AzÜzletnek nyilatkozó agrárminiszter szerint a magyar almatermesztés összeomlását el lehet kerülni, erre megfelelő eszközök állnak rendelkezésre. A FruitVeb szakmai igazgatója szerint azonban legfeljebb négy évig tarthatnak ki a gazdák, addig viszont nem lehet végrehajtani, ami a továbbéléshez szükséges lenne. Minderről az őszi almafogyasztást ösztönző kampány nyitó sajtótájékoztatóján kérdeztük Nagy István minisztert és Hunydi István szakmai igazgatót.
Idén a tízéves átlagnál mintegy 25 százalékkal magasabb, 730 ezer tonna almatermés várható, ennek 25-30 százaléka étkezési, 70-75 százaléka ipari alma – mondta Nagy István agrárminiszter megnyitójában.
Fontos, hogy a termelő és a fogyasztó is jól járjon, a termelő megkapja a ráfordított összeget, tisztességes nyeresége is lehessen, a fogyasztó pedig minél olcsóbban jusson a gyümölcshöz.
Ugyanakkor – tette hozzá – a kormányzat támogatja az egészségtudatos életmódot, amelynek egyik fontos eleme a magyar zöldség és gyümölcs fogyasztásának ösztönzése, már egészen kisgyermekkortól. Ezért is támogatják kiemelten az iskolagyümölcs-programot, amelynek legnépszerűbb terméke az alma.
Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a 15 évvel ezelőtti, 30 kilogrammot kitevő átlaghoz képest a magyar almafogyasztás megfeleződött, miközben a felmérések szerint a magyar lakosság mintegy 30 százaléka nem fogyaszt rendszeresen gyümölcsöt. Kitért arra is, hogy az AMC a következő hetekben a fogyasztás ösztönzése érdekében Budapesten gerilla-kóstoltatásokat, míg a legtöbb almatermesztő megyében olyan rendezvényeket szervez, amelyek az almafogyasztás kultúráját mutatják be, valamint a termelők is lehetőséget kapnak az értékesítésre.
Hunyadi István, a FruitVeb Zöldség-Gyümölcs Terméktanács szakmai igazgatója ismertette, hogy Magyarországon az alma termőterülete mintegy 27 ezer hektár. Kitért arra is, hogy a legnagyobb terület Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van, ahol több mint 17 ezer hektáron termelik az almát. Az alma az összes gyümölcstermő terület több mint 30 százalékát foglalja el, nagyobb részét ipari almaként termelik – mondta.
AzÜzletnek nyilatkozó agrárminiszter szerint a magyar almatermesztés összeomlását el lehet kerülni, az ehhez szükséges fejlesztések végrehajthatók a következő négy-öt évben, az almatermelők szakmai terméktanácsának igazgatója viszont kérdésünkre úgy válaszolt: nem teremthetők meg a biztonságos gazdálkodás feltétele addig, ameddig kitarthatnak a jelenlegi körülmények között az almások tulajdonosai.
Abban mindketten egyetértettek, hogy a magyar almatermesztés jelenlegi szintjének fennmaradásához legalább meg kellene duplázni az étkezési alma arányát, a jelenlegi 25-75 százakról az elmozduláshoz, a fajtaváltáshoz évtizedekre lesz szükség, továbbá az ipari alma feldolgozását termelői közös tulajdonú üzemeknek kellene átvenni, mert az ott keletkezett jövedelmek nélkül a gazdaságos termesztés lehetetlennek látszik.
Hunyadi István, a FruitVeb Zöldség-Gyümölcs Terméktanács szakmai igazgatója AzÜzletnek azt mondta: a legrövidebb út az lenne, ha a külföldi tulajdonban lévő feldolgozók átengednék a náluk jelentkező bevétel egy részét a termelőknek, ez viszont – mint hangoztatják – a felújítási fenntartási költségek miatt nem tehetik meg, csak jelentős nyereség csökkenéssel. A közösségi tulajdonú üzemeket Európai Uniós pályázati pénzekből kellene megvalósítani. Ismerve ezek lefutási idejét, addigra ki is vágnák az almásokat.
Nagy István agrárminiszter úgy nyilatkozott: a jelenlegi 2020-ig tartó pályázati ciklusban is maradt annyi forrás, amelyből a létre lehet hozni az közösségi tulajdonú üzemeket. Ehhez a gazdák akarata és olyan biztosítékok beépítése szükséges, amely kizárja, hogy később újra egyes személyek kezébe csússzon át a létesítmény.
Az almát népszerűsítő kampány az Agrárminisztérium , az Agrármarketing Centrum, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeb Zöldség-Gyümölcs Terméktanács együttműködésével valósul meg.