A francia magyar gazdasági kapcsolatokat a járványhelyzet sem vetette vissza. Miközben a francia vállalatok 46.000 közvetlen munkahelyet teremtenek Magyarországon, a nagy cégek mellett, már a francia KKV-k is egyre aktívabbak a magyar piacon. Jó látni, hogy már a magyar fiatalok körében is egyre népszerűbbek a nagy francia cégek, amelyek leányvállalatainál egyre több magyar menedzser kap vezető szerepet – fejti ki Pascale Andreani asszony, a Francia Köztársaság magyarországi nagykövete.
– Hogy látja a francia-magyar üzleti kapcsolatok alakulását?
– A francia-magyar gazdasági kapcsolatok fontosak, és a további növekedési lehetőséget is magukban hordozzák. A Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara által végzett utolsó kiterjedt felmérés szerint 2020-ban 757 francia vállalkozás volt jelen a magyar piacon, szemben a 2012-es 336 szereplővel. Országunk jelentős befektető Magyarországon, mivel a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint (MNB) Franciaország a negyedik legnagyobb beruházó, a befektetések becsült összértéke közel 5 milliárd EUR.
Az elmúlt években jelentősen megváltozott a francia jelenlét jellege
Az elmúlt években jelentősen megváltozott a francia jelenlét jellege a magyar területen, nevezetesen a nagy francia vállalkozások túlsúlyának csökkenése, a kkv-k és a közepes méretű cégek térnyerése volt jellemző. Ezt a nagyon pozitív változást nem lehet eléggé hangsúlyozni, hiszen a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok megerősítését segíti, ha több a gazdasági szereplő. A fenti folyamat egy kiterjedtebb francia jelenlétet eredményez a magyar területen.
Mindemellett a francia jelenlét fő jellegzetessége Magyarországon az ipari jelenlét marad. Valójában a francia cégek magyarországi forgalmának közel felét az ipari tevékenység, és az autóipar teszik ki. Ezt a forgalmat a cégek csupán 21%-a generálja, és az alkalmazott munkaerő 36%-át jelenti. Nagyon dinamikus a francia cégek szerepe a szolgáltatóiparban is. Összességében 46000 francia cégek által közvetlenül létrehozott munkahelyről beszélhetünk.
Továbbá azt is meg kell állapítsam, hogy a magyar fiatalok, akik frissen a munkavállalói piacra lépnek, az olyan francia cégeket keresik először, mint Auchan, Decathlon, Danone, Michelin, Bonduelle, Egis, Air France, Sanofi, Valeo, vagy Schneider-Electric.
– Hogyan érintették a pandémia okozta bezárások a francia gazdaságot és a francia-magyar gazdasági kapcsolatokat ?
– A jogos félelmek ellenére, a kapott adatok szerint a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok erős rezílienciát mutatnak. A francia export (3,69 miliárd EUR) figyelemre méltó rezílienciát mutatott 2020-ban, egy 0,9%-os csökkenéssel. Az év első hónapjainak adatai szerint pedig már erős magyar gazdasági élénkülésről beszélhetünk. Ráadásul, az ide telepedett cégeknek új bővülési tervei is vannak, ami egyértelmű bizalmat jelent a magyar piac felé.
A pandémia ideje alatt a nagykövetség szoros kapcsolatot tartott fenn az ide települt cégek vezetőivel – akik ahogy említettem korábban – jellemzően magyar vezetők. Meglepetten és ugyanakkor örömmel tapasztaltam ezen cégek gyors alkamazkodását a helyzethez, hogy a megrendelések számának csökkenése okozta sokkot ellensúlyozzák, és a készséget arra, hogy mielőbb visszaállítsák az eredeti helyzetet. A krízis nem ért véget, de az ipari szektor szereplői különösen jól tartották magukat. Ez már kevésbé igaz az olyan területeken, mint a turizmus, ahol a nemzeti légitársaságunk és a szállásadók közvetlenül érintettek voltak. De mind készen állnak az élénkülni látszó nemzetközi turizmust újraindítani.
– Ön szerint milyen értékeket tudnak a francia cégek a magyar gazdaság fejlődésében képviselni ?
A munkavállalók jól-léte most kulcskérdés
– Az emberi szempontok elsődlegesek a cég vezetésében. A munkavállalók jól-léte most kulcskérdés, ez egy olyan érték, amely a francia cégek vezetésében mindig is szerepet játszott. A cégek szociális érzékenysége sokféleképpen megjelenhet. Az egészségügyi kiadásokban való részt vállalás, a dolgozók gyerekei megőrzésének megszervezése, a fogyatékkal élők integrálása a munkaerőpiacra, a cég jó teljesítménye esetén járó fizetésösztönzések mind-mind a munkáltató és munkavállaló közötti bizalom erősödését eredményezik. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy sok esetben olyan fiatal magyar vezetők döntéseiről van szó, akik a francia cégek élén állnak.
– Mit tehetnek a magyar cégek, hogy versenyképesek legyenek a francia piacon?
A francia piac egy 65 milliós piac, ami a V4-ek országainak a méretét jelenti, komoly vásárlóerővel. A francia piac egyben ugródeszka a frankofón országokba. Tudja, hogy 2020. január elsejével a francia nyelvű országok lakosainak száma 520 millió, azaz több, mint a teljes Európai Unió 448 milliós lakossága? Azt javaslom, hogy a minőségi elvárásokon túlmenően fektessenek a francia nyelv tudásába, és ilymódon nyerjenek időt, amíg a bizalmi kapcsolat kialakul a francia, vagy francia nyelvterületről származó céggel.
– Ön szerint melyek azok a kereskedelmi lehetőségek, amelyek nincsenek kellően kiaknázva a két ország közötti gazdasági viszonyokban, és amelyeket ajánlatos lenne követni ahhoz, hogy elmélyüljön a kapcsolat ?
több olyan szektora van a magyar gazdaságnak, amelynek minden adottsága megvan a sikerhez
– Hagyjuk a szakemberekre! Mégis azt gondolom, hogy több olyan szektora van a magyar gazdaságnak, amelynek minden adottsága megvan a sikerhez. Elsősorban a gyógyszeriparra, mint a magyar ipar egyik fontos pillérére gondolok, amelynek a tudását messzemenően elismerik Franciaországban. Vagy gondoljunk az élelmiszeriparra, ahol rengeteg minőségi termék szerepel. Ajánlom a magyar cégeknek, hogy vegyék fel a kapcsolatot a Francia-Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, hiszen most kötöttek együttműködési szerződést a Magyar Exportfejlesztési Ügynökséggel (HEPA), amelynek a csapata mindenben rendelkezésére áll azon magyar vállalkozásoknak, amelyek a francia piacon szeretnének megjelenni.
Érsek M. Zoltán
