A francia kormány jelentősen korlátozni akarta a környezetkárosító termékek és szolgáltatások hirdetését. De a reklámpiac összeomlásával és a médiapluralizmus végével riogató marketingcégeknek sikerült elérniük a tervezet felpuhítását.
Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan ment
A francia környezetvédelmi miniszter 2020. novemberi bejelentése sokkolta a reklámipart: korlátozzák a klímát károsító termékek és szolgáltatások reklámját. Ezzel a kormány az általa 2019-ben létrehozott Klímavédelmi Kerekasztal (CCC) ajánlását követte volna, amely javaslatokat fogalmazott meg, miként lehetne Franciaország károsanyag kibocsátását 2030-ra az 1990-es érték 40 százalékára csökkenteni.
Magyarország három év harminchárom százalékkal csökkentette a szén-dioxid-kibocsátást a kilencvenes évek elejéhez képest. Vállalta: 2030-ra ötvenöt százalék lesz a csökkentés, az energia-előállítás kilencven százalékban karbonmentes lesz”- forrás MTI.
2021 elején egyre több kormánypárti politikus kezdte relativizálni a szakminiszter, Barbara Pompili bejelentését. A Macron-adminisztráció egymás után vetette el az eleinte támogatott javaslatok többségét: a vonatjegyeket terhelő áfa csökkentését, a különadót az 1,4 tonna feletti autókra, az osztalék utáni 4 százalékos klímavédelmi adót, majd a reklámtörvény módosítását.
Utóbbi szerint 2022-től tilos lett volna a környezetet károsító, illetve a fosszilis energiaforrások felhasználásán keresztül az éghajlatváltozásért közvetlenül felelős termékek és szolgáltatások, így például a városi terepjárók vagy a tengeri társas hajóutak reklámja.
„Nem lehet mindet megtiltani, elvégre nem Észak-Koreában élünk”
– fakadt ki a legnagyobb francia marketingügynökség, a Dentsu Aegis Network elnöke, Pierre Calmard 2020 novemberében egy politikai talk-showban a francia közszolgálati televízióban. „A korlátozás végső csapás lenne az amúgy is válsággal küzdő hagyományos médiára” – vélte.
„A reklámszakma is elkötelezett a klímavédelem mellett, de önkényesen kiválasztott termékek és szolgáltatások népszerűsítésének tilalmával nem lehet megállítani a jéghegyek olvadását” – mondta Calmard. Azt is felhozta, hogy a reklámtörvény szigorításának igazi vesztese az alsó középréteg lenne, amely elesne az ingyenes tévézéstől. „Ha tovább csökkennek a hirdetések, minden csatorna fizetős lesz” – indokolta álláspontját. Ehhez kapcsolódva a francia televíziók szövetsége, az SNPTV elemzést közölt, amely szerint a szigorítás 20-30 százalékkal csökkentené a reklámbevételeket.
„A klímát károsítók termékek vásárlásának, használatának és népszerűsítésnek korlátozása kontraproduktív. Növeli a lakosság egy részében meglévő ellenállást a környezetvédelmi jogszabályokkal szemben. Hatékonyabb lenne a környezetbarát termékek, például az elektroautók vásárlásának támogatását növelni” – fejtette ki a műsorban egy másik vezető francia marketingcég, az Altmann + Pacreau névadó elnöke, Oliver Altmann.
Szaktalanul éles hangot ütött meg a reklámszakma érdekvédelmi szervezete, az Udecam egyik vezetője, Laurent Alexandre: „A környezetvédők megkérdőjelezik a piacgazdaságot. Fogyasztás nélküli világot akarnak az emberiségre kényszeríteni. A következő lépés az ökológiailag megkérdőjelezhető tartalmú filmet betiltása lesz?” – tette fel a polemizáló kérdést az Udecam 2020 végi konferenciáján.
A reklámkorlátozás a médiapluralizmus végét jelentené
A kormányzati álláspont változását Macron pártja, az ’En Marche!’ (Előre!) egyik törvényhozási képviselőjének 2021 tavaszi nyilatkozata jelezte előre. „A reklámkorlátozással megfosztanánk a franciák a médiapluralizmustól és a szabad tájékozódás lehetőségétől” – nyilatkozta Aurore Bergé. Véleménye szerint a többsége a hirdetési bevételekből élő szerkesztőségek függetlenségét veszélyeztetné a korlátozás.
„A miniszter asszony összeroppant a gyártóktól és a reklámipartól ránehezedett a hatalmas nyomás alatt” – indokolta a kormányzati párfordulás okát Matthieu Orphelin, a Nemzetgyűlés ellenzéki képviselője.
Light változat
A 2021 júliusában módosult a reklámtörvény az eredeti javaslat szigorával már köszönő viszonyban sincs. Csak a kilométerenként 95 grammnál több CO2-t kibocsátó autókat lesz tilos hirdetni, de ezeket is csak 2028-tól. A tengeri társas hajóutakra és a légiközlekedésre nem vonatkozik semmilyen korlátozás. Ahogy az olajtársaságok is tovább hirdethetik a benzinkutjaikat, ha alternatív üzemanyagot is kínálnak, például van e-autó töltő terminál. A digitális plakátok is maradhatnak, még akkor is, ha az újakat csak helyhatósági engedéllyel lehet majd kihelyezni. Tilosa lesz viszont repülők által húzott molinóval hirdetni.
Klímagyilkos SUV?!
A reklámvita állatorvosi lovát a SUV. A városi terepjárók Franciaországban az új eladások 38 százalékát teszik ki, az autóhirdetések 63 százaléka mégis ezeket népszerűsíti a nyomtatott sajtóban. A tévékben pedig 2019-ben 1,8 milliárd euró értékben adtak el reklámidőt SUV propagálására. A városi terepjárók eladással különösen jól kereső autókonszerneket nem csak a reklámtilalom elmaradása miatt lélegezhetnek fel. Ezeket az autókat sújtotta volna leginkább a végül szintén elvetett különadó az 1,4 tonna feletti gépjárművekre.
Várhatóan a 2028-tól életbe lépő, a kilométerenként 95 grammnál több CO2-t kibocsátó autókat hirdetési tilalmát is ki fogják kerülni a gyártók: ha ugyanis hibrid motorral készül az SUV, ökomodellnek számít, így a CO2 kibocsátástól függetlenül korlátozás nélkül szabad majd reklámozni. Pedig az elektromeghajtás a legtöbb esetben csak jelképes. Sőt, a plusz elektromotor súlya miatt romlik az autó klímamérlege!
Elutasítják, mégis önként teljesítik?
Az eredetileg tervezett tilalmak egy klímavédelmi etikai kódexbe fognak bekerülni.
A kevés szigorítás mellett az önkéntességre épít a kormány. Az eredetileg tervezett tilalmak egy klímavédelmi etikai kódexbe fognak bekerülni. A reklámszakma érdekvédelmi szervezete, az Udecam azt ígéri, hogy tagjaik csak ezzel összhangan álló megbízásokat fognak elfogadni. Ha mégsem így tesznek, legfeljebb a reputációjuk sérülhet, de jogi szankcióktól nem kell tartaniuk.
A civil szervezetek szkeptikusak. Arra hivatkoznak, hogy a hasonló önkéntes vállalások az élelmiszerreklámokkal összefüggésben eredménytelenek maradtak. Hiába csatlakozott az Udecam a kormány által életre hívott ’Anti-Junkfood’ kezdeményezéshez, a marketingcégek legalább olyan intenzitással népszerűsítik az élelmiszerkonszernek megbízásából az egészségtelen termékeket, mint korábban – derül ki a Számvevőszék és az Nemzeti Népegészségügyi Hivatal, a Sanité Publique elemzéséből. Hasonló álláspontra jutott a kormány működése felett törvényességi felügyeletet gyakorló Államtanács, a Conseil d’État is. Utóbbi egy nyári állásfoglalásában azt is megállapította, hogy az eddigi kormányzati intézkedések ek a Párizsi Klímavédelmi Megállapodásban 2015-ben lefektetett 40 százalékos CO2-kibocsátás csökkentéshez.
Petrus Szabolcs
