Az Európai Unió gazdasága a koronavírus-járvány miatti sokkhatást követően újra erőre kapott, de a világjárvány újabb hulláma megszakítja az élénkülést – közölte az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzésében.
Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: az Európai Unió egészének gazdasága idén 7,4 százalékkal zsugorodik, 2021-ben 4,1 százalékos, 2022-ben pedig 3,0 százalékos bővülést érhet el.
Az előrejelzés szerint az euróövezet gazdasága 2020-ra 7,8 százalékos zsugorodást, majd 2021-ben 4,2 százalékos, 2022-ben pedig 3 százalékos növekedést ér el.
Sem az euróövezetben, sem az EU-ban nem várható, hogy a gazdasági teljesítmény 2022 végére visszaálljon a világjárványt megelőző szintre.
Elmondta, a járvány eltérő gazdasági következményekkel járt az unión belül, ezért a helyreállítási kilátások is különbséget mutatnak. Ez a vírus terjedését, az annak megfékezése érdekében hozott népegészségügyi intézkedések szigorúságát, a nemzetgazdaságok ágazati összetételét és a nemzeti szakpolitikai válaszintézkedések hatásfokát tükrözi – emelte ki az uniós biztos.
A jelentésben a munkanélküliségről azt írták: más intézkedések mellett a csökkentett munkaidős foglalkoztatás lehetővé tette a munkanélküliségi ráta visszafogott növekedését a gazdasági tevékenység visszaesése ellenére. A munkanélküliség 2021-ben minden bizonnyal tovább nő, de a gazdasági helyreállítás előrehaladtával 2022-ben várhatóan javulni fog. Az euróövezeti munkanélküliségi ráta a 2019-es 7,5 százalékról 2020-ban 8,3 százalékra, 2021-ben pedig 9,4 százalékra emelkedik, majd 2022-ben 8,9 százalékra mérséklődik. Az EU egészét tekintve a 2019-es 6,7 százalék után 2020-ban 7,7 százalékos, 2021-ben 8,6 százalékos, 2022-ben pedig 8,0 százalékos munkanélküliségi rátára lehet számítani.
Az idén EU-szerte az államháztartási hiány jelentős mértékű növekedése várható. Az euróövezet GDP-arányos összesített államháztartási hiánya a tavalyi 0,6 százalékról 2020-ban körülbelül 8,8 százalékra emelkedik, majd 2021-ben 6,4 százalékra, 2022-ben pedig 4,7 százalékra csökken. Az államháztartási hiány emelkedésével összhangban az előrejelzés azt valószínűsíti, hogy az euróövezet GDP-arányos összesített államadóssága a 2019-es 85,9 százalékról 2020-ban 101,7 százalékra, 2021-ben 102,3 százalékra, 2022-ben pedig 102,6 százalékra emelkedik.
Az energiaárak zuhanása következtében augusztusban és szeptemberben az általános infláció mérsékelt marad. A gyenge kereslet, a munkaerőpiaci pangás és az erős euróárfolyam leszorítja az árakat. Az euróövezetben a harmonizált fogyasztói árindex (HICP) alapján mért infláció 2020-ban átlagosan 0,3 százalék lesz, majd az olajárak stabilizálódásával 2021-ben 1,1 százalékra, 2022-ben pedig 1,3 százalékra emelkedik. Az EU egészében 2020-ban 0,7 százalékos, 2021-ben 1,3 százalékos és 2022-ben 1,5 százalékos inflációra van kilátás.
A jelentés szerint gazdaságot övező bizonytalanságok és kockázatok továbbra is rendkívül nagyok, a fő kockázat a járványügyi helyzet romlásából ered. Fennáll annak a kockázata, hogy a világjárvány által a gazdaságban okozott károk elmélyülnek és kiterjedtebbé válnak.
A pénzügyi piaci stressz kialakulásának veszélye szintén a lefelé mutató kockázatok közé tartozik. Pozitív tényező lehet, hogy a károk helyreállítását célzó uniós helyreállítási program valószínűleg a várakozásokat felülmúló lendületet ad majd az európai gazdaságnak.
A prognózis szerint Magyarországon a tavalyi 4,6 százalékos növekedés után a GDP az idén 6,5 százalékkal csökken, ami fél százalékkal kevesebb a legutóbb, június elején kiadott előrejelzésben közölt adatokhoz képest.
Az uniós bizottság nyári prognózisában 2021-re 6 százalékos gazdasági növekedést jelzett, a csütörtöki jelentés szerint azonban legfeljebb csak 4 százalékos lesz, illetve 4,5 százalékos 2022-ben. Az infláció várhatóan 3,4 százalék körül alakul idén, jövőre 3,3 százalék, míg 2022-re 3 százalék lehet.
Az előrejelzés rámutatott, hogy a koronavírus-járvány terjedésének megállítására bevezetett intézkedések negatív hatást gyakoroltak az olyan ipari szektorokra, mint például az autóipar, és meredek visszaesés következett be az idegenforgalmi ágazatokban is. Amint a korlátozások fokozatos feloldásával az ellátási láncok visszaálltak, a gazdaság tevékenység ismét emelkedésnek indult.
2020 augusztusára a magyarországi ipari termelés és a kiskereskedelmi értékesítés éves szinten csak 2,1, illetve 1,2 százalékkal csökkent. A foglalkoztatás is erősödött, augusztusra éves szinten mindössze 0,4 százalékkal esett vissza. Arra figyelmeztettek azonban, hogy a járvány második hullámával újabb elbocsátások várhatók, így a válságból való kilábalás 2020 utolsó negyedévében megtorpan.
Ezzel szemben fokozatos gazdasági erősödés várható a következő években: a fogyasztás 2021-től újra nőni fog a jövedelmekkel együtt. A beruházások üteme helyreáll, mihelyst a válsággal járó bizonytalanság alábbhagy.
Előzetes számítások szerint, a kereskedelmi mérleg javulása várható a 2020-as átmeneti visszaesést követően, a folyó fizetési mérleg hiánya csökkenni fog az elkövetkező években.
Az államháztartási hiány 2020-ban a GDP 8,5 százalékára emelkedik, majd 5,5 százalékára csökken jövőre, mivel a javuló munkaerő-piaci helyzet, a növekvő fogyasztás és a dohánytermékekre vonatkozó magasabb jövedéki adó várhatóan növelni fogja az adóbevételeket. Az államadósság várhatóan meredeken emelkedni fog idén, a 2019-es GDP 65,4 százalékáról 78 százalékra – közölték.
