanuel Macron egy hónappal ezelőtt történelmi megállapodásra jutott: Az EU kötvényeket fog kibocsátani a covid-válság kezelésének finanszírozására. A tagországok egyetemlegesen, közösen vesznek fel hitelt, bármelyikük fizetésképtelensége esetén a többieknek kell helytállniuk az adósságért.
Ezzel megvalósul az államadósságok szocializálása, amit Berlin sokáig határozottan elutasított. Elsőként 500 milliárd euró értékű adósságjegy kibocsátást tervezik. A pénz a járvány és a gazdasági következményei által leginkább sújtott tagállamokhoz, régiókhoz és az ott működő cégekhez kerülne.
Next Generation EU
Az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen nem sokkal később prezentálta az EU konjunktúra programjának tervét. A ’Next Generation EU’ összvolumene 750 milliárd euró, amelyből 500 milliárd vissza nem térítendő támogatás, 250 milliárd pedig kamatmentes hitelként kerülne a tagállamokhoz, helyhatóságokhoz és vállalkozásokhoz.
A 2021-27-es EU költségvetés tervét már tavaly előterjesztette az EB. Minden eddiginél nagyobb, 1.100 milliárd euró lenne a kiadási főösszege. Nem csak a büdzsé volumene egyedülálló. Ez lenne az első eset, hogy a tagállami hozzájárulások nem fedezik a kiadásokat. A különbözet és részben a ’Next Generation EU’ finanszírozását is hitelből tervezi az EB. Összesen 750 milliárd eurót venne fel.
Az euró-kötvényekről, az élénkítőcsomagról és a költségvetésről is egyhangúlag kell dönteniük a tagállami vezetőknek. Ez a legutóbbi videókonferencián nem sikerült. A legnagyobb vita a vissza nem térítendő támogatások és a hitelek arányáról van. Franciaország, Itália, a spanyolok, a portugálok, a görögök, Ciprus és Málta csak támogatásokat akar. A ’takarékos négyek’ névre keresztelt, immár öt országból, Ausztriából, Dániából, Finnországból, Hollandiából és Svédországból álló csoport a 750 milliárdból 500-at hitelként adna.
Az Európai Parlament (EP) többségi támogatása szintén szükséges. A legnagyobb frakciók, a konzervatívok, a szociáldemokraták, a liberálisok és a zöldek támogatják von der Leyen terveit.
Mit is jelent az, hogy szolidaritás?
„Miért folyjon egy osztrák fodrász adója Olaszországba?” – tette fel a kérdést Sebastian Kurz a közszolgálati tévének adott interjúban (ORF).
„Egyrészt, mert ezt kívánja meg az európai szolidaritás. Másrészt az exportorientált tagországoknak, mint Ausztria, elemi érdeke, hogy talpra álljon a mediterrán országok gazdasága és az olaszoknak legyen pénzük osztrák termékeket vásárolni” – válaszolt a német közszolgálati rádión (DLF) keresztül Sven Simon, az EP konzervatív frakciójának német képviselője.
Kurz számára a szolidaritásnak vannak határa: „Az államadósság szocializálása és a túlnyomó részt vissza nem térítendő támogatásként adott pénz túlmennek ezen.” Szerinte a szolidaritáshoz az is hozzá tartozik, hogy a déli államok mellett a kelet-európaiak és a nyugat-európai vállalkozások is kapjanak a keretből.
Sok pénzt, de gyorsan!
Itália önzéssel és szűklátókörűséggel vádolja a ’takarékos négyest’. Hitelekkel tovább nőne a gazdasági szakadék észak és dél között – érvel Róma. A déliek közül az olaszoknak kellene a leginkább a lehető leghamarabb minél több támogatás. A kormány 14 százalékos GDP csökkenéssel számol az idei évre. A korona által leginkább sújtott turizmus az olasz GDP 13 és a munkahelyek 15 százalékát adja. Bevételei 70 százalékkal csökkentek 2020 első 6 hónapjában.
Rossza a helyzet más szektorokban is, hisz hónapokig zárva voltak a termelő üzemek és az üzletek többsége. Róma két csomagot is elfogadott a gazdaság újraindítására, a vállalkozások, a lakosság és az önkormányzatok megsegítésére. Elsősorban vásárlási utalványok és adócsökkentéseket tartalmaznak. Direkt financiális segítségre kevés forrás van.
Itáliának az elmúlt években sikerült megállítania a rekorder, 2.470 milliárdos, a GDP 130 százalékának megfelelő államadóssága növekedését. Ezért is nagy csapás a korona. A csomagok miatt az év végére a GDP 160 százalékra fog nőni az adóssághegy. A nagy hitelminősítők máris rontottak az olasz kötvények besorolásán. A Fitch-nél egy szintre vannak a ’bóvli’ kategóriától.
Vita a feltételekről
A hitel-támogatás aránya mellett a feltétele is kérdéses. Az EB elengedhetetlennek tartja, hogy a források segítsék az EU a válság előtt megfogalmazott két fő céljának elérését: a 2050-ig klímasemleges és a digitális területen erősebb európai gazdaságot.
A ’takarékos négyek’ strukturális reformokat is elvárnak. A délieknek rossz emlékeik vannak erről. A 2008-as euró-válság idején az Európai Központi Bank (EKB), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EB ’Trojka’ néven elhíresült hármasa reformokhoz, megszorításaikhoz kötötte a kölcsönöket és szigorúan felügyeli a feltételek betartását.
Parlamenti kontroll nélkül?
Vitatott az is, ki felügyelje a pénzosztást. Von der Leyen az EB-nek szánja a feladatot. A tagállamokat – nyomásukra – még részben bevonná az ellenőrzésbe, az EP-t azonban már nem. Ez a ’Next Generation EU’ egyetlen eleme, amely ellen a képviselők pártállástól függetlenül tiltakoznak.
„Elképzelhetetlen, hogy az EU története legnagyobb gazdasági csomagjának végrehajtása felett, amelyet ráadásul részben hitelből finanszírozunk az egyetlen közvetlenül a választott uniós szerve, az EP ne őrködjen” – mondta a DLF-nek Damian von Boeselager, egy német EP-képviselő.
Ami biztos: a németek többet fizetnek
A tagállami vezetőknek a következő hét éves költségvetésről is megállapodásra kell jutniuk. Az EB javaslata szerint a tagállami hozzájárulás a nemzeti GDP 1 százalékáról 1,075-re emelkedne. A minimális százalékbeli növekedés közel 100 milliárd eurót takar. Vitatott ez is, ahogy abban sincs egyezség, hogy a néhány tagállam által korábban kiharcolt befizetési kedvezmények fennmaradjanak-e és miként osszák el a forrásokat.
Németország, amely eddig is a legnagyobb befizető volt, a szolidaritás jeleként hajlandó tovább növelni hozzájárulását. A konzervatív napilap, a Welt által kiszivárogtatott brüsszeli tervek szerint Berlinnek 42 százalékkal többet, évi 44 milliárd eurót kellene utalnia.
„Mint mindig, most is lesz kompromisszum”
Elemzők, így például a berlini, európa-politikára specializálódott agytröszt, a Jacques Delors Intézet szakértője sem tart attól, hogy „végül, mint mindig, ne lenne kompromisszum”.
Félelme, hogy az alapvető probléma nem fog változni: „Közel 20 éve van egy közös fizetőeszközünk, de még mindig nincs európai gazdaság- és költségvetései politika.” Lucas Guttenberg a DLF-nek nyilatkozva hozzátette, hogy e mellett több hatáskör és egy kidolgozott mechanizmus is kellene az EU-nak, hogy a következő, elkerülhetetlenül érkező krízisre ne csak ad-hoc módon tudjon reagálni, mint most a járvány, vagy mint a 2008-as euró-válság idején.
A V4-ek egyeztettek a mentőcsomagról júniusban a csehországi Lednicében.
Magyarország álláspontját Orbán Viktor így foglalta össze: Morális problémát jelent, hogy összességében a gazdag országok több pénzt kapnának, mint a szegényebbek, ez nem maradhat így – jelentette ki.
“… a pénzt először meg kell keresni, és utána kell elkölteni, és hogyha valaki meg akarja fordítani a sorrendet, vagyis hitelt akar, és azt akarja elkölteni, és utána akar érte megdolgozni, ennek a kockázatát mindenki viselje saját maga.”
– Magyarország azt szeretné, hogy fair uniós újraindítási csomag álljon össze, meg kell fosztani a diszkriminatív elemektől a jelenlegi javaslatot – mondta egyebek mellett a miniszterelnök.
