Több mint kétszer annyi az új cég, mint tavaly ilyenkor, és több mint három hónapja rekord magasságokban a hazai cégbejegyzések száma. A magasan szárnyaló a cégalapítási kedvet felszámolási hullám követheti?
„2011-ben volt utoljára, hogy három egymást követő hónapban 3 ezer feletti cégalapítást regisztráltunk, és úgy tűnik, a trend tartós lehet” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs szolgáltató elemzője. Áprilisban 3222 céget alapítottak Magyarországon, ami több szempontból is igen érdekesnek számít. 2020 áprilisában a COVID első hulláma okozta sokkhatás sokéves mélypontra lökte a cégalapítási kedvet.
Az alacsony bázisnak és a magas aktuális értékeknek köszönhetően a 2021 áprilisi cégbejegyzési érték több mint 123 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket. Ilyen nagyságrendű kilengés nem volt tapasztalható az elmúlt években, és korábban is jellemzően csak jogszabályváltozások, vagy egyéb technikai hatások miatt láthattunk hasonlót.
Másik érdekessége a mostani adatsornak, hogy egyértelműen látszik az, hogy nem ideiglenes cégalapítási kilengésről van szó. Az elmúlt három hónapban átlagosan 30 százalékkal haladja meg a rendkívül magas bázisnak számító 2019-es és 2020-as értéket is. Mivel a cégtörlések száma továbbra is igen alacsony értéket mutat, az országban működő társas vállalkozások száma tovább növekedett. Jelenleg 523 ezer társas vállalkozás működik Magyarországon.
Mindezek mellett az egyéni vállalkozók száma még a társas vállalkozásokánál is jobban növekszik. Április hónapban 6575 új egyéni vállalkozás került bejegyzésre, azaz az egyéni vállalkozók számának növekedése alig lassul az év elejétől szigorodó KATA szabályozás ellenére. Jelenleg mintegy 572 ezer egyéni vállalkozó működik az országban, így tovább nyílik az olló az egyéni és társas vállalkozások száma között, annak ellenére, hogy a társas vállalkozások száma is gyorsan növekszik.
A magas cégalapítási értékek mellett a cégtörlések száma tovább esett, áprilisban mindössze 1360 céget töröltek, ami az elmúlt 12 év legalacsonyabb értéke. A megszűnések száma továbbra is a kényszertörlések szüneteltetése miatt alacsony. Vélhetően a kényszertörlések újraindításával fokozatosan ‘feldolgozzák a hátralékokat’, és komolyabb törlési hullám is megjelenik a statisztikákban. A megszüntetéshez vezető eljárások között a végelszámolások dominálnak, de a felszámolások számának növekedése némi aggodalomra ad okot.
Áprilisban 648 felszámolási eljárás került közzétételre, ami több mint 3 éves rekordnak számít. Ráadásul a felszámolások száma 4 hónapja folyamatosan és erőteljesen növekszik. Ez már utalhat arra, hogy a tőkéjükből kifogyott vállalkozások ellen elfogyott a türelem egyes hitelezők részéről, és a járvány vége fele közeledve többen törekednek soraik rendezésére, kintlévőségeik behajtására.
A magas felszámolási érték ugyanakkor még lehet technikai hatás is. „A májusi – nem lezárt – felszámolási értékek már valamivel bíztatóbbak, és a végrehajtások számának alakulása is arra utal, hogy egyelőre nem kell komolyabb felszámolási hullámtól tartani az országban” – mondja az Opten elemzője. Április hónapban mindössze 2360 társas vállalkozás került végrehajtás alá, ami az idei év legalacsonyabb értéke. 2021 második fele hozhat még meglepetéseket mind végrehajtási, mind felszámolási fronton, ez az időszak fogja igazán megmutatni, hogyan sikerült a hazai vállalkozásoknak átvészelni a koronavírus járvány gazdasági hatásait.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) áprilisi értéke átlagosan 10-11 százalék körül mozgott. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Tolna megyékben érte el a legjobb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Komárom-Esztergom megye produkálta.
“Azt, hogy a cégek közül mennyit viselt meg a COVID válság, nem lehet pontosan tudni. Ugyanakkor a jelenlegi alacsony felszámolási szám egyáltalán nem mutatja a valós képet. A kormányzati válságblokkoló intézkedések – mint a moratórium vagy a végrehajtási eljárások részleges felfüggesztése – egyfajta paplanként takarják el a problémákat is. A magyar cégek likviditása mindig is jelentősen elmaradt a nyugat-európai térségétől, így a gazdasági sokkhatás erősebben viselte meg a cégeket – tette hozzá Csorbai Hajnalka az OPTEN stratégiai igazgatója
– Nem szabad elfelejtenünk, hogy választások előtti évben vagyunk, így nagy az esély arra, hogy kormányzati oldalról nem engedik teljes mértékben szabadjára a csődhullámot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezt megúszhatjuk. Ezt csak tetőzi, hogy a gazdaságvédelmi célt szolgáló újraindítási hiteleknél egészen biztosan nagyobb bedőlési rátára kell számítani.
A magyar cégek pénzügyi helyzetét, a kintlévőségek behajtásának lehetőségeit, a covid hatásait, a követeléskezeléshez kötődő megállapodás lehetőségeit mutatja be Az Üzlet, Követeléskezelés és Felszámolás című szakmai konferenciája. Bővebb információ és jelentkezés >>https://azuzletkonferenciakozpont.hu/
